Ősz és tél határán

Zúzmarás köd, a nagy varázsló ma fehér kontúrokkal dolgozott és gyönyörűt alkotott.

Szivárványos Márton-napi búcsú

A szombat reggel olyan időjárással köszöntött be (nicsak, családon belüli erőszak a pokolban), amire azt mondanánk: veri az ördög a feleségét. Aranyszínű felhők, egészen valószerűtlen napsütés és szemerkélő eső egyszerre, majd pompás, teljes ívű, ragyogó kettős szivárvány a nyugati égbolton. A néhány perces csodás közjáték után a drága jó napocska többé elő sem dugta az orrát, biztos a felhők felett jól elvan...

Másnap következett kicsi falunk nagy ünnepe, a Márton-napi búcsú a csingislovak felvonulásával. Nem kis szervezés árán készült el a két fogat, de megérte: több százan bámulták meg a kikophatatlan helyi szokást.

A lovasbandérium vezette fel a menetet,

majd jöttek a feldíszített kocsik. 

Végül következett a vásári sokadalom a tengernyi bóvlival és az elmaradhatatlan kakasnyalókával. 

Volt egy családi ünnep is közben, középső fiam, Balázska négy éves lett. Ő a lehető legnagyobb traktorrajongó, tesóm ilyen tortával lepte meg:

Öröm volt nézni a büszke meghatottságot a kislegény arcán.

A sok-sok eső utóhatása

... hogy bőségesen terem a kert, sok a másodvirágzó és számos olyan élőlény nyüzsög a kertben, akit kevésbé szívesen látunk.

A tavasszal átültetett fehér sem most, a majd 200 mm-nyi júliusi eső után úgy döntött: kitavaszodott és ideje virágozni. Négyszirmú, fehér virágai üdék, tiszták, olyan, mint egy menyasszony.

A fekete csili hatalmas: combközépig érő bokrokat nevel, sok kis koromfekete paprikacsövecskét szegez a föld felé. Virágai a mélylila erezettel igazán extravagánsak. Az idei év egyelőre a paradicsonoknak is kedvez, egyelőre mind egészséges. Kop-kop-kop.

A lizinka szépen megújult, kihajtott. Friss levelei zsengébbek, lágyabbak, mint a tavasziak. A friss táplálék előcsalt még egy-két lizinkafalót is, akiket most ár sokkal könnyebb kordában tartani vegyszer nélkül is.  A megmaradt káposztafélék is szépen meggyógyultak a földibolha-invázió után, ma már szedtem is karalábét. Meg sem kottyant nekik négy-öt levél elvesztése. Talán a rovarinváziók jó részére ügyet sem kell vetni, egy tarrágás után éhen vész a férgese és beáll az egyensúly. Ti hogy kezelitek az ilyen helyzetet?

A nedves idő kedvezett a gombáknak: rókagomba kapható a piacon, csiperke nő a kertben és üszöggomba a csemegekukoricán. Ez a golyvásüszög veszedelmes kártevőmek számít nálunk, de például Mexikóban étkezési gombának is használják- Itt például egy rakott palacsintához hasonló étel receptjét olvashatjuk el, amelyet üszöggomba-raguval töltöttek meg.

 A snidlingek gazdagon megújultak, némelyik ismét virágzik.  Fogyasztjuk túrós szendvicskrémben, könnyű, habart főzelékekben (az utolsó utáni pillanatban megszórva az ételt) és szendvicsekhez. Kiváló csemege.

Nem az esővel, hanem inkább az évszak fordulásával függ össze, hogy a lassan érni kezdő mogyorótermések felett megjelentek a kicsi porzósbarka-kezdemények.  Ilyenkor mindig eltűnődöm a természet bölcsességén. 

Verőfényes karácsonyi séta

Bár csütörtökön már megjárattuk a szánkót és csendben reménykedtünk a fehér karácsonyban, az ünnep délelőttjén ragyogó napfény és hét-nyolcfokos langy idő fogadott minket, ami sétára hívogatott: megnéztük a jó öreg Mosoni-Dunát. Egyéves gyerekkel a Duna közelében kihagyhatatlan lehetőség a kacsa- és szárcsaetetés a megmaradt száraz kenyérdarabok hasznosítására.

 A vízszint a száraz ősz után nem meglepő, hogy nagyon-nagyon alacsony. Nedvesebb időszakokban a zöld gyep széléig vagy még magasabbra is kicsapnak a folyó hullámai.

 A szomorúfüzek és nyárak sora szépen bekeretezi a két partoldalt

 Penge, penge

 Talán kacsacsapda?

 A parton sok az uszadék, kupacokat rak a folyó, amiket újra meg újra megtetéz kisebb-nagyobb ágdarabokkal, gallyakkal.

