2010. január 9., szombat

Tervek tavaszra

Még tavaly akartam ezt a témát kivesézni, de már átcsúsztam vele az idei évbe. Így sem vagyok vele azért elkésve, bár az áruházak polcain már megjelentek az első vetőmagos tasakok, komoly kísértésbe döntve…
A tervezés első részét az ágyás-előkészítésnél hagytam abba, most jöhet a vetésterv. Én nem mellékelek hozzá kerttervező programmal szerkesztett alaprajz-félét, mivel a kert a gépi műveléshez alkalmazkodóan elnyújtott téglalap alakú, fák, bokorsorok, cserjék a kert ezen részén egyáltalán nincsenek, hogy a traktor és a rotációs kapa könnyen, akadály nélkül mozoghasson.
Az egyes növények ültetésénél amennyire lehet, figyelembe vesszük azt is, hogy az egy-egy fajta számára kijelölt helyen az előző évben mi volt, mi termett. Nem célszerű több éven keresztül ugyanazt a növényt ugyanoda visszaültetni, mert a földben fölszaporodnak mindenféle kártevők. A kert egyes részein meg erőteljesebben fel van javítva a talaj, oda kerülnek a tápanyagigényesek. A locsoló-és esővízgyűjtő hordók mellé (a kertben nincs csap) kerülnek a legkönnyebben szomjazók, hogy ne kelljen messzire cipelni a vödröket. A szakaszos vetés, az ilyen igények figyelembevétele és a kuszán kihúzott sorok miatt a parcellák kicsik, és nyár derekára elég vegyes képet mutatnak.
Az összevisszaságban van egy fix pont: a takarmánykukorica és a csemegekukorica mindig a művelt terület széleit követi, hogy a szomszéd és a járókelők ne lessenek be. Ugyanezt a célt szolgálja a kerítésre futtatott bab és dísztök. Ezek évek óta ugyanazt a parcellát kapják, így alájuk mindig igyekszünk valami talajjavító anyagot bedolgozni. (Tavalyelőtt szerves trágyát, tavaly műtrágyát, illetve mulcsot.) Ennek okán lettek fahamuval is jól végigterítve egyes kertrészletek, illetve az égetőhely hamus földjét is felkotortuk és elterítettük a talajon.
A vetés a növények igényeinek megfelelően több turnusban zajlik. Elsőként a hosszú tenyészidejű, hidegre érzékeny növényeket vetjük, persze nem a kert földjébe, hanem ládákba, pontosabban használaton kívüli fagyistégelyekbe. Már így januárban meg lehet tölteni a ládikókat földdel, belocsolni, és a vetés előtt egypár nappal már el kell helyezni a világos folyosóablakban (ahol a palántáimat nevelem) az orchidea, klíviák és bimbózó amarilliszek közé, hogy bemelegedjen bennük a föld. Ekkorra meg kell lenniük a magoknak is. Az első dobozba két tasak póréhagymamag kerül. Póréból nem kell drága, minőségi magot venni, az olcsóbb is jól kel.
(A képek a tavalyi palántanevelés során készültek.)
Póréhagyma-gyermekek: mókásak a kis növények leveleinek hegyén ácsorgó maghéjak.
Tulajdonképpen a kertbe is vethetnénk márciusban, de a gyenge hagymák nem bírnak a kötött földből maguktól kikelni. Ezért nevelek palántát. A másik az angol zeller. Ez kisdedkorban kényes és gyengélkedő, fenséges személye a tápoldatot is elvárja, és így is csak szeptemberre terem. Csakis előnevelve tudjuk termeszteni, de neki se kell a drága mag, megbízható az olcsóbb is. Amiből viszont minőségi mag kell, az a paprika és a paradicsom. A paprikát szigorúan fajta szerint szoktam megvásárolni, hogy mindig jó legyen a termés, de házilag szedett magok is vannak, amik szintén megbízhatóak. Idén úgy tervezem, lesz chilipaprika, kalocsai édesnemes paprika (ki akarom próbálni, tudok-e fűszerpaprikát csinálni), Fehérözön, édes almapaprika, Csángó F1 (ez kápia), kaliforniai paprika és pritaminpaprika. Három dupla láda, két-két műanyag lappal hat rekeszre osztva…
Két szikleveles paradicsompaprika

