Őszi pillanatok

Régen jártam erre, sajnos kevesebb az időm, megint dolgozom, mint gyed extrás kismama és bizony erősen keresni kell az egyensúlyt a család és a munkahely között, billegek ide-oda rendesen.

Kert helyett inkább kirándulások voltak ősszel, Sopron környékén. Jani hazahozta a kis vitorlását a Fertőről, mert a család mellett kevés ideje jut a hobbira végigbénázta a versenyszezont, közben mi gyönyörködtünk ennek az extra méretű iszappocsolyának a tengerre hajazó látványában.

Sőt, még egy fertői tűzoltóhajót is találtam (a felirat szerint a Fertőrákosi Tűzoltó Egyesülethez tartozik) azután, hogy végignéztem ezt a nagyképű videót az EGYETLEN hazai tűzoltóhajóról.

Aztán jártunk a Tómalmi kilátónál, láttam babvelevű varjúhájat ás izzópiros galagonyát.

 

Sopronban rátaláltunk a Várkerületet övező titkos ösvényre, a vadregényes Várfal sétaútra. Egy keskeny gyalogos sikátoron, ódon várfalak közt egészen körbe lehet kerülni a belvárost, várfalakon, patakhidakon és titkos kis kapukon keresztül. Aki arra jár, ne hyagyja ki!

Voltunk az Ágfalvi kilátónál is, hoztunk haza egy nagy szatyor tuskógombát, olyat, ami aztán pár nap múlva a mi kertünkben is nőtt egy kivágott fa bent maradt gyökerein. Mindenesetre finom gombapaprikás készült belőle.

Végül jártunk Brennbergbányán, megcsodáltuk a dimbek-dombok ragyogó őszi színeit és megnéztük kis országunk tényleg egyetlen kocsmatemplomát, a pince/altempom dohos boltívei között tanítgattuk a fiúkat a csocsózás rejtelmeire, nem nagy sikerrel.

Volt sünink, kétszer is beleesett egy gödörbe, kimentettük és nagy hősiesen visszaadtuk a szabadságát.

Volt sok paradicsomunk, befőztük bolognai szósznak meg lének.

 

Aztán ettük a spenótot, brokkolit, répát, krumplit, amíg minden le nem fagyott. Most dzsumbuj az egész, gereblyére vár, le kell takarítani még a tél előtt. Termett sok füge, sárga- és őszibarack, szőlő, dió, mogyoró, birsalma. Megkóstolhattuk a nashi körtét is, finom. Jó év volt a gyümölcsöknek
igazán.

Készül a keményvaluta/szívességi cserealap.

Végül atomjaira hullott a használt téglából készített régi kerti sütögető, szétfagytak, elporladtak a lyukacsos téglái. Masszívabb változata betonból készült. Ez még csak a zsaluzat.

Mozgalmas volt az őszünk, jól el is fáradtam, épp most pihenem ki, blogolás közben, amíg a család többi tagja szunyókál.

Célegyenesben

Veteményeskert előkészítése

Ez a poszt a gazdát fogja dicsérni. Jani szokatlanul nagy lelkesedéssel vetette bele magát az idei kerti szezon előkészületeibe. Mág egy nap szabit is kivett. A komposztkupacunk az elmúlt évek alatt csurig telt, az alján több éves, földszerűvé érett komposzt helyezkedett el, a gazda ezt mind kiszedte, elterítette a veteményes egy részében. A komposzthalom helyén gödör tátong, várja a zöldhulladékokat. 

A traktoros talajlazítás terve mondjuk azt, gellert kapott. Ágiék robikapájával lazította föl a gazduram a veteményest és a komposztot be is forgatta. A kiskert gyakorlatilag vetésre kész. 

Gyümölcsöskert előkészítése

Ez a vegyvédelmi szerkó a mészkénleves lemosó permetezés tiszteletére került a mesterre. Tábori latrinát megszégyenítő illattal boldogítottuk a környéket.

A szőlő és a gyümölcsfák metszése is befejeződött. Ez az egy körtefánk van már csak életben, de ez is olyan tengődős.