 

 Ezeken a gallyakon aztán az enyhe időben duzzadozni kezdenek a rügyek, hiába is hiányoznak a gyökerek.

 A szemközti parton pedig egész kidőlt fatörzsek pihennek félig az iszapba fúródva.

Ez ad búvóhelye a sok szárcsának, kacsának, akik az ember láttán azonnal izzítják az evezőcsülköt vagy a szárnyat és jönnek kunyerálni. Mire hozzánk értek, sajnos az akkum pont lemerült :-(

Magyar pásztorok időjóslása

Hétfőn tűzifát rakodtam, mert drága kutyikánk rájött, hogyan tud felmászni a farakásra, és onnan távozni az udvarból a szomszéd kertjébe, ledöntve a gonddal felhalmozott, de amúgy behordásra váró hasábokat. Miközben a kuglikat szórtam a talicskába, jellegzetesen sipító és csikorgósan dörmögő hang jött a távolból. Innen már sejtettem, hogy hamarosan megváltozik az idő. Ugyanis amikor a nyolc kilométerre levő mosoni vasútállomás megálló vonatainak csikorgása itt is jól hallható ( ez a sipító hang), és ott a hangosbemondó fülrepesztően üvölti, hogy "Euregio Regionalzug fährt am Bahnsteig vier ab..."(ebből nálunk már csak a dörmögő csikorgás hallatszik), ezt esetleg vasárnap délelőtt még a Máriakálnokból átcsendülő harangszó színezi, illetve a tsz felől erősen árad a ganészag, lehet tudni, hogy az időjárás hamarosan eltaknyosodik, iparkodhatok a fa hordásával.

Ezt az esőígérő infót kiegészítve azokkal a köztapasztalati tényekkel, hogy ha udvara van a holdnak, 3 napon belül eső lesz, ha a nap vörösben nyugszik, szél lesz, ha nagy a holdvilág, fagyni fog, ha a szél fúj, nem fog fagyni, és ha a felhőben zöld csík látszik, jégeső jön, egészen jól meg lehet jósolni az időjárás alakulását még a mai műholdképes-radaros időjárás-előrejelzések korszakában is. És ezek csak hiányos félismeretek. Azok az emberek, akik egész életüket kint a szabad ég alatt töltötték, és a munkájukat alapvetően az időjárás határozta meg, sokkal tapasztaltabbak voltak ebben, és a természet minden egyes jeléből tudták, mi lesz a tennivalójuk az elkövetkezendő napokban. A már említett Hasznos tudnivalók(Magvető, 1986) című könyvből, amelynek Hasznos tudnivalók innen-onnen című fejezetében, amelyet Vajda Ferencz gyűjtött össze 1899-ben az egyik alpont a Magyar pásztorok időjóslása címet viseli. Itt a teljes tárháza olvasható az ilyen időjárási tapasztalatoknak. Igaz, némelyik megfigyelés az abból levont következtetéssel együtt nekem kissé meredek, de mindenféleképpen tanulmányozásra érdemes a népi bölcsességeknek ez a kis gyűjteménye.

"Ha a nap keltével tisztán mutatkozik, forróságra mutat, de ha tüzesen mutatkozik, az nagy és sok szelet jelent. -Ha felkelte előtt zöldes-veres felhők látszanak: eső, ha sugarai még felkelte előtt mutatkoznak, hideg idő várható, ha felhők közül süt ki a nap: hideg idő következik. Ha sugarai megtörve látszanak, hideg idő és esőzés. Ha nagyon melegen süt ki a felhők közül: szintén hideg; ha veresen süt ki s forráz: szél lesz; de ha csak veresen süt ki a felhők közül s nem nagyon forráz: esők. Ha napkeltével vereses felhők látszanak: eső, ha napközben nagyon forrón süt ki a nap: szeles eső lesz. Ha a nap mintegy egy órányi időre kisüt és aztán elgyengül, s sugarait a felhők közül löveli ki: jégeső következik. Ha a nap keltével körülötte mintegy kör látszik, az hideget jelent, épp úgy, ha nagynak látszik reggel a nap (nagy nap van).

Ha nyugtával felhők veszik körül a napot: tiszta idő várható; ha ezen felhők azonban veresek és tiszták: kevés, de erős szelek következnek, de ha a szelek által támadtak ezen felhők a nap körül: gyakran hideg időre készülhetünk.

- Ha nap nyugtánál balfelől (délről) sötét felhők mutatkoznak, közeli eső. Ha nyugtával visszapillant, és északon veres, délen fekete felhők veszik körül: tiszta, de hideg idő várható. Ha az ég nagyon feketének mutatkozik, mutatja, hogy a patakok, források és kutak kiapadtak. Ha nyugtával felhők borítják el, szeles eső következik.

