Névnap

Blogunk egyetlen kényszerolvasója küldi:

Gyommesék

Akinek kertje van, az tudja, hogy a kertészkedésben mennyire fontos a nyitott szem, ugyanis a növények a látványukkal állandóan kommunikálni igyekeznek a tulajdonossal, az már más kérdés, hogy a kertész mit és hogyan értelmez.
Könnyű észrevenni és érteni a viruló vagy romló állapotot, a duzzadó rügyet, nyílni készülő bimbót vagy a rovarrágást, gombafertőzést. Könnyű észrevenni a gyomokat is, azonban a gyomok „kommunikációjának” vételéhez már  kell egy kis extra nyitottság is. Nincs az a kár, amit ne lehetne valahogyan jóra fordítani. Gyakran elég az, ha cselekvéssel reagálunk, elindulunk a kiskapáért a fészerbe vagy egyszerűen lehajolunk, kihúzzuk a betolakodót. A gyomok azonban beszélnek a talaj állapotáról, sőt hasznot is hajthatnak nekünk. Vannak, amelyek takarmányozásra alkalmasak, mások gyógynövények vagy akár ételkészítés céljára is megfelelnek.
Más-más jellegű vagy kémhatású talajra más-más gyomnövények a jellemzők. A savanyú földek gyomjai nem élnek meg a lúgos, meszes kémhatású helyeken, más a tipikus növényzet a könnyű homoktalajon, mint a nehéz agyagon. A gyomnövények növekedésükkel jelzik a talaj ép voltát vagy esetleges szennyezettségét, a tápanyaghiányt vagy a túltrágyázást. Egyszóval a természet nyelvén beszélnek, a mi kerti gyomjaink például a következő sztorikat:
(Sajnos, nyáron nem fotóztam, csak irtottam ezeket a tüneményeket, úgyhogy a szokásokkal ellentétben egyik fotó sem az enyém, de ott a forrás mindenhol)

Tyúkhúr  (kép innen)

Az őszi-téli időszak nálunk jellegzetes gyomja nitrogénjelző növény. Ahol megnő, ott bőven van a talajban nitrogén, túlzottan buja növekedése pedig túltrágyázást jelez. Hasznot annak hozhat, aki tyúkokat tart, a növény vitaminforrás a baromfiaknak a késő őszi és a kora tavaszi időszakban.Akár salátanövény is lehet, de nézzük meg, honnan szedjük.

Libatopfélék: paréjok, labodák (kép innen)

Melegkedvelő, betelepült, újvilági származású gyomnövények, májustól kelnek nagy számban, roppant gyorsan növekednek és képesek elnyomni a virágokat és a veteményt. Szintén nitrogénkedvelők, jelzik a talaj nitrogéntartalmát. Nálunk a műtrágyázott kukoricaföldből kialakított kertben a leggyakoribb gyomok. Spenótszerű főzelék készítésére alkalmasak lehetnek.

Kákics, avagy gyermekláncfű (kép innen)

Évelő gyom, a gyepek réme. A nyírás meg se kottyan neki, húsos gyökeréből számtalanszor megújul. Mi nem foglalkozunk vele, hagyjuk élni, rengeteg van belőle a fű közt. Gyógynövény, a tejnedvet tartalmazó virágszár és a gyökere epebántalmak ellen hatásos.
Halványított változata salátakülönlegesség, erre úgy tehetünk szert, ha a szép, fejlett tövet virágcseréppel leborítjuk, hogy ne érje a fény. Normál esetben keserű izű. A TV Paprika egyik műsorában láttam, hogy a félméteres, turbósított változatából szalonnával, sajttal valami jó kis kiadós vacsit csináltak.

Aszat: (kép innen, tuti honlap, komplett gyomhatározó)
Az átkozottul tüskés mezei aszat sajnos évelő, lenyírva is számtalanszor kihajt. Tőle nem sajnálom a kapát. Kézzel kihuzigálni elég kellemetlen. Megy a szára a komposztra.

Tarackbúza (Kép innen)

A legtöbb munkát a tarackok irtása kívánja. Nagyon sok növényi tápanyagot kivon a földből. A szulákhoz hasonlóan a föld alatt terjed, darabolással csak szaporítjuk. A gyökérdarabkákat véletlenül sem szabad a talajban hagyni, a komposzton is képes megéledni, úgyhogy oda sem javasolt szórni, hanem az elégetését javasolják. Aki babrálós és van drótkerítése, az felakasztva kiszárogathatja a tarackgyökereket, így már komposztálható és visszanyerhető a földből kiszipolyozott beltartalom.Egyébként - ki hinné- vizelethajtó népi gyógyszer.