Egyebek

A legfontosabb, hogy megjött a jövő évi tűzifa. Ezzel rengeteg munka lesz majd, fűrészelés, hasogatás, betárazás, stb. 

A szomszéd üres telket megvenni készül az önkormányzat. Az eredeti tulajok nem nagyon gondozták, egész kiserdő nőtt rajta vadon kelt akácokból. Néhány hete megjöttek a fűrészes embereik és a kiserdő felét kivágták, a fát elvitték, a gallyakat eltüzelték. Megtehették, hiszen az övék. Azért én nagyon sajnálom a madaraknak és a mókusnak az otthonát, aki annyi vidám percet szerzett a családnak. Sajnálom az árnyékot és a takarást is, most az utca felől bárki teljesen belát az udvarunkra. Mindegy, majd megszokjuk. 

Végül valami szép: ragyognak a napfényben a késői krókuszaim. 

Öngyógyítósdi 9. Kelés, vetés, társítás

Az előző posztban felvázolt terv, négyes vetésforgó szerint vetettem idén, nekem ez így átlátható, a kert adottságainak és az igényeinknek is megfelel. Megmutatnám, milyen lett a gyakorlatban.

Hagyma-répa-pari ágy

Tavaly kevés mulcsot kapott ez a rész, a termőképességgel nincs gond, de nagyon gyomosodott ez a rész. A petrezselyem keléséig kétszer kellett kapálni, legtöbb a szulák. Legfejlettebb most a fehér mustár benne, ez lesz a fagyosszentek után kiültetendő paradicsomok első mulcsa és zöldtrágyája.

Hagyma, borsóágyás - egyfajta gyomszabályozás körömvirággal, kaporral

Az előző évi kabakos/káposztaféle/retek+sali ágyás helyére került. Működik egyfajta gyomszabályozás, spontán sűrűn kelt a tavalyi körömvirág és kapor, elnyomta a kelő szulákot, itt tizedannyi sem bújt ki, mint a kert más részein. Szép mindkét vetemény, idén vetettem egy sor csicseriborsót is, de csak egyetlen kísérleti példány bújt ki.

Érdemes lesz jó sok kapor- és körömvirágmagot gyűjteni és ősszel zöldtrágyának vagy talajtakarónak, gyomfojtónak elvetni, kevesebbet kell küzdeni a szulákkal.

Kabakos/káposztaféle/retek+sali ágyás

Későn vetettem nem értem rá időben vetni,ezért a retekkel  nem volt érdemes vesződni már. Várom a kelést. Cukkiniból, patisszonból kétféle, meg sok karalábé, brokkoli, kelbimbó alkotja az ágyást. Salátából csak a meleget is bíró fajták játszanak idén.

Uborka/csemegekukorica ágyás

Májusban, hetente egy-egy sor vetése lesz aktuális, a helye üres rohadt gazos. Fotó nuku.

Dombágyás

Hülyeség volt nekünk belekezdeni, csak gyomosodik.

Évelő zöldségek és egyebek

Hagytam ki 3-4 m2-t hirtelen elhatározásból szerzett palántáknak és a káposztafélék túlszaporulatának. Kelt kb 1 m2-nyi új-zélandi spenót, hagyom élni. Magnak meghagytam 3 tő szigetközi pasztinákot. Ültettünk Ibcsi csicsókáiól, ettük is, finom, már bújik. Virágzik az eper, közte tengődik az egy szál zöldspárgám.

Másodvetés

Sok bab, kevés cékla és rövid tenyészidejű kelkáposzta, némi leveles kel, meg valamennyi retek-saláta szerepel a családi kívánságlistán.  Hasznos a spenót őszi vetése is. Majd meglátjuk.

Gyümölcsök

Fagykár nem volt. Heló,  Meli és Minyon, nekem is leesett a tantusz, hogy a meglévő faiskolai gyümölcsfák simán elpusztulnak fertőzésben a mérgeik nélkül, két körtefánk bánta. Idén az első hervadt hajtásokkal futottunk a növénypatikába, kéthetes várakozási idejű cuccal tudtuk megcsípni a varasodást. 