Ha holdfogyatkozás idején a hold udvar tiszta: a szél, mely azon időben uralkodik, megváltozik.

Ha a hold felhőkkel van borítva: hideget jelent. Ha a hold tiszta, folt nélküli: tiszta idő várható;ha felhőkkel van körül véve, az hideg, esős időt jelez. Ha újhold 3-4. napján a hold sugarak el vannak sötétedve: sok eső; ha a holdudvar tűzveres: hideg és nagy eső várható; szintígy, ha karikák veszik körül. -Ha hollók csoportosan mutatkoznak és sokat repkednek; ha a legyek tömegesülnek, erősen csípnek és hangosan donganak: biztosan várható az eső.

Ha a bakok és kandisznók szinte telhetetleneknek látszanak a szeretkedésben; a disznók sokat fetrengenek a sár és mocsárban; a helyet, ahol legelnek, mélyen feltúrják; ha a kutyák erősen vájják a földet; a farkas a nyáj vagy a tanyák körül settenkedik; az ökrök és a tehenek a vízbe mártják szájukat anélkül, hogy igyanak; a sertések észak felé fordítják fejöket, s szaglásznak a levegőben; végre ha a ludak és kacsák hápogva mennek: e jelek hidegre és hosszas esőzésre mutatnak. - Ha a kakas éjjel fölkel, hogy kukorékoljon, reggelre megváltozik az idő és többnyire felhős idő lesz. Hideget jelent még, ha a csürhe gyors szaladással érkezik be a faluba."

Ugyanitt a közelítő esős idő jeleit is megtudhatjuk (ahogy Reisz András mondaná: "hátálmás ciklon álákíttya ídőjárásunkat a kísőbbiekben"):

"A magyar nép eső barométerei

Álmos vagyok,-barnul a hajam-, bogaras a jószág,- beszorult a hordó akonája,-beszorult a csutora födele,-behallik a szomszéd harang,-bőrke szalonna meglágyult,-brekegnek a leveli békák,-csereg a gyöngytyúk,- csípnek a balhák,- dühösek a méhek,- fecskék alant járnak,- foltosodik a kövezet,- feszül a ládafia, ablakráma,- ficzkándozik, csutkát, rongyot tép a disznó,- halottal álmodtam,- kelepel a pók,- kapa, kasza feketedik,- kemény a harang kötél,- kiabál a drótos,- lecsap a füst,- ludak, kacsák örömükben nem férnek a tóban, vízben,- mosdik a macska,- megereszkedik a húr,- megcsurran az ablak,- messze ellátszik a hegy,- nedvesedik a só,- porban hentereg a szamár,- pipál a hegy,- pezseg a sok hangya,- rikoltoz a páva,- sokat szólnak a kakasok,- sok a csillag,- szemtelenek a legyek,- száraz a tenyerem,- szoros a zsákmadzag,- tyúkszem fáj,- tyúkok, verebek fürödnek,- udvaros a hold,- viszket a fülem:

eső lesz."

Pont.

Régi paraszt regulák az időkről (2. rész)

Ilyen nyálkás időben nincs is jobb, mint felcsavarodni a radiátorra, kandallóra, cserépkályhára, forró csoki és házi baracklekváros piskótatekercs kíséretében, és régi könyveket olvasni. Lapozzuk tehát fel a Magyar Hírmondót, olvassuk az 1748-49-es Győri Kalendárium sorait az őszi időjárás paraszti reguláiról!

SZEPTEMBER

Ha Egyed napján szép az idő, utána négy napig jó idő lészen; és ha az ég dörög ezen a napon, a jövő esztendőre bőséget várhatni.

Máté evangélista napján ha szép az idő, tartós lészen, és a jövő esztendőre sok gyümölcs terem.

Szent Mihály napján ha az ég dörög, jó őszt, de nagy telet várhatni; ha sok makk lészen ekkorra, sok hó lészen Karácsony előtt; Szent Mihály napja után ha a fagubákban férgek találtatnak: bőséget, ha legyek: hadakozást, ha pókok: dögös időt jelentenek; ha ezen gubák még zöldek: bő nyarat, ha nedvesek: nedves, ha szárazak: száraz nyarat jelentenek.

A gólyák, fecskék, vadludak, darvak ha hamar elmennek, hamar hideget várhatni.

OKTÓBER

Ha ebben a hónapban a fáknak levelei soká hullanak le, nagy telet, ha hamar elhullanak, hamar hideget és a jövő esztendőre bőséget jelentnek; ha sok levelek maradnak a fákon, sok hernyók támadnak jövendőre.

