2012. november 20., kedd

Földimandula

Az idei év újdonsága a mi kertünkben a földimandula volt. Ez a növény több néven is fut különféle katalógusokban és szakkönyvekben (mandulafű/sásmandula/földimandula), és egy kicsit divatélelmiszer lett a paleotáplálkozás híveinek körében. Sokféle jótékony hatást tulajdonítanak neki. Magas a fehérje- és ásványianyag-tartalma, segít a székrekedés rendezésében, a civilizációs ártalmak semlegesítésében.  Feldolgozott származékait (mag, héjatlanított mag, liszt) a bio-webshopok  aranyárban mérik! Felhasználható rafinált édességek készítésére is. Mint termény, szinte gyomszerűen életrevaló, könnyen kezelhető. 
Tavasszal egy kis csomag gumót rendeltem. A gumócskákat be kellett volna áztatni egy napra, de nem tettem, hanem csak simán elültettem egy műanyag tálcába. Ezért a húsz gumóból mindössze öt növényke kelt ki. Így néztek ki a legzsengébb hajtások áprilisban:


A lapos tálcában hamarosan megálltak a fejlődésben, ezért átültettem a növénykéket egy jó nagy cserépbe, itt elbokrosodtak, megerősödtek:


Nyáron a dézsás növényekhez hasonlóan tartottam őket: rendszeres öntözés, kéthetente egy kevés tápoldat,  kora ősztől leszoktatás. Októberben a zöldje behúzódott, leszáradt. November elején kiszedtem a növényt a cserepéből és tüzetesen áttanulmányoztam a gyökérlabdát, földimandulácskák után kutatva.

Az öt szem megéledt földimandulából ennyi termést tudtam betakarítani:
Csak szemléltetésképpen, ilyen a termések méretaránya. Ízre a földimandula így ősszel, frissen jó édes, a belseje olyan ízű, mint a nagyon zsenge karalábé. Talán a héjrész íze emlékeztet a mandulára egy kicsit. Állaga azonban lédúsabb, ropogósabb. 
Dézsásként tehát könnyen nevelhető, csinoska  is, balkonkerti növényként biztosan működik. A termést nem falom fel, hanem elteszem jövőre, előnevelés után pedig ki szeretném ültetni valamelyik virágágyás napos, jól öntözött részére, ott találná meg a számára legelőnyösebb életfeltételeket. 

2012. november 17., szombat

Öngyógyítósdi 3: Zöldséges tervezése

Feltett szándékom, hogy a következő években öngyógyítóvá alakítom a kis zöldségesem. Eddig vetésforgót alkalmaztam, de a vegyeskultúrás rendszer nagyon meggyőzőnek tűnik. Gertrude Franck rendszere  vegyszermentes és idő- és munkaráfordítás szempontjából is takarékos  megoldás a háztáji kertművelésre. Adott tehát egy 10x20 méteres kis parcella, körben sövénnyel illetve nyugaton  szőlővel, benne néhány gyümölcsfával és egy komposztálóval. A sövények a zord szeleket szépen felfogják, a szőlő viszont átengedi a kora tavaszi és az őszi napfényt. A talaj a Duna hordaléka, foltokban hol homokos, hol agyagos. A talaj állapota a korábbi években adagolt komposzt miatt elég jó, amit sokhelyütt kiegészít az előző nyáron alkalmazott  mulcsozás. Ez és a másodvetett csemegekukorica jól kordában tartotta az egynyári gyomokat, az évelők (szulák, tarack) azonban elég nehezen voltak kezelhetők.
Az átállást megkönnyítendő, igen primitív módszerrel (a Word 2007 grafikus modulja) készítettem egy kis ültetési vázlatot az Öngyógyító kiskert c. könyvben leírtak szerint. A társításokat a család által kedvelt zöldségekre terveztem. 40 cm sortávval gondolom majd megvalósítani, mivel szűkös a hely. Az első évben a spenótköztes vetést még nem biztos, hogy bevetem, szerintem így már túl költséges lenne az átállás. Inkább megpróbálok tavasz végén spenótmagot fogni jövőre. A talaj védelme érdekében kell majd a mulcs, arra ott lesz a fűkaszálék meg a szalma. 
Vannak olyan növények, amit nagyon igénylünk, de a vegyeskultúrába talán kevéssé illeszkednek, ezek a paprika, a padlizsán és a csemegekukorica. Közös tulajdonságuk a meleg- és napfényigény, őket tehát  külön sorokba terveztem. (Így tettek a Krisna-völgyi kertészetben is.) A borsót másodvetett bokorbabbal szoktuk párosítani, ez mindig jól bevált, soha semmi baja nem volt, úgyhogy szeretném a párosítást megtartani. Ezekből a növényekből azonban sok kell, tehát lehet, hogy anyuéknál kell kérnem számukra egy kis földdarabocskát. A céklát és a tarlórépát én nem soroltam be a tavaszi fővetemények közé, mindegyik vígan megterem C soros gagyi köztesként, ezzel is lehet helyet spórolni. Helytakarékos trükk az is, hogy a szellős eperágy tövei közé fogom duggatni a hagymát, lilahagymát. Ez gombák elleni védelemül is szolgál. 
A vegyeskultiban rengeteg a saláta, azt még nem tudom, hogyan fogjuk mind megenni. Az biztos, hogy rengeteg fajtát fogok összeválogatni, és ha nem fogy a terveknek megfelelően, kapnak belőle anyu tyúkjai is. 