Apró szulák (kép innen)

Nitrogénjelző, évelő, kúszó tarackjai terjednek a talajban. A rendszeres kapálást nem bírja, egy idő után kipusztul tőle, de tarackjait szedjük ki, ne hagyjuk kihajtani a talajban, mert ekkor inkább sokasítjuk. Helyes növény, valaki ügyes nemesíthetne belőle valami elpusztíthatatlan balkonvirágot.

Fűfélék: egynyári perje (kép innen), egérárpa, vadzab
Ők őshonos, európai gyomok. „Vadfű” néven emlegetik őket a bőszült fűnyíróbjnokok, főleg az egérárpát, mert szürkés és vastagszárú, nem olyan „szép”, mint az angolpázsit. Szerintem hiszti. Ti is kihúztátok a fűkalászokat, és rágcsáltátok a szálak édes tövét?

Csalán (Kép innen, egyben a gyógyhatás leírása)

Ott nő spontán, ahol bolygatva volt a természet és gazdag a talaj tápanyagtartalma, elsősorban szerves trágyából. Erdélyben  levest főznek belőle, valamint spenóthoz hasonló főzeléket A háború alatt mamámék is ezt tették. Számos gyógyhatása ismert. A biokertben hígtrágyaként és levéltetvek elleni permetezőszerként is használják.

Egyebek
Helyenként előfordul a füvünkben a bakszakáll, ami szebb, mint jópár ágyásbéli társa, aztán a cickafark, a női bajok hasznos gyógyszere (lombikbébi-kezeléssel járó hormonadagok negatív hatásai ellen kiváló, saját tapasztalat), a csodaszép útifüvek, apró lila veronikák. Mikor kicsik voltunk, étkezésnyi adagokban nyomtuk a kutyapisis papsajtot, emlékeztek? Rájuk végképp nem haragszom.
A gyomok becsülete érdekében kérdezlek Benneteket, van-e kedvenc gyomotok és mi az, és miért pont az, ami. 

Huszonegyedik...

... kedves olvasónk, Bea jelentkezett, akit szeretettel üdvözlünk mindketten a kertmániások közt ezzel a kis kankalinnal - ez már a tavaszt idézi!

Gyomok ellen

Gondolom, nem vagyok egyedül azzal, hogy a gyomirtók használatát a házikertben  elfogadhatatlannak tartom. A gyomoknak nevezett őshonos és energikus növények pedig teszik a dolgukat és nőnek, a mi perspektívánkból nézve sokan úgy fogalmaznak, hogy támadnak. Ezzel  a kifejezéssel a parlagfűvel kapcsolatban sűrűn tüsszögve egyet tudok érteni, de a többi növénnyel kapcsolatban sokkal elfogadóbb vagyok, lévén egy részük népi gyógyszer vagy akár fogyasztható saláta- vagy főzeléknövény, de jelzik a talaj tulajdonságait is.
Védekezni viszont a dédelgetett palántácskáink érdekében muszáj. Ha a vegyi fegyverek mellőzésében meg is egyeztünk, a mechanikai és biológiai védekezés lehetősége még fennáll.

Kapálás, gyomlálás
Hasznos, és rendezett képet mutat utána a kert. Sok esetben nem lehet megúszni, de jótékonyan hat a kertészkedő izomzatára, keringési rendszerére, kondíciójára. A virágágyást valóban nem árt gyakran megkapálni, főleg, ha a locsolás után megcserepesedett a talaj. A sűrűn beültetett zöldségágyásokat viszont inkább érdemes figyelmesen átnézni és a gyomokat kihúzgálni. Itt a növényzet lombja gyakran összeborul, a sötétben pedig nem nagyon csíráznak, növekednek a gyomok.

Motoros kasza majd rotációzás: lusták ingyen zöldtrágyája. Vannak olyan ágyások, amelyeket csak májusban fogunk teleültetni palántákkal, no de addig elárasztják a gyomok. A gépekkel jól felszerelt kertészek lefűnyírózhatják a gazt, majd rotációs kapával bedolgozhatják a talajba.