Hány napokig tart a hó, mely ebben a hónapban esik, annyi ideig tart a tél, és hány nappal esett először újság előtt, annyiszor elolvad a télben.

Midőn eljő Simon Judás

dudorog, fázik a gatyás.

NOVEMBER

Mindenszentek napján a cserfáról vágj le egy ágat, ha száraz belöl: kemény tél, ha nedves: nedves tél lészen; ha ez a nap nedves: lágy telet, ha tiszta, erős, havas telet mutat.

Vizsgálják a parasztok Márton lúdja mellecsontját is, mely ha veres: nagy hideget, ha fejér: sok havat, ha fekete: esős őszt és állhatatlan, változó, háborgó, rút telet várnak.

Erzsébet és Katalin napján micsodás az idő, Karácsony havában olyas.

A liszt, mely ebben a holnapban készíttetik, legállandóbbnak tartatik, az ekkori tojások sokáig jók maradnak.

A hét kerti eseményei

Tulajdonképpen unalmas egy poszt lesz ez. Most jött el - kicsit későn - az az időszak, amelyet tavaly úgy neveztem el, hogy "kerti béke". Tömérdek gazolás, vetés, palántázás és kapálás után azt mondhatom, hogy valami rendféle alakul a kertben. Bár vannak irdatlan gazos részek, de ezek kicsik. A heti főzés alapanyagainak jó részét a kert adja: a borsók tömegét, a hüvelykujjnyi vastag répákat, a kelfejeket, a petrezselymet, a hagymát, salátát, céklát, kaprot, zellert, karalábét, pórét.

A héten a feltépett borsótábla helyét másodvetésként hasznosítandó csemegekukoricát ültettem, elpalántáztam még az utolsó kódorgó brokkoli-és paprikapalántákat, borsót szedtem, gyomláltam, kapáltam, locsoltam és bambultam. Ez a bambulás vetette velem észre, hogy a cukkini kis terméseket érlel,

a perui földicseresznye már a térdemig ér, bimbós az uborka(tavaly ilyenkor még csak négy levele volt), kikelt a múlt héten elvetett vajbab, virágzik a mák, egész nagy golyó karalábék vannak, kivirágzott a Sárpo Mira.

A paradicsomokon már nem is egészen apró termések csilingalóznak:

A bokorbab meg átment futóba, kacsokat növesztett.

No, ezzel nem tudom, mihez kezdjek. Van ugyanis állítólag olyan babfajta, ami eljátssza, hogy futó, közben meg nem is, és egy idő után a kacsai leszáradnak, és visszavonul köznapi bokorbabbá, általában akkor, amikor terméseket érlel. Ha ezt a futást nem fejezi be, akkor kénytelen leszek valami támrendszert tákolni neki.

A jövő hét feladata lesz, hogy a nem a kordonhoz, hanem külön ültetett paradicsomokat kikarózzam. Idén a fitoftóra elleni védekezést nem drótozással, hanem megelőző jellegű permetezéssel gondolom megvalósítani, amelynek az első fázisa már esedékes lesz. El kell látogatnom még a vetőmagboltba, másodvetésekkel pepecselni, és gazolni, gazolni, kapálni.

Nincs is kedvem rágondolni, írni se akarok róla. Inkább arról, hogy a héten többfajta égi tüneményben is gyönyörködhettem. Először a szerdai holdfogyatkozást figyelhettem meg: ezért még Nyunyinak is megengedtem, hogy tovább fennmaradjon. Először észre sem vettük, hogy hol a Hold, aztán némi leselkedés után felfedeztük a kertszomszéd háztetője felett, már fogyatkozó állapotában. Ilyen apróra még sose figyeltem meg egy fogyatkozást, amikor megtehettem volna, akkor vagy nem értem rá, vagy rossz idő volt. Kicsit úgy hittem, hogy a fogyatkozás úgy fog kinézni, mint a napfogyatkozás. Annál a Nap szinte a teljes fogyatkozásig intenzíven ragyogott. Nyilvánvaló volt számomra, hogy a Hold fogyatkozása sokkal halványabb lesz, de arra nem gondoltam, hogy ennyire. A neten, folyóiratokban található képeken ugyanis a Hold egészen ragyogónak tűnik fogyatkozás alatt is. Hát persze hogy megettem, hogy ennek így kell kinéznie, s nem is gondoltam arra, hogy a fotók egy kicsit fel vannak javítva! Így alig vettük észre a Holdat, de annál nagyobb volt az öröm, amikor megtaláltuk. Nyunyi egy régi vashordóra állt fel, én meg egy betontéglára, hogy jobban láthassam. Bár egy évben két holdfogyatkozás van a tudósok szerint, nekem ez az egy is különleges élmény volt.