Ennyi szöveg után így néz ki a kész terv(kattintásra vagy CTRL++-ra nagyobb méretben is megtekinthető)
Nézzük meg kicsit részletesebben: A felső rész van nyugatra, jó délutáni napot kap. Ide jönnek a paradicsom és kísérői, valamint a kabakosok.

Ez a keleti rész, délelőtti napsütéssel. Az uborka lehet, hogy nem érzi magát majd túl jól, de meglátjuk. Ha nem jön be, áthelyezem. Azért van a végén két szomszédos C sor, mert ott a fák alatt elég árnyékos a terület és a talaja sem top, szóval ott zajlik a túlélőkiképzés. Nem érdemes oda értékes növényt ültetni.

A terv tulajdonképp kerek egész, de egy év alatt azért necces lesz teljesen bevezetni. A zöldségesben vannak olyan halódó dísznövények, mint egy hortenzia, egy hársfa, ezeket például el kell majd takarítani az útból. Izgulok, hogy megy majd a dolog. Remélem, jól. 

2012. november 15., csütörtök

Novemberi apró tennivalók

A zöldségesben
A dombágyásról, akármilyen kezdetleges is, már szüreteljük a madársalátát és a  spenótot. Kiváló minőségben! Vacsorára általában friss salátát eszünk, ez a novemberi házikerti luxusok netovábbja.. A dombocska délnyugati oldala a legszebb, ott a legtöbb a fény és a meleg. Szent Péter pedig megöntözte kétszer is 40-40 mm esővel. 
madársaláták és Téli vajfej magoncok
spenót, tyúkhúrral (azt nem vetettünk)

Kint van a kertben még a brokkoli, a karalábé egy része. Már felszedtem a sárgarépát, ritka gyatra a termés. Az új-zélandi spenótot is bemenekítettem, három-négy étkezésre valót lehetett leszedni róla még most a napokban. Kint marad télire, egy kis lombtakarással a zellerlevél, petrezselyem . A rukkola is küzd még, vagy a fagy eszi meg, vagy mi. Tavaly majdnem december közepéig bírta! Le kell bontani még a bab és paradicsom futtató alkalmatosságait még az ásás előtt. 

Fagyvédelem
Összegereblyéztük a faleveleket és jól betakargattuk a virágágyásokat. Alatta pihen a sok ákcijós tulipánhagyma.

A fügebokrom magkapta a nemrég leszedett őszi csemegekukorica kóróját nagykabátnak.

Virágágyás: áttervezés
Jól elterjedt a nyuszifül, a kiásott részeiből íves-kanyargós ágyásszegélyt készítettem a virágágyás és a fű közti részekre, hogy a gyep ne nőjön be az ágyásokba. Kicsit meg is nagyítottam az ágyásokat, mert idén nem volt nagy a virágpompa, túl kevés szerepet hagytam az egynyáriaknak. Jövőre így már lesz elegendő hely a palántaneveléshez. 

A rózsák közé évelő sarjadékhagymát is ültettem gombariasztónak és csemegének.

Ellátmány
Anyu vett új tojótyúkokat. Nekik hordjuk a brokkoli- meg karalábéleveleket. Az óltakarítást Jani vállalta, ezért kaptunk egypár talicska nem túl érett tyúkganét. Ez a cucc most  egy kupacban érik. Jövőre lesz felhasználásra kész. 