A paradicsomból lesz megint Lugas F1, lukullusz, piros koktélparadicsom (ez házi szedett magból), és valami jó húsparadicsom. Én a Kecskemétit nagyon szeretem, de az, úgy tűnik, hogy a fitoftóra szerelmese, bár már kitapasztaltam a permetezés mikéntjét. Ki akarok próbálni olyan fajtákat, mint pl. az Ökörszív, a sárga pari, meg a piros csíkos, de ki kell nyomoznom, hol jutok hozzá a magjaikhoz Tud nekem valamelyikőtök segíteni ebben?
A matyasciprian.hu-n van egy érdekes fitoftóra ellen módszer, ezt ki szeretném próbálni. Nagyon különös eljárás, valamelyikőtök kipróbálja? Én igen. Ehhez kell valami olyan fajta, ami jó fogékony a ragyára. Lehet, mégis ültetek Kecskemétit…
Palántásládába vetek még tátimagot, rozmaringot, csombort, bazsalikomot és találtam egy tasak Rügen szamócamagot, ezt is elszórom. A Rügent mindenkinek ajánlom, balkonládában is úri módon megél, ha jól van tartva, már az első éven az erdei szamóca isteni ízével kínálgat mindenkit. Hihetetlenül szívós és igénytelen, és novemberig terem.
Csírázó bazsalikom

A földdel teli ládákat langyos vízzel belocsolom, aztán bevetem. Nemigen szoktam vastagon földdel letakarni a magokat, hanem előkotrok valami kimustrált eszcájgot, és azzal csak belekevergetem a nyirkos földbe a magokat. Van olyan mag, ami fényre csírázik, bár fogalmam sincs, melyik az. Így semmit se fedek le. Viszont a ládákat a sziklevelek előbújásáig célszerű úgy lekötni átlátszó celofánnal vagy nejlonnal, mint a kompótot. Alatta jó párás marad a levegő. Aztán mindennap lehet spriccelővel, kelés után kiskannával locsolni – ezt Nyunyi intézi, a kisszékez az ablakpárkányhoz tolva. Nagyon örül mindig a kibújó kis növényeknek. A gyenge palántákat, amíg a ládában vannak, sose kínozza a palántadőlés. A kitűzdelt, tejfölöspohárba vetett növénykék azonban rendre kidöglöttek. Így hagytam a pokolba a tejfölöspoharasdit, és a ládából palántázok a nagykertbe… Enyhe márciusi napokon (amikor már a kertben megkezdjük a veteményezést) már kint napoznak a kis növények, de éjjelre még becipelem őket a kazánházba. A végleges kiültetésre majd áprilisban kerül sor…
(A tervek folytatódnak.)

Tizennyolcadik olvasónkat üdvözölhetjük,


Makkát, akinek - virág híján - szeretettel küldjük ezt az üde, zölden ragyogó mohacsillag-pamacsot ebben a szürke télben!

2010. január 3., vasárnap

Időjárás ízlés szerint...

Ez a bolondos tél tisztára ijesztő nekem, mivel lényegesen nagyobb, pepecsebb kertet nevelgetünk, mint tesóm. Mindig megy az ideges tippelgetés: kifagy-e? nem fagy-e ki? El tudjuk kezdeni időben a munkát, vagy kicsúszunk vele? Szárazság lesz-e, ideális adag csapadék, vagy atermésrothasztó vízmennyiség, ne adj' Isten, jégeső? Ezt sorolhatnám a véghetelenségig.... Ezért is lettem időjárásfüggő, ezért hozakodtam elő a Dávid-naptárral is: hiszen mindig az előrejelzéseket bújom... Ez olyan szokássá vált nálam, hogy a kedven műsorom az időjárás-előrejelzés, kedvenc tévés férfiszereplőm Reisz András, amikor bejelenti, hogy "hátálmás ánticiklon közeledik...". Ha meg netközelben vagyok, rögtön az időjós oldalakra kattintok. Ma reggel ezt találtam az előrejelzésekben:
A köpönyeg.hu-n Északnyugat-Magyarországra:

Az Időképen:A Mereorológiai Szolgálat időjóslását ide kattintva találja az ember.