A kép innen van, egy normális képet se tudtam csinálni...

És még egy érdekesség: a Tűzhányó blogon olvastam az úgynevezett Danjon-skáláról, amivel a fogyó Hold fényének erejét határozzák meg a légkör tisztaságának függvényében. Nagyon érdekes és tanulságos olvasmány.

A másik érdekes esemény a tegnapi hidegfront érkezése. Már előre jelentették az időjósok, ezért még hátratrappoltam a kertbe pár palántát elültetni, pár magot elvetni a várt eső előtt. Ekkor kezdtek a felhők gyülekezni, egyre meghökkentőbb formákat öltve. A felhők egyszerre három irányból jöttek, kavarogtak, mindenféle furcsa, sosem látott formákat öltve. Tátott szájjal bámultam addig, amíg el nem kezdtek a nyakamba potyogni a kövér cseppek. Szaladtam előre, de már ekkor örömködtem: megkapják a növények, magok a kezdő vízadagot, megúsztam a locsolást. Így könnyű, hamarosan tudósíthatok az eső utáni kelésről, remélem!

Áprilisi bolond idő

Pénteken ahogy Győrből zötyögtem haza az esti buszon, mögöttem három tizenéves elmélkedett arról, hogy lehet az, hogy 20 fokos melegben jégeső esik. (Úgy látszik, hogy eddigi életük során még nem jutottak el odáig, hogy gyakran a 35 fokos kánikula a tojás nagyságú, égből hulló jegek dajkáló anyja is lehet.) A jégeső témája azonban aktuális volt: aznap a Jánossomorja-Pápa vonalon masszívan hullott a cseresznye nagyságú jégdarabokkal érkező zivatar. ( Képet itt láthattok róla.) Ez a nem túl magasröptű csevej mégis eléggé megpiszkálta a fantáziámat ahhoz, hogy előkutassam, mit írnak a régi paraszt regulák április hónapjáról. Először is nézzük meg, mit ír a régi Győri Kalendáriom 1748-49-es kiadása.

„Április

Ha Tiburtius napjára a rétek meg nem zöldülnek, a parasztok nem reménylik a föld termékenységét, ha ez a hónap nedves, bőséget várnak.

A nyírfa ha megzöldellik, nem féltik azután a veteményeket a hidegtől; ha a veres napfénykötő bogár kibújik a dértől, ha a cseresznyefa virágos: virágos lészen a szőlő is.

Szent György nap után annyi deres harmat lészen, mennyi volt Szent Mihály napja előtt az elmúlt esztendőben. Ebben a hónapban ha az ég dörög: jó és hasznos időt jelent.

Szent Márk napja előtt mennyi ideig szólnak a békák, annyi ideig hallgatnak azután. A filemile ha hallgat ezen a napon, változó tavaszt jelent, ha énekel, jó tavaszt hirdet.

A Szent György napi virág ha bőven terem, bőséget, ha nem terem, drágaságot mutat.”

Ehhez nekem egy kis értelmezés után kellett kutatnom. Tiburtius magyarul Tiborc neve napja, április 14-én van. Reménykedhetünk azonban a föld termékenységét, mert a szántók-rétek úgy zöldellenek, hogy az ember szíve-lelke repes tőle. A veres napfénykötő bogár körülbelül a verőköltő bodobács, vagyis a jancsi-vagy sanyibogár lehet, múlt héten hétfőn láttam egy csapatot belőlük az egyik kerítés tövén. Szent György és Szent Mihály napja már ismertebb, az egyik április 24-én, a másik szeptember 29-én van.

Tavaly az első fagyos éjszakák október 10-e körül jöttek az Időkép adatai szerint, így deres harmatra fagyosszentek körül a népi bölcsesség szerint már nem kell számítani. Remélem, így is fog történni.

Még egy idevágó érdekességet találtam. Ez az érdekes ismertető a Magvető Könyvkiadó Magyar Hírmondó sorozatában olvasható Hasznos tudnivalók innen – onnan címmel. A hasznos tudnivalókat Vajda Ferencz gyűjtötte egybe még 1899-ben. Az enyhe telekről, korai tavaszokról ír.

„ENYHE TELEK MAGYARORSZÁGON. Ezek közé tartozik: az 1182-i, amikor a gyümölcsfák február 2-án már rakva voltak gyümölcscsel; 1186-ban az alma dió nagyságúra nőtt; májusban arattak, s augusztusban a szüretnek is vége volt. 1289-ban a falusi leányok karácsony és vízkereszt napján búzavirágból, violából és más virágból fontak koszorút, januárban a fák virágoztak, a madarak tojtak, februárban a szőlőnövések már nagyok voltak.