Etetjük a madarakat, szotyi, cinkegolyó a menü. Szényinkék és kékcinkék jönnek az etetőre. A varjak jó sok diót hoznak, ezt is feltörjük nekik. Hallottam egy tuti tippet arról, hogyan lehet a varjúültette magoncok közül a jó diófána valót kiválasztani: rövid, zömök legyen, a töve erős, a levele pedig széles, mert a levél szélessége általában nagy termésmérettel párosul. (Mondjuk nekem a minőségi oltványdió nagyon bejött, de hátha valakinek hasznos.)

Átválogattuk a betárolt gyümölcsöket, mert a garázsban nagyon romlásnak indultak Elég nagy volt a veszteség, jövőre nem szabad sajnálni a fáradságot a hámozott-kockázott gyümölcsök aszalásától. 

Ültetés, tervezés
Vásároltunk 8 tő Fertődi zamatos málnát és 3 Rikőt. Ezeket a meglévő bogyósokkal együtt egy nagy ágyásba rendeztük a (leendő) kerítés mentén. Ezek a növények mind kéregmulcsot fognak kapni. Már csak a szeder és esetleg egy-két egres hiányzik a kollekcióból. 





2012. november 7., szerda

Fahamu a lefolyóban

Szerintem dugulást okoz! Az üledéke reagál a mosogatógép-tabi anyagaival, sűrű trutyi lesz, ami lassan eltömi a nem tökéletes lejtésű csöveket. Ha valaki penge kémiából, kérem, segítsen elemezni a történetet.  

Kép most nem lesz a poszthoz, mert gyomorforgató. Tegnap volt nálunk a duguláselhárító. A derék öregúr 200 bar nyomással pucolta másfél órán át a konyhától a csatornavezetékig terjedő kb. 8-10 méteres szakaszt, mire megtisztította a betonkeményre összeállt üledéktől. A nagynyomású víz egy ideig nem haladt, hanem a cuccost kinyomta az udvarra, a virágoskertet és a járdát beborítva.

Szóval az történt, hogy tavaly vettünk mosogatógépet, A++-os, kevés víz, kevés áram, csilli-villi edények. DE! A kevés víz, amivel mosogat/öblít, igen tömény trutyi formájában távozik a gépből. Tartalmazza a tabi tisztító anyagait. Idézem a dobozról:  30% feletti foszfátok, 5-15% oxigén alapú fehérítő, 5% alatti nemionos tenzidek, polikarboxilát, foszforát, enzimeket is tartalmaz: amiláz, proteáz, további összetevők: illatanyagok. Plusz hozzá a tányérokról lemosott moslék: fehérje, szénhidrát, zsír, satöbbi.  Az öregúr szerint ez már eleve nem tesz jót a csatornacsöveknek. 

Nálunk ráadásul az építkezéskor alighanem túl kicsire hagyták a csatornaszakasz lejtését. Aztán jött a mosogatógép és az ökobuzdulásból bevezetett - egyébként hatékony - fahamus súrolás. A fahamu anyagai (összetétele: http://kation.elte.hu/vegybank/tantov99/papir/papir1.htm, K2O, P2O5, CaO, MgO, Fe2O3, SO3, SiO2 és Na2O. + nehezen meghatározható szennyező anyagok) elvileg vízzel reagálva erős lúgot adnak. Ez reakcióba lépett a mosogatógép trutyijával, ami lassan leülepedett a fél százalékos lejtésű csőben. Szürkés, pelyhes, ragadós gél állagú cucc lett belőle, ami időnként feljött, mielőtt teljesen eldugult a cső.  Nyolc méter hosszan és jó keményen. 

Amikor jelentkezett a dugulás, vettünk lefolyótisztítót (Ravak márkájú 100%-os nátrium-hidroxid, épületgépészeti áruházból), ami csak rontott a helyzeten, hiszen még erősebb lúg, mint a fahamu. Figyelmeztettek, hogy bőven öntsünk forró vizet utána, különben besül a csövekbe. Hát nálunk a forró víz ellenére is besült, hiszen két kupaknyi nátronlúg kevés tíz méternyi trutyikígyó ellen. 

Szóval, aki fahamuzik, ajánlom, vigyázzon, hogy a fahamus súroló lé ne keveredjen a mosogatógép kieresztett levével. Nekünk ez a tapasztalat tízezer forintunkba került. A jó az, hogya lefolyótisztító nátrium-hidroxidból meg lehet próbálni szappant készíteni. Megyek Vargaerát olvasni!

Dugulás családi házaknál átlag 6-8 évente előfordul, ahogy hallottam. Van hasonló tapasztalatotok?


2012. október 31., szerda