A MetNet kicsit máshogy tálalja ugyanazt a dolgot.

A wetter.at határ menti időjárása az OMSZ-re hajaz.

Belinkelhetnék még egy sereg oldalt. Mintha az ember a politikusokat hallgatná, ahogy sok fazonban adják be ugyanazt a dolgot az embereknek. Most akkor kinek higgyünk? Ezt az öt oldalt fogom letesztelni a napokban, egy hétre előre. Kíváncsi vagyok, hogy mi sül ki a végén!

2010. január 2., szombat

Vetésforgó tervezése

Kertünk csak nagyon lassan kezdi megközelíteni a fejünkben már nagyjából létező állapotot, de tavasszal szeretnék egy újabb lépést tenni az ideális állapot felé a zöldségeskert többé-kevésbé végleges kialakításával.Ennek első lépéseit már novemberben megtettük. Előkészítésképpen felástuk a most már kb. 200 m2-es területet. A talajunk a Duna hordaléka, homokos-vályogos, tulajdonképpen nem lehet panasz rá, zöldség- és virágneveléshez tökéletesen megfelel, az elhelyezés legfontosabb szempontja a tápanyagigény.

A zöldségek igényeiről, a vetésforgóról és a társításokról már írtunk, most ezt megpróbálom az egészen konkrét adottságokhoz szabni. Jó kis világrendet okoskodtam ám ki papíron, majd meglátjátok!

Napfény szempontjából elég jól ellátott a kert területe, egy kisebb részt takarjnak a gyümölcsfák. Problémát jelent a gyakran fújó, hideg szél. A zöldségeskertet nem védi meg a ház a huzattól, ezért ribizlibkrokat és dugványról, magról szaporított díszcserjéket és évelőket ültettünk a kijelölt rész határára, ezek láthatók alul. A bal oldali nagyobb barna területet már tavaly műveltük, a jobb oldalit idén ástuk fel. A Garden Planner online változatával megpróbáltam valahogy láthatóvá tenni a viszonyokat, amatőr megoldás, de sajnos, szegényembernek nem telik jobbra.
A kisebb rész friss gyeptörés, öt évet pihent a talaj, külön tápanyagpótlást nem kap. Ez lesz a kerti középosztály konszolidált növényeinek helye. A komposztkupac közelének extra helyeire pedig a tökféléket, a kerti nagypolgárokat tervezem. A másik felét már tavaly műveltük, ennek egyik része akkor kapott bőséges adag komposztot, idén viszont semmit. Ez lesz a kerti szegénynegyed. A másik tavalyi parcella földje viszont elég lehasznált volt. Ez a rész komposztos, fahamus feljavításban részesült az ősszel, tehát ide jönnek a kívánságos eliték. Vannak be nem tagozódók is, a fák alatt az eperágyás foglalta el a helyét , ott van egy kis szabad terület a szabadföldi dugványozáshoz és a palántaneveléshez is.


A gyengébb talajú, tavaly trágyázott részbe az alamizsnával megelégedő alázatos kerti páriák jönnek:
Borsó márciusban, majd másodveteménynek június végén a bab.
Salátafélék, amit csak kapni, retekkel és dughagymával társítva, friss fogyasztásra, másodvetemény szintén bab.
Maximum egy sor cékla
Talán, ha nagyon ráérek, teszek egy kísérletet a csombor-lóbab párocskával is.
Az egynyári fűszernövények palántáinak egy részét -bazsalikom, koriander, majoranna - szintén ide ültetem.


A feljavított részbe jönnek a nagyobb igényű növények, zabagépek gyúrnak, vazze, úgymint:
Brokkoli, kelbimbó levélzellerrel társítva. Közelükbe ültetve kerül majd a szárzeller, annak közelébe pedig az őszi karfiol.
Paradicsom karalábéval társítva (őszi fajta, nem nyári karalábé, hidegágyban nevelt palántáról, áprilisban vetve). Védőnövénynek dughagymák is.
Uborka, ebből egy kevés is elég lesz, szélfogó-párásító növénye a csemegekukorica
Paprikafajták
Póréhagyma
A kabakosok, tökfélék többi képviselője (cukkinik, patisszon, egy-két tő sárgadinnye, sütőtök) szereti a frissen tört gyepet, ők a komposztkupac közelébe kerülnek, ott szabadon kúszhatnak a kúszós természetűek, senkit-semmit nem zavarnak.