1332-ben vízkeresztkor már szántottak. 1397-ben májusban már learattak. 1421-ben a fák mártiusban, a szőlők áprilban virágoztak, ugyan ekkor érett cseresnyét, májusban érett szőlőt lehetett találni, mely június 24-re mindenütt teljesen megérett. 1424-ben karácsonykor és vízkeresztkor elég virágot lehetett találni. 1473-ban a gyümölcsfák októberben másodszor virágoztak, és Márton napkor érett cseresnyét lehetett enni. Különösen enyhe tél volt az 1530, 1538, ls 1572 is, még melegebb 1607-8-i, amikor februárban a legkésőbbi virágok is kinyíltak… Az 1707, 1722, és 1759-i egész tél valóságos nyár számba ment, olyan meleg volt, hogy 1722-ben februárban a gyümölcs fák és növények virágoztak; 1759-ben február 12-én a legyek széltében röpdöstek; a szilvásokban Szt. György nap előtt 2 héttel lekaszálták a füvet, a fák olyan levelesek voltak, mint nyáron, s kánikulai meleg szinte megölte az embert; a szárazság olyan nagy, hogy tavak, folyók, kutak kiszáradtak… 1778-79-ben Pál forduláskor a gyermekek a szabadban fürödtek, őszkor pedig Szilágyban némely gyümölcs nem csak 2-szor ért meg, hanem a somlyai magas hegyeken több gyümölcsfa 3-szor is virágzott. 1787-ben decz. 3-áig olyan szép idő járt, hogy a rozs sok helyen kihányta a fejét, s 1788 januárban az egész hónapban szántottak, s a fák levelezni kezdtek. 1790-91 decz. és jan. hóban elég vadsalátát, szegfűgombát, ibolyát hordtak a mezőről, s 1792. febr. 19-én a bodzafák levelesek voltak, árnyat tartottak, az eperfa levele ezüstgaras nagyságú volt. 2-szor 25-én fakadtak ki a fák, s szept. eleje olyan meleg, melyhez hasonlót nem említ a krónika. 1795-96 januárban több helyen 2-szori alma termést szedtek a fáról, mely sem színben, sem ízben nem különbözött a nyári terméstől, s egész hónapban olyan meleg volt, hogy a méhek, legyek, szúnyogok széltében repdestek.”

Nagyon érdekes írás, bár kissé fantasztikusan hangzik ezen a klímán az évi kétszeri gyümölcstermés. Nincs arra sem adat, hogy a szerző honnan tudja, hogy milyen idő volt például 1182-ben. Nagy hőségeket azonban már mindegyikünk megért, én is emlékszek olyanra, hogy januárban már csupa hóvirág volt az erdő, Anyák napjára már az összes gyöngyvirág régen elnyílt, és az orgona az egyik különösen enyhe őszön kétszer is virágzott. Emellett azonban gázoltunk januárban mellig érő hóban, olvasztgattuk a wc-tartály csövét vasalóval, olyan hidegek is voltak. Láttam már május 10-én mínusz hét fokos fagyot, januári jégzivatart hatalmas villámokkal. Mindenesetre az megállapítható, hogy a bolond időjárás nem pillanatnyi, régen is voltak lehetetlenszámba menő időjárási jelenségek. Csak hát ezek manapság egyre gyakoribbak. Ez a szép, néha záporokkal tarkított enyhe tavaszi idő azonban megmaradhatna még jónéhány hétig, azt hiszem, ezzel mindannyian ki lehetünk békülve. Melegen sütő nap, virágzó erdők-mezők-gyümölcsfák, bicajozás, kertészkedés… kell ennél több a mindennapi apró boldogsághoz?

Parasztkalendáriom

Megint egy kis érdekes olvasmány: mazsolák az "Elmét vidító elegy-belegy dolgok, rövidebb és hosszabb csípős históriák, melyeket a győri magyar kalendárium 1749-1849 éveiből ki-szedegetett, öszve-rendezett s mostan az olvasóknak okulására közrebocsát Szilágyi Ferenc" című , 1983-as kiadású, a Magvető kiadó gondozásában a Magyar Hírmondó sorozat részeként megjelent nagyon kellemes kis kötetben találtam. Sok mókás dolog jutott eszembe olvasás közben, de nem kívánom leírni, mindenki kacagjon magában! Különösen az "Eső lészen" fejezet erősen fantáziamegmozgató, alapos tanulmányozása önjelölt időjósoknak mindenképpen tanulságos!