Mulcsozás
A talaj növényi anyagokkal való takarását jelenti. Gyakran használt módszer a biokertekben, nem engedi csírázni, szárba szökkenni a gyomokat, ezzel csökkenti a kertre szánt munkaidőt. Alkalmazásáról egy jó írást olvashatunk a témáról Földszintnél.
 Számos dolog indokolja a talajtakarás alkalmazását: segít a talajnedvesség (csapadékvíz, öntözővíz) megtartásában, segít kihasználni a talajban élő aktív mikroorganizmusok tevékenységét, amelyek a szerves anyagokat lebontják. Javítja a talaj szerkezetét, főleg az agyagos talajokon. Gilisztakaja is, úgyhogy  az állatvilágot is befoghatjuk a kertünk érdekében. A kicsit szikkadt fűnyesedéket is gazdaságosan felhasználhatjuk mulcsanyagként, nem kel a kukába/komposztra szórni. Télire fagyvédelmül is gyakran praktikus a lombtakarás.
Mulcsnak még sokféle anyag jó lehet:, de olyat válasszunk, ami a saját kertben elérhető., pl. fűnyesedéket, lehullott lombot, szárakat, leveleket. A virágágyásokat ugyan feldobja a fenyőkéreg, ami az új házak körül mostanában kötelező díszítőelem, de drága, kivonja a talajból a nitrogént, mialatt lebomlik, a színezett változatok festékanyaga pedig látványos, azonban kizárt, hogy jót tesz a növényeknek. Szóba jöhet a tőzeg, de alkalmazás előtt azért jó tudni, hogy ezt a mi drága Hanságunkban bányásszák, nem megújuló anyag. (Letérsz a Csíkos-égeres tanösvényéről, ott a Florasca-telep belépni tilos, látni a prizmákat, gépeket) Vannak import tőzegek, amiről pedig gyakran olvashatjuk, hogy a földrészünk legkülönlegesebb élőhelyeinek, a tőzegmohalápoknak tönkretétele által alakítják műanyagzsákos termékké. A kaszált széna pedig tele lehet gyommaggal, aztán a következő évben pedig ember legyen a talpán, aki elbír a szaporulattal.
Szalmával általában az érőfélben lévő szamócát mulcsozzák, tisztán tartja a gyümölcsöket és a szalma világos színéről visszaverődő napfény segíti a beérést.


Fekete fólia, mulcsfólia:
A legmakacsabb, mondjuk évelő gyomok ellen hatásos lehet a talaj fekete fóliával takarása. Ilyenek a csalán és a tarack. 

Forró víz:

Kicsi, de de nehezen hozzáférhető helyeken nőtt gyomok ellen. 

Biológiai védekezés: zöldtrágyanövények
A gyomok az üresen hagyott területeket rögtön meghódítják. A zöldtrágyanövények alkalmazásának az a lényege, hogy olyan energikus egynyári vagy évelő növényekkel vetjük be az üres részeket, amelyek még a gyomoknál is hamarabb kihajtanak. Aztán ha a területre szükség van, a talajba dolgozzuk a növényi anyagot vagy mulcsozhatunk is akár vele. A zöldségeskertben elsősorban az egynyáriak jöhetnek szóba, mint a spenót vagy a mustár. A virágok közül a gyorsan levirágzó borzaskaták, vagy a rovarkártevőket riasztó sarkantyúkák is alkalmazhatók ilyen célra.
Építkezés közben, ha még nincs igazán energia a kerttel foglalkozni, de meg akarjuk előzni azt, hogy a talaj telítődjön évekig elfekvő és utána folyamatos harcot kívánó gyommagvakkal, alkalmazhatunk évelő zöldtrágyanövényeket, mint a vörös- vagy fehér here, lucerna. Ezeket a kert kialakítása előtt be lehet szántani a talajba, szöveteik anyaga elkorhadva az általunk választott növényekben hasznosul.


Egyéb: Kétes áruk ellen
Van egy honlap, ami napi frissítéssel  közli az EU-ba került egészségügyi vagy egyéb kockázatot jelentő árucikkek listáját, a háttérírásai, méreglistái, egyebei is érdekesek.