Közepes viszonyokkal megelégedő kerti középkaszt kerül a gyeptörésbe.
Ők elég nagy területet igényelnek, sárgarépából meg petrezselyemből sok kell. Közéjük n9vényvédelmi dughagyma.
Ide jönnek még a többi hagymafélék, önálló ágyásban - vörös- és lilahagyma, fokhagyma, sonkahagyma, a kényesebbek palántáról indítva (a növényvédelmi hagymák friss fogyasztásra valók, vagy pont a levesek, főzelékek rántásának megfelelő méretűek, a főnövény beárnyékolja őket, úgyhogy aprók maradnak.)
A komposztkupac elé a kabakosok, a kimaradt üres helyekre meg mák, rohadt drága lett, én vagyok a családi mákoskalács-felelős, csak nem visznek el a rendőrök...

Az eperé a fák alatti, utolsó rész, ez a vetésforgó idejére helyben marad, az ágyások helyzetét pedig a következő három évben elegendő a komposztozás, trágyázás után felcserélni. Ha végigértünk a vetésforgón, akkor lesz érdemes az elrendezést újragondolni, variálni. Most már nincs más hátra, megvárni a márciust és usgyi neki! Előtte, februárban pedig a zeller-, paprika-, paradicsompalántázás, virágok és fűszernövények vetése ládákba, cserepekbe. A virágládákat már megtöltöttük, behoztuk melegedni a palántaföldet a garázsba. A leltár után, január közepén megrohanom a vetőmagboltokat, semmi sem tarthat vissza!

2010. január 1., péntek

Boldog új évet!

Sok szeretettel kívánunk minden olvasónknak békés, boldog, áldott újesztendőt, jó egészséget, tarkabarka virágoktól pompázó balkonládákat és ágyásokat, bársonyos zöld gyepet, pompás zöldségeket, gyümölcstől roskadozó faágakat, illatos erdei gombákat. Esőt a szomjazó növényeiknek, ragyogó napot piruló gyümölcseiknek.
Azt tartják, hogy amilyen lesz január elsején az időjárás, olyan lesz egész évben, az e napi napsütés szép évet jelent. Pont most kezd előbújni a Nap!
Erről jutott eszembe: bizonyára hallott már valamelyikőtök a Dávid Mihály - féle időjárási kalendáriumról.
Itt olvashatjátok el, ki ez az úr, és mit csinál, ha eddig nem találkoztatok volna még a naptárjával:






Ez a nyíregyházi mérnök egy évre előre, napra lebontva megadja az időjárást. Két éve láttam először az időjárási naptárját egy szőlősgazdánál, de nagyot nevettem rajta, sarlatánságnak tartottam egy kicsit, hiszen a műholdképeket, izobárokat, hőfokokat elemző meteorológusok se tudják öt napnál előbbre megmondani az időjárást! A köpönyeg.hu-n, a kéthetes időjárási előrejelzőn is feltüntetik százalékosan a beválási esélyt. Ehhez képest ez az öregúr háromszázhatvanöt napra előre, tévedhetetlenül megmondja a tutit, ami egész jó aránnyal beválik! Vajon tényleg van valami különleges tudása, amivel meg tudja jósolni az időjárást, vagy csak a népi megfigyeléseket köríti egy kis "rizsával", aztán 50%-os eséllyel vagy bejön, vagy nem? Dávid úrnak egyébként népes rajongótábora van, sokan igazítják hozzá kertészkedésük, nyári szabadságuk, nyaralásuk, sőt esküvőjük idejét. Vannak, akik azt mondják róla, az öreg mérnök csak próba-szerencse alapon jósol: vagy beválik, vagy nem... A harmadik csoport országos csalónak kiáltja ki, akit minimum szurokba kéne forgatni, és tollba hentergetni. Nektek mi a véleményetek róla?