Szeptember
Ha Egyed napján szép az idő, utána négy napig jó idő lészen; és ha az ég dörög e napon, a jövő esztendőre bőséget várhatni.
Máté evangélista napján ha szép az idő, tarts lészen, és a jövő esztendőre sok gyümölcs terem.
Szent Mihály napján ha az ég dörög, jó őszt, de nagy telet várhatni; ha sok makk lészen ekkorra, sok hó lészen karácsony előtt; Szent Mihály napja után ha a fagubákban férgek találtatnak: bőséget, ha legyek: hadakozást, ha pókok: dögös időt jelentenek; ha ezen gubák még zöldek: bő nyarat, ha nedvesek: nedves, ha szárazak: száraz nyarat jelentenek.
A gólyák, fecskék, vadludak, darvak ha hamar elmennek, hamar hideget várhatni.

Eső lészen:

ha a gazda az ajtókat, ablakokat gyakorta kinyitja, béteszi, süvegét, süvegét fejében nem szenvedheti, széjjelhányja, veti.
Ha az ember szeme reggel, mikor felkél, zöld karikát hány. .
Ha a szolga az istállóban nem fütyöl, rest, hasán hever, nyújtózik, semmi kedve nincsen, álmos.
Ha a gazdaasszony dereka, karjai, lábai igen viszketnek, nem járhat, az ágyba készül, haragos.
Ha a szolgáló a konyhán igen ásítoz, száját húzza, vonja, nem ehetnék, nem ihatnék, ül, kél, dologtalan, lusta, kedvetlen.
Ha a gyermekek nem játszanak, sírnak, rínak, düléngeznek, ruhájukat elhányják, panaszolkodnak, mindenek fáj, alunni készülnek.
Ha a ludak, kacsák, tyúkok igen ferednek a vízben, locsolják a vizet, repdesnek, futkosnak.
Ha a legyek, balhák igen nyughatatlanok, mérgesen csipdesnek.
Ha a füst nem egyenesen mégyen ki a kéményből, hanem alá s fel, széjjel szóródik, tekereg.
Ha a tűz a konyhán igen szikrázik, lobog, pattog.
Ha a barmok orraikat felfelé tartják a levegőégre, előre-hátra szőröket nyaldogalják, tisztogatják. Ha a fecskék alárepdesnek és a vizet, földet, ahol járnak, szárnyaikkal szüntelen csapdossák.
Ha a galambok sokat isznak, magokat, fészkeket öntözik.
Ha a békák a vizekben kortyognak, bugyborikolnak, úszkálnak.
Ha a pávák mosódnak, sikoltnak és bujkálnak a házak körül.
Ha a só, terméskő megnedvesedik, vizet bocsát, izzadoz, szüntelen könyvez akárhol.
Ha a harangszót nehezebben hallani, mint egyébkor.
Ha a Nap a tiszta időbnen mocskosan kél fel, udvara vagyon.
Ha a halak a vizekben játszanak és felfelé szüntelen ugrálnak.

Szél lészen:

Ha a Nap lemenetele után a fellegek megveresülnek, az eget homály futja el.
Ha a Hold veres, az udvara hol veres, hol fejér , változó.
Ha a gyertyák nehezen égnek, és a házakban is lobognak.
Ha a láng mindenfelé tekereg, vagy a bétakart tűz szikrázik.
Ha a kapu, az ajtó magától csikorog.
Ha az állóvizek, a folyóvizek emelkednek, mozognak, a kútvizek dagadnak, és párázatokat adnak.
Szép, jó idő lészen:
Ha a Nap szépen mégyen le, szépen jő fel.
Ha a hajnalcsillag szép tisztán, csendesen jő fel, és sugáraival mind az eget, mind a földet általjárta.
Ha a Hold és a csillagok egész éjjel csendesen, szépen tündöklenek.
Ha a mezei és házi állatok jókor felkelnek, a fecske, filemile énekelnek, a galambok, tyúkok repdesnek.
Ha a pacsirta napfelkölte előtt énekel, a fürj dobol, a daru kurjongat, a túzok sikolt, táncolgat.
A tél ha igen hideg, középszerű tavaszt várhatunk.
A tavasz ha középszerű, jó és kívánatos nyár lészen.
A nyár ha jó és szép volt, jobbára jó őszt várhatunk.
Az ősz ha jó, nem igen hideg, a tél sem lészen felettébb hideg.
A bő esztendőnek a jele: a havas, hideg, nedves tél.
A lágy meleg, nedves tavasz.
Ha a tavaszi virágok többek, mint másszor voltanak, erdőkben, mezőkben és a kertekben.
A nyár, ha meleg, nedves.
Az ősz ha középszerű.
Ha felettébbvaló szelek nem járnak.
A nappali eső ha több, mint az éjjeli, és ha idejében vagyon az időnek: se sok, se kevés.
A gyöngyvirág ha sok.
A bab ha bő.
A borsó ha nagyra nő.