Didergős tollasok

A héten bőségesen részesültünk a fagyból, hidegből, hóból - azt hiszem, ez senkinek nem újdonság. Bár nem a kedvenc évszakom a tél - nem állhtom az átázott ruhákat, az állandóan fújó hideg, északnyugati szelet, a sok göncöt, a naftalinszagú nagykabátot -, azért a sűrűn hulló hóban én is elgyönyörködöm. És különösen tetszenek azok a fagyos napok, amikor elvonulnak a ködpamatok, a felhők, és hideg aranyfénnyel felragyog a Nap, a fényben sziporkázik a hó, ragyog a zúzmara az ágakon. Ilyenkor az ember félrevágja a vasalót meg a fakanalat, és viszi a kisded gyermekét a levegőre. Első a hóemberépítés (végül olyan lett szegény hóember, mint egy jeges alkoholista utcaseprő a hólapáttal, a söprűvel, a kacatokkal teli kistalicskával).

Utána szánkózhattunk. A közeledő sötétedés és a kemény fagy dacára meglepően nagy mozgás volt a határban. Vadludak húztak a szántókról a vizekre éjszakázni. Amióta a Natura 2000 részeként a Mosoni-síkság és a Szigetköz is kiemelt madárvédelmi övezet lett, azóta szinte mindennaposak a telelő ludak V betűi az égen, és a szántókon is látni nagy, barna, legelő csapataikat. (Mondjuk ez a gazdákat azt hiszem, nemigen boldogítja, bár nagyon szép madarak.) Nagy varjúcsapatok is szálltak a víztoronnyal szemben levő alvófáikra. Mióta kicsit hosszabbak a napok, nem négykor, hanem fél öt körül indulnak - szinte óramű-pontossággal-a szállásaikra. Néhány azért tesómat is boldogítja, mivel a házuk mellett fekvő kiserdőben hálnak, nagy károgással szórják alvás előtt a dióhéjat a földre, túrják a gyepet, kotlanak a langyos komposztkupacon. A mi kertünkben az égetőhely hamuját teljesen feltúrták, mintha azt ennék!Csurízok és más kismadarak tömegei tollászkodtak fázva, éhesen a bokrokon.Ekkor jutott eszembe, hogy a madáretető ott hever, ahova ősszel félrehajítottam, hogy majd megtöltöm, és azóta is azon a szent helyen korhadozik. Hazasiettünk, és Nyunyival előszedtük a régi etetőt, amit még én szerkesztettem kismamakoromban Hédiék építkezéséről megmaradt OSB-lap-darabokból, és le is lakkoztam. A körtefára függesztettük fel végül, aránylag magasra, hogy a macskát ne hozza kísértésbe a majdani nyüzsgés az etetőn. De mit rakjunk bele? Először is tettünk bele tiszta búzát, aztán meg dióalját fagyos disznózsírral keverve. Az etető kicsinek bizonyult, így még egy másikat szerkesztettünk egy műanyag dobozból. Ebbe almát és szintén búzát tettünk. Utána előkerestük a látcsövet, és messzebb vonulva lestük, hogy jönnek-e már a kis madarak, de nem láttunk semmit. Nyunyi nagyon csalódott volt, hogy hiába dolgozott, egy fia madárka se jött... Így reggel, ovi előtt még hátravonultunk az etetőhöz, hátha.... És igen: a körtefa tetején egy szép, rózsás hím kenderike ült, a második szomszéd nagy eperfáján szintén egy csomó madár volt afféle várakozó állásponton:Aztán az első csuri összeszedte a bátorságát, és...utána csapatban jöttek a környező kertek éhes kismadarai. A kenderikén kívül jöttek zöldikék, szén-és kékcinegék, csurízok a búzára, az almára egy feketerigó, végül egy nagyobbfajta, gyönyörű, fahéjszínű madár, erős csőrrel, sötét szárnnyal. Talán meggyvágó lehetett?A cinkék nagy huncutok voltak, mert nemcsak hogy az etető ettek, de mindenféle kajadarabkákat csippentettek a csőrükbe és azzal szálltak a bokorba. Délután négyig nagy volt a forgalom, utána eltűnt a sok kismadár. Az etető szinte tiszta üres volt.

Aztán egy kedves, rutinos madáretetésben gyakorlott ismerősömet kifaggattam a téli madáretetés mivoltáról. Ezek a főszabályok:

- a madarakat egészen márciusig folyamatosan etetni kell,

- mindig legyen olajos mag is kint, most éppen dióalja, de szotyit is teszek majd ki,

- sós, füstölt zsiradékot, kenyérmorzsát ne adjunk soha a kismadaraknak! A sótlan, öregecske disznózsír és töpörtyű azonban jó.

