Nemrég újraolvastam a kertes füzetemet (analóg privi blog), jó kis nosztalgiázásra adott ez az olvasgatás alkalmat: milyen is volt az építkezés, a kert betelepítése kukoricaföldtől családi kertig. Végül kedvem támadt megírni egy visszatekintős posztot. Annyi tanulságot szűrtem le a visszaolvasásból, hogy a kertezés csak félig tudatos hobbi, a kiskertünk részben tervezett, részben tervezetlen, sőt tervezhetetlen, hasonlóan a mindennapjainkhoz. Bizonyos részei úgy alakultak ki, hogy ötlet követett ötletet, más kis sarkok a növények puszta megkívánásából, megszerzéséből és beültetéséből alakultak ki. Csak többéves használat után állt össze, hogy mit akarunk a kertünktől. Szerintem ezzel sokan vagyunk hasonlóképp.
Amikor építkeztünk, akkor sok otthonteremtős újságot forgattunk, és azt vettük észre, hogy a marketinggel egyre inkább megdolgozzák az agyunkat, miszerint tervező nélkül, profi kerttervező-kertépítő nélkül, automatikus öntözőrendszer és fűnyíró robot nélkül még egy árva fűmagot sem "érdemes" elvetni, mert ilyen-olyan elveknek, trendeknek nem fog megfelelni. A nyolcvanas évek szakkönyvei sokkal józanabb hozzáállásúak voltak. Feltételezték, hogy a telektulajdonos a szakirodalom alapján képes lesz eldönteni, mi hova kerüljön a kertben és ehhez megadták a könnyen érthető alapelveket, amelyekre napjainkban is bátran lehet támaszkodni. Erre jó példa az örökzöld,
Zatykó-Draskóczki-féle Nagy öröm a kiskert., ami biztos, hogy sok kertbarát polcán ott csücsül és figyel. A mi kertünk kialakításakor igazából nem voltunk semennyire sem tudatosak, menet közben találtuk ki a kert különböző pontjainak szerepét, öt éven át ültetgettünk ide-oda meg össze-vissza, aztán egyszer csak kezdett minden összeállni.
2003
Ebben az évben a telkünkön takarmánykukorica nőtt, az év nyara végén bevezettük a közműveket. Ősszel Jani hazasétált Óvárról egy köteg gyümölcsfával, én pedig rendeltem az egyik csomagküldős kertészetből öt díszcserjét, ezeket a telek hátsó széle előtt ültettük el. Megépítettünk egy kis fészert.
2004
A gyümölcsfák és a cserjék megéledtek, de gyatrán fejlődtek. Még ültetni sem tudtunk normálisan.
Ekkor még főleg cserépben kertészkedtem, mert szolgálati lakásban laktunk. Igaz, annak a kertjét rengeteg egynyárival virágosítottam be és tovább gondoztam az ott talált évelőket - szaporulatuk aztán a mostani kertemet gazdagította. Elkezdtem pozsgásokat nevelgetni meg évelőmagoncokat, tujapalántákat dédelgetni, fogalmam sincs, miért.Mindenesetre a kezdő kéz szerencséje segített és az új tapasztalatok sok örömet szereztek
Vettünk egy zsák fűmagot és elszórtuk a többé-kevésbé elegyengetett talajon, szintén a telek hátsó részén. Hiányosan kelt és istentelenül begazosodott, végül Jani a dzsumbujt jobb híján kénytelen volt kézi kaszával lekaszálni (Ez azóta is látszik a gyep minőségén, de legalább fajgazdag.) Anyunál tavasszal bujtással szaporítottam orgonát, labdarózsát, díszsomot és babarózsát, ezzel teljessé vált a telket hátul lezáró cserjesor.
Az épülő ház padlásfödémjéről nézve ősszel így festett a kert és környezete:
2005
Beindult az építkezés, az év végére szerkezetkészen állt a ház, terasz, lépcsők, szigetelés nélkül, belül csak a puszta falakkal. Ó, de büszkék voltunk rá! Ezután jött a nagyja: vakolás, gépészet, aljzat kialakítása...
Az év telén különleges virágaim nyíltak a szolgálati lakás egysoros ablakain:
Leiskoláztam az akkor 15 cm-es tujapalántákat a telek bal hátsó sarkában.
Az előző évben beültetett cserjék elé egy kis évelő-nevelőágyást és egy fűszerkertet telepítettem. Nyár végén vettünk egy akciós hársfát, ami már akkor vagy 4 m magas volt, de a földlabdáját kibontva alig volt gyökere. Nagy gödörbe elültettük, sokat locsoltuk és végül megmaradt. Elkészült a házhoz a terasz.
2006
Nyárra a ház szerkezetkész volt, lépcső-terasz nélkül, belül csak vakolt falakkal, burkolatok nélkül. Karácsonykor költöztünk be, akkorra sikerült lakhatóvá tenni.
A gyümölcsfák erősödtek ugyan, de a silány talajba kevés trágyával ültetés miatt csak lassan fordultak termőre.