Szárazság

A sok hűvös nap után végre megjött a meleg. Imádom, lehet, hogy más ájuldozik, de nekem a harminc fok a lételemem. Strandhős azért nem vagyok, mert a gyermekmedencénél mélyebb vízben elfog a halálfélelem, a tömeget meg utálom. De a meleg nagyon jó! Velem együtt élvezik a kertben a növények is ezt a dús fényözönt, növekednének fék nélkül… ha nem volna már egyre kevesebb víz a talajban. Bizony, a tűző nap elintézte, hogy a sok korábbi eső múló emlékké váljon, minden kiszáradjon.
Aszályról azonbah még nem beszélhetünk. A kukorica nem "furulyázik" (ez az aszálykezdet tuti jele), csak fürdeti a leveleit a sűrű verőfényben.

Már alkonyattájt – amikor a milliónyi szúnyog felgomolyog, és mi, szegény földi halandók, esengő arccal várjuk a sárga angyalt: a permetezőhelikoptert – dúsan hull a harmat, átnedvesítve a talajt, kristálycseppeket rakva a növények levelére. Az éjszakák se túl melegek, tiszta az égbolt éjjelente. A reggelek azonban gyorsan melegednek, így a növények nem tudják kiélvezni a maguk teljességében a hűvös cseppeket, víz híján kókadozni kezdenek.

A maradék víz a talajon nem elég a növekedéshez!Nincs mese: öntözni kell!

Az öntözőkapacitásom igen korlátozott, annak okán, hogy a kertben nincs csap. A csaptól százméternyire kezdődik a kert, ami százhuszonöt méter hosszan megy hátra. Slagom csak százméternyi van, de amúgy se tudnék azzal normálisan locsolni, mert nincs víznyomás estére. Marad a vizeshordó. Egy régi, háromszázliteres fémhordó és egy hatvanliteres műanyag ballon az, amit minden harmadik napban megtöltök. Naponta ugyanis olyan 120 liter vizet öntözök ki. Tömény utálat a slagot mindig letekerni, és vissza, de nem merem kinthagyni az udvaron, mert a kutya kirágná. A hordóban a víz kellemesen meglangyosodik, nem égeti a növényeket. Ha azonban egyszerűen kiöntözném a vizet, csak a levegőt párásítanám a kertben. Hiába nyeli úgy a föld a vizet, mint kacsa a nokedlit, hamarosan el is illan a forró nap hatására.

Ezt megakadályozandó, vastag mulcsréteggel fedtem be a talajt. Ebből sose elég, mindennel takartam a földet, ahol csak lehetett, különösen a gyenge palánták körül. Jó erre a célra a fűnyírási nyesedék, a zöldborsóhéj, a sárgarépa-levelek, a hagymaszár, bármi, ami elég vastagon belepi a talajt a kiszáradás ellen. A mulcs azért is jó, mert alatta a fényre csírázó gazmagok nemigen kelnek ki, kevésbé lesz gyomos a takart ágyás. Azonban a gazos földet csőd lefedni. Én először a talajt teljesen gyommentesítettem, aztán jól belocsoltam, és kissé átkapáltam. Biokertészek, füldugó – csekély komplex műtrágyát is rendezgettem a palántatövek köré, jó vastagon bemulcsoztam, és végül még egy kis vízzel átnedvesítettem a takart részt felülről. Az eredmény: a talaj a takarás alatt még a legforróbb napokon is nyirkos, és meleg is egyszerre. (Baloldalt a takart rész alatti nedves, sötétebb talajállag, jobb szélen a takaratlan, szürke, kemény agyag.)Pazar a palántafejlődés, hiszen így táp, víz meleg minden helyben van. Így értem el azt, hogy a három hete elvetett uborkák közül a nagyobbak már bimbóikat hozzák, a paprikák szintén bimbós állapotban vannak, a gyenge brokkolipalánták megizmosodtak. És a meleg dacára bocsánatos bűn, ha egy-egy öntözés kimarad, hiszen a víz nem illan el egykönnyen. Külön öröm,hogy a talaj nem köt be a mulcsréteg alatt. A hétfői 10 milliméteres eső meg tiszta ajándék volt, minden felfrissült. Felkészültünk az elkövetkezendő meleg napokra, bár egy másik háromszáz literes hordó jó lenne a kertbe. Csinatos cuccok helyett azt kellett volna kérnem szülinapomra… De hát késő bánat, a csini cuccokban cipelhetem a locsolókannát!