Csak nehogy úgy járjunk vele, mint pár éve, amikor kitettem az etetőt ilyen zsíros falatokkal megtöltve, és egy gyönyörű madárka aludt benne: a macska személyesen!

Életem legszebb hóesése

Ilyen igazán óriási, laza pelyhekben hulló havat még sosem láttam!

 Mindjárt olvadt a szobameleg fekete mappán és a kabátomon.

A kertben mindent, még ezek a fagyott, barnult fügéket is a lehető legmagasabbra púpozva temetett be a hó, de mégsem volt nehéz, hogy az örökzöldek gallyaiért aggódni kelljen.

Itt látni a sűrűn hulló, óriási pelyheket.

Itt pedig a mi kis semmi-különös neogótikus temetői kápolnánkat meg a fenyőket.

Nem éreztem, hogy olyan, mint valami karácsonyi giccs, mert a madáretetőről az összes madár elspurizott, amint meglátott.

Fogyasztható és szép: dísz-konyhakert

Olyasmiről írom ezt a bekezdést, amit megvalósítani legfeljebb részben fogok, de bízom benne, hogy azért hasznos lesz. Ez a dísz-konyhakert témája. Kicsi kerteknél szerencsés, ha díszítő és ehető szerepet egyaránt betöltenek a növények (természetesen csak abban az esetben, ha nem túl szennyezett a környezet). A zöldségek, fűszernövények lombja változatos formájával és textúrájával jó hátteret nyújthat a virágok színpompájának, egymást remekül kiegészítő és a változatossága által védő növényegyütteseket hozhatunk létre. Nem új találmány ez, a Napkirály idejébe  vezet a dísz-konyhakertek kialakításának hagyománya.Számos szép, ötletadó képet találni a témához a neten, például ilyeneket:

 

Nem is fontos egész kertben gondolkodni, egy virágágyás már helyet adhat néhány ehető növénynek, így legalább az öntözésükről nem feledkezünk meg. Kisebb kertek kreatív tulajdonosainál láttam ezt a remekül működő megoldást, például az egyik barátnőm újonnan telepített kertjében lilás levelű karalábé, dúsan burjánzó metélőzeller zöldellt az alacsony egynyáriak között, a koktélparadicsomok, csilipaprikák, padlizsánok pedig terméseikkel díszítették az ágyást.  Ha már vesződség, érdemes a kevésbé hétköznapi fajtákat választani. Az előbb hivatkozott cikkben már láthattunk tippeket, ültetési javaslatokat, mely növények felelnek meg a kettős szerepnek, de szeretném még kissé kibővíteni a sort.

Meleg, délies, napos helyre

Őszintén szólva ez az egyszerűbb eset, igazán nagy a növényválaszték.

Fák: alma-, körte- vagy őszibarackfák. Mindegyik fajnak vannak kisebb vagy nagyobb termésű díszváltozatai, ebben a kertészeti árudák választéka biztosan a segítségünkre lesz. A mandulafa rózsaszín virágával, karcsú termetével kiváló választás a kisebb kertek számára. A termő vagy díszcseresznyék szépségük ellenére inkább a nagy kertekbe ajánlottak, mivel általában termetes növények, de persze azért vannak kivételek . Itt elengedhetetlen a megfontolt fajtaválasztás.

Cserjék: Választhatunk  a mediterrán beütésű növények közül, ilyen például a füge, a gránátalma  vagy a fanyarka, amely minden évszakban díszes. A száraz, napos, akár szélnek kitett kertrészekben a C-vitaminbomba termésű homoktövis is jó helyet találhat. A vörös vagy sárga levelű bodzák is alkalmasak lehetnek a dísz-és gyümölcstermő szerepre. A naspolya  szintén  szóba kerülhet, mivel eléggé melegigényes, a gyümölcse elég ritkán kapható.(Van aki szereti? Szerintem förtelmes ízű.)

A kúszónövények közül nyerő a kivi. aki látta pl. a horvátországi déli házfalakat, az tudja, miről van szó. Szintén jó választás valamelyik rezisztens szőlőfajta. A zöldségek közül a  futóbab és a kínai ölesbab/méteresbab is kiváló a kerítések befuttatására, valamint a fiatalon még fogyasztható dísztökfajták. Nemcsak dísznek jók: gusztusosak lehetnek pici, zsenge korukban, töltve.