Gyümölcsös örömök, bánatok

A fagymentes időt kihasználtuk metszésre, leltározásra a gyümölcsösben. A munka oroszlánrésze idén Janira hárult, aki évről évre egyre profibb fűrésznyikorgató és ollócsattogtató.

Körték és a zöldséges napfényesítése

Idén a hajtáshervadásos betegség betett a körtefáknak, a visszametszegetés semmit sem ért, az ősz végén Jani kivágta az árpával érő és a Vilmos körtéket. Így megszabadult a zöldségeskert legkevésbé hasznosítható sarka az árnyéktól, ezzel helyet is nyertünk a zöldségféléknek. Az alaptrágyát a földre tavaly nyáron kitett festőpapír+fűmulcs takarás adja, ami mostanra már jó háromnegyedig elkomposztálódott. Van egy olyan sejtésem hogy ez a talajtakarás nem nagyon ízlett a körtefáknak, ez is hozzájárult a lebetegedéshez. A Klapp körte vegetál, kap még egy halvány esélyt. Pótlásnak pedig ősszel ültettünk egy Bosc kobakot a komposzt mellé.

Csonthéjasok

Amivel idén elégedettek lehettünk, az a mogyoró és a dió. Mindegyik közeledik a teljes termőre forduláshoz. A mogyorósövény jó ládányi termést adott, a dió kisebb zsáknyit. Lassan itt lesz az idő a tisztogatásra.

Szilva

Az anyós magról kelt szabolcsi szilvája a hatodik év után termett 3, azaz három szem ízetlen, vizes szilvát. Halállistára tettük. Őshonos, meg magról szaporított, meg öko is, de nem üti meg a fogyasztható szintet. Helyette valami ízes termésű, megbízható, aszalásra is alkalmas termésű fajtát keresek. A Besztercei szilva finom, nagyszemű, de nagyon vizes, ezért a céljainknak nem megfelelő. Lekvárnak jó, kár, hogy utálom a szilvalekvárt. Aszalni nem való, pedig az aszalt szilvát az egész család szereti. 

Almák

A ranetten 3 db hatalmas, zamatos gyümölcs termett, így pihente ki az előző évi túltermelési válságot, amibe belebetegedett. Jani alaposan megmetszette. Jó lenne, ha beállna az állandó, közepes termés. Az almája január elejéig eláll és finom, ezért megmaradhat a fa. A birs is hozta a formáját.

A Húsvéti rozmaring csemeténk magasra nőtt, de a fősudarát kitörte az egyik nyári vihar, úgyhogy érdekesen néz ki... Majd az olló meggyógyítja. 

Barackok

A Champion őszi szépen termegetett, nagyon édes és szaftos a gyümölcse. A két ellenálló új csemeténk (Redhaven, Suncrest) fiatal korához képest elég intenzíven fejlődött, alapos alakító metszést igényelnek. 

Jani tavalyelőtt nagy gonddal metszette meg a kajszit, jól is sikerült az ágválogatás, szellős-napfényessé tette a koronáját. Az utolsó két évben közepes mennyiségű, de kiváló minőségű termést adott.. A gyümölcs egy részét becseréltem rábaközi finom-finom lémálnára, abból készítettünk szörpöt, lekvárt a változatosság kedvéért. 

A Debreceni bőtermő meggy csemeténk elég satnyácska. Attól félek, futóbicikli-baleset áldozata lesz. 

Bogyósok

A Fertődi kollekció (fekete- és pirosribizli, málnák és josta), amit tavalyelőtt ősszel telepítettünk, nagyon bevált. A feketeribiszke és a málna már megmutatta a termését, a rikő még nem, csak bokrosodott. A régi fehér ribiszkék hozták a szokott formát: rövid fürtök, édes termések. Aggasztó, hogy a most várható hideg előtt nagyon duzzadásnak indultak a rügyeik. Folyamatosan kaptak tuja- és fenyőgally mulcsot, jót is tett nekik.