Az eddig csak halomban álló komposztot megelégelve az építkezés maradék deszkáiból Jani ácsolt egy masszívabb, keretes komposztálót a telek sarkába. Helyet kellett készíteni Vaki kutyánknak is, úgyhogy Jani épített egy 5X5 m-es kennelt.
A ház mőgötti napsütötte részen kialakítottam egy virágágyást, akkor még csak az áttelelő pozsgás növényeim részére, majd ide kerültek a melegkedvelő évelőim.
A cserepes pozsgásgyűjteményem tovább gyarapodott.
2007
Szilvafákat, diófát telepítettünk. Kialakítottuk a fészer mögött a favágó-fatároló helyet, hiszen nagyobbrészt fával fűtünk.
A hátsó évelőágy, tulajdonképpeni nevelőágy akkor volt a csúcson, innen kerültek át a virágok később az előkertbe. A helyén most az eperágyás található.
Ezen a tavaszon vettem meg egy könyvturkálóban talán 300 forintért
ezt a könyvet, ami fellelkesített és kicsit talán tudatosabbá tett. Volt a sok különleges, egy adott stílusnak megfelelően berendezett kert között - pl. japánkert, mediterrán kert, tetőkert, stb. - egy mintaterv benne, "olcsó családi kert" néven, ami pont a mi igényeinkre szabható volt, magról nevelt gyeppel, évelőkkel és dugványról nevelt cserjékkel, kertvégi zöldségessel. Ez az az alap, ami keretet adott az akkori elképzeléseinknek. Ilyen skicc volt az iránymutató:
Telkünk hosszú és keskeny, az erre a formára alkalmazott rajz 45°-ban elforgatott kertépítészeti elemeket és hullámosan kanyargó ösvényeket javasolt vizuális okokból, ezt nem valósítottuk meg. Viszont ekkor kezdtünk el a különböző helyek szerepén gondolkodni:
-pihenős-játszós rész a ház mögött,
-kis lábtengó-és focipálya középen balra,
-veteményes és gyümölcsös leghátul, amelyet dupla sövény (tuja és alacsony, lombhullató cserjék) választ el a gyeptől
-fatároló-favágó hely a fészer mögött,
-esővízgyűjtő akna oldalt,
-normális, dísznövényekkel és cserjékkel beültetett előkert és virágágyások a ház körül
-kis fűszerkert a konyhához közel
-cserjék és szőlő a telekhatárokon, egy sor karcsúbb fenyőfa a temető felőli oldalon, hogy elzárja a belátást
- a gyepfelületekbe mutatós szoliternövények
Aztán nekiálltam a 15 napos próbaverziós
Garden Planner programmal játszani, és lassan összelegóztuk a tervet, amiről ma már tudjuk, hogy ebben a formában nem fog megvalósulni.
2008
Megnagyobbítottuk a zöldségeskertet, ekkor nyerte el végleges, négyparcellás szerkezetét. A ház körül elkészült a térköves járda és az előkert virágágyását is beültettük. A fotók egy évvel későbbiek.
2009
A zöldségeskertet leválasztandó, tujasort és előtte évelőágyást készítettünk . További virágzó díszcserjéket ribizlibokrokat ültettünk. Most már többé-kevésbé elkülönült a kert pihenést szolgáló és gazdasági része.
2010
Egészen belaktuk a megnagyított zöldségest.
Magastörzsű fekete ribiszkékkel, Húsvéti rozmaring almafával gazdagítottuk a gyünölcsválasztékot. A nagy gyepfelületbe szoliterként gyönyörű, óriásvirágú bordó mocsári hibiszkuszt ültettünk
2011
A 2007-es jegyzék jó része már megvalósult és kiderültek a hibák.
Az előkertben teljes méretűre nőttek az évelők. Már csak a szép fakerítés hiányzik.
A gyümölcsös már magasságában is keretet ad a kertnek, a cserjeszegély kifejlődött.
A hársfa a lehető legrosszabb helyen áll, de már mutatkozik a koronaformája. Arra gondolok, ez a fa akár túl is élhet minket, 5-600 esztendő az élettartama, és elvileg faóriás lesz. A szomszédai most paradicsomok és uborkák...
A zöldségest leválasztó cserjesor és évelőágy jó ötlet volt, két év alatt szépen bedúsult.
A ház mögötti ágyás napfénykedvelő magas évelőkkel van tele. Az ágyásszegély és a járda még hiányzik.
Közös karácsonyaink emlékéből állt össze a kis fenyősorunk, még nem takar egészen. Ha kezdettől tudatosan terveztem volna, biztos, hogy jóval több és többféle örökzöldet ültetek a kertembe, a sok lombhullató miatt télen bizony elég szegényes az összkép.
A terasz korlátja még nem készült el, dézsás és cserepes növények helyettesítik.
A kert összképe végül is így mutat. A sok faanyag magyarázata az, hogy Jani pergolaépítésre készül lelkesen, amit egyszer majd egy posztba is foglal. Nincs a képen a kavicskupac, a nagy halom maradék tégla és a favágó helynél a rumli. Jótékonyan takar a ház és a fészer.
Kertesblogger társaimat és olvasóimat kérném, ha van kedvük, írják le posztban vagy kommentben saját kertjük sztoriját. Érdekel.