Zöldségfélék: Ide illik a legtöbb palántázással nevelhető, melegigényes zöldség, Akinek kedve van kipróbálni a virágágyásban kertészkedést, vegyen pár szimpatikus palántát a nyár elején és időnként öntözze meg, valószínűleg siker koronázza a fáradozását.
Díszkáposzta - ha nem permetezve neveljük, hanem az őt védő levélzellerrel vagy angol zellerrel társítjuk,  dekoratív saláta-alapanyag lehet. A karfiol sem csúnya, de a kontinentális klímaviszonyok a késői, júliusban palántázandó karfiolnak kedveznek.Őszi dísz és csemege a leveles kel mélyzöld, rücskös lombjával., ezen kívül remek ízt ad az egyszerű csontlevesnek. Igaz, hogy vesződni kell a palántaneveléssel, de néhány tő póréhagyma a fémes színével és geometrikus formáival szintén szerkezetalkotó elem lehet az ágyásban. Ha valahol árusítanak pórépalántát, érdemes rá lecsapni. Az apró, sárga vagy piros koktélparadicsomok, csili-és fűszerpaprikák szintén tuti befutók. Dísznövényként árusítják nyaranta a vajszínű tojásgyümölcs, padlizsán palántáit, de ha musszakában végzik, is jól rendeztük a sorsukat.A szép virágú mák is jó helyen van az ágyás napos, hátsó részében, termése is dekoratív. A kabakosok közül a cukkini a legcsinosabb, de elég nagy helyet igényel. Magasabb termetű évelő növény zöldspárga, amelynek finoman osztott lombja a virágcsokrok kísérője lehet. Az articsóka töveit felszedve, cserepekben át lehet teleltetni, különleges zöldség és látványos díszbogáncs egyszerre.

Virágok

Évelők: A legtöbb évelő jól érzi magát a napos helyeken, tetszés szerint válogathatunk az általánosan elterjedt fajtákból. Cickafarkfélék, margaréták, égőszerelem, lángvirágok, díszhagyma, levendula mind szóba kerülhet. A rózsák mellé jó védelem ez utóbbi mellett a metélőhagyma is. Díszpipacs., sudárzsálya, királynői szépségű pálmaliliomok lehetnek a vidékies vagy a mediterrán stílus jellegzetes elemei. Kétnyári a kamilla, tehát nyáron kell elvetni a magját, de a meleg helyet élvezni fogja, virága pedig a téli meghűléses szezonban lesz segítségünkre.

Egynyáriak: A körömvirág mindenképpen első helyen áll, gyógynövény is és virágai fogyaszthatók, az ételek díszítésére is alkalmasak. Tavasz végén-közepén virágzik először, majd a szétszórt magokból kikelt második generáció az egész őszt felékszerezi.A legtöbb egynyári növény kedveli a napot, de öntözni kell. Mérgező fajtákat azért valahogy mégsem szívesen ültetnék a majdan tányérra kerülő zöldségek közé. A bársonyvirágok/büdöskék is hasznosak és szépek: csigakaja és fonalféregriasztó egyben ez az igénytelen virág.

Fűszernövények:
A fűszernövények jelentős része a napos helyet kedveli, egynyáriak és évelők egyaránt. Rozmaring, zsálya, kakukkfű - ők mind évelők, bár a rozmaring az erősebb teleken kifagyhat. Egyáltalán nem vízigényesek.Menta, citromfű, mint téli-nyári teanövények, de figyelni kell rájuk erőszakosan terjedő töveik miatt.. A sáfrányos szeklice is jó választás, levelei ezüstösek, bogáncsszerűek, a virága gyönyörű, sárga, természetes ételfesték. Elég magas növény, közel méteres termetével az ágyások hátsó részébe való. A témával kapcsolatban egy hasznos oldal található itt, sok fűszer termesztésének leírásával.

Hűvösebb, párás-félárnyékos helyre

Kicsit gondosabb válogatást igényel, de itt is sokféle növényfajta állhat rendelkezésünkre.

Fák: A birs elviseli a félárnyékot. A vérszilva ringlószerű termései  ehetőek, lombja kellemes, vöröses színfolt lehet, tavasszal pedig rózsaszín virágpompával szolgál. A szelídgesztenye is elviseli a félárnyékot, de savanyú kémhatású talajt igényel, nem mindenhol nevelhető, ugyanez igaz az áfonyákra. Szóba jöhetnek még a díszberkenyék, díszgalagonyák is, termései csemegét adnak ősszel és télen a madaraknak.A fekete berkenye termése egészséges gyümölcslé- és teaalapanyag.

Cserjék: Az árnyékot elviselik a vadon is növő, dekoratív és ehető termésű erdei cserjéink: a mogyoróbokor, húsos som. A köszméte, egres is gond nélkül elviseli a félárnyékot, törzses csemetéket is ültethetünk.A ribiszkék sem válogatnak a fekvésben, itt meg kell említeni a jostát is, a ribiszke és egres keresztezésével keletkezett gyümölcstermő növényt. Csupa olyan bogyó, amiből a vállalkozó kedvűek különlegesnél különlegesebb dzsemeket, lekvárokat főzhetnek.

Kúszónövények: A tüskétlen szedrek elég jól elviselik a félárnyékot, de valamiféle támaszt igényelnek. Egyes loncfélék is tűrik az enyhe fényhiányt és hűvösebb fekvésben is teremnek, sőt ehető termést hoznak. Ilyen például a katalógusokban gyakran kínált szibériai mézbogyó. 

Zöldségfélék: Különféle tépősaláták, fodroslevelű és piroslevelű saláták és endívia a félárnyékos helyek reménységei,  a fiatal gyümölcsfák alatti enyhe árnyékot általában elviselik, csak egy picit később teremnek, fejeik lazábbak maradnak. A ágyásszegélyben jó helyet találhat a madársaláta,. a rucola, amely többféle ízben is létezik, például mogyorós vagy fűszeres-borsos zamatú is van belőle. A gumóról ültethető csicsóka is elviseli a hűvösebb viszonyokat. Az ágyások éke lehet a  rebarbara,  amelynek a gyökere gyógyhatású, levélnyele pedig tavaszi "gyümölcsként" szolgál. A hűvöset  a pasztinák is eltűri, sőt egész csinoska a szeldelt leveleivel. Aki szereti, annak az évelő  sóska. is hasznot hajthat valami sötétebb zugban. Az erdei szamócák szintén elviselik a félárnyékot, sok fajtájuk folyamatosan terem, magról gond nélkül felnevelhetők.

Virágok

Évelők, hagymások: Mindenféle olyan növény, ami erdeink aljnövényzetéhez tartozik: medvehagyma, salamonpecsét, hóvirág, gyöngyvirág, téltemető, keltikék, tüdőfű. Érdemes óvatosnak lenni, közülük néhány mérgező. Páfrányok adhatnak pompás zöld színfoltot. Szellőrózsafajok, az ősz díszei. Asztilbék vagyis tollbugák. Bőrlevélfajták és a csodaszép, télen virágzó hunyorok. Árnyékliliomok, fajtáik tarka levélpompájával. Tündérfürt,sédkender  és zergevirág. Lizinkák és évelő szarkaláb. Ennek a fajta kertnek egy csodás példája látható itt, érdemes megnézni, fantasztikus!.

Az egynyáriak közül a sarkantyúka a félárnyék bajnoka: ehető a virága, nagyon dekoratív, illata és levélformája is különleges, emellett komoly szerepe van a vegyszermentes növényvédelemben: számos rovarkártevőt elriaszt. 

Fűszernövények: Sajnos az aromanövények legtöbbje melegkedvelő, de azért van pár kivétel. A fodros petrezselyem sem zavartatja magát a félárnyéktól, ha elegendő mennyiségű vizet kap. A széltől és fagytól védettebb helyen akár a hó alól is kikaparható, egy kis lombtakarással egész télen szedhető. A bazsalikom is elviseli az ilyen tartást. A torma is megél árnyékban, fiatal levelei a káposztához hasonlóan megtöltve rendkívül ízletesek. A csak tőosztással szaporítható francia tárkony életét sem befolyásolja különösebben a félárnyék.

Végül figyelmetekbe ajánlok egy most talált, de a miénknél korábban indult és profibb  kertes blogot , ami számomra is hasznos olvasgatnivaló lesz, valamint egy igazán könnyed és önbizalomhozó, de sajnos nem magyar szerző tollából származó könyvet, a Lusták kertje-Kertészkedés kényelmesen címűt. Nekem ez a könyv hozta meg a kedvet ahhoz hogy kapát és metszőollót fogjak, meg palántákkal szöszmötöljek.