Szőlő

A lugas kialakításának utolsó fejezetét is megkezdtük, ehhez szakértő segítséget is kaptunk. Egyik jó barátunk egy fertőparti osztrák otellós gazda szőlőjét metszi-gondozza hivatásszerűen, ő segített a futós venyigéket szakszerűen szelektálni. Alapos munkát végeztek Janival, áttekinthető és szellős ágrendszert alakítottak ki a dzsumbuj helyett. 

Tettünk egy próbát a házi borral: 50 kiló szőlőt leszedni - vödröt sikálni neki - zárható tárolóedényt vásárolni forraláshoz - darálós gazdát keresni - szőlőt ledaráltatni, kocsival a cuccot hozni-vinni, kocsit jól összecseszni összekenni - hordót, prést szerezni (apósnak volt hentergőben, de haza kellett keríteni Köröshegyről) - kimosni, fertőtleníteni - kiforralni, szelepet venni - anyu pincéjében rottyadt demizsonokat keresni - kimosni, fertőtleníteni - lefejteni - állni hagyni ----> se bor, se ecet a végeredmény. A munka ugyanannyi, mintha 500 kilóval dolgoznánk, az infrastruktrúrát megteremtettük jó sok utánajárással, a végeredmény még guggolósnak is gyenge. Nem tudom, mit lehet ekkora mennyiséggel értelmesen kezdeni, szörpnek rengeteg, bornak macerás és rossz. Ötleteket várok. Valami facebookos cserebereoldalhoz kéne talán csatlakozni és téli almára becserélni, mondjuk.

Összességében inkább mínuszos a leltár végeredménye. Van, aminek a termésére még várni kell, van, ami jövőre pont beáll, vannak stabil pontok. A legproblémásabb a körték kipusztulása és a szőlő értelmes hasznosítása. 

Gyümölcsös régi és helyi gyümölcsfajtákból

Képzeletben nekiálltam egy olyan kis házikerti gyümölcsös megtervezésének, amely a hagyományos fajtakincsbe tartozó fák, cserjék választékából áll össze. Ez azért nem könnyű feladat, mert a fajták egy része, amely rajta van a nemzeti fajtajegyzéken, könnyen beszerezhető a faiskolákban (elég megguglizni a fajtanevet, az első tíz találatból nyolc valamelyik áruda listája), de a másik része bizony underground.

 Árpával érő körte virága

Jelenleg hivatalosan vásárolható hagyományos vagy magyar nemesítésű gyümölcsfajták

Almák:  Batul, Húsvéti rozmaring, Nyári fontos,

Körték: Árpával érő, Nyári Kálmán körte, Pap körte, Zöld Magdolna,

Birs: Bereczki, Bereczki bőtermő, Mezőtúri birs, 

Szentesi rózsa naspolya,

Cseresznye: Solymári gömbölyű, Szomolyai fekete cseresznye,

Meggyek: többféle cigánymeggy, Csengődi, Debreceni bőtermő, Érdi bőtermő, Érdi jubileum, Érdi nagygyümölcsű, Korai pipacsmeggy, Kőrősi korai, Újfehértói fürtös, többféle Pándy meggy, többféle

Szilvák: Besztercei szilva, Debreceni muskotály

Kajszik: Borsi-féle kései rózsa, a sok Ceglédi fajta, Gönci, Korai piros, Ligeti óriás, Magyar kajszi, Mandulakajszi, Nyújtó Ferenc emléke, Pannónia, Rakovszky, Rózsakajszi

Őszibarack: Arany csillag, Champion, Piroska, Szegedi arany

Mandula: Budatétényi, Szigetcsépi 55, 58, 92 fajták, Tétényi bőtermő , Tétényi kedvenc,  Tétényi keményhéjú, Tétényi rekord

 Dió: Alsószentiváni, Alsószentiváni kései, Bonifác, Milotai10, Milotai bőtermő, Milotai intenzív, Milotai kései,  Tiszacsécsi 83

Gesztenye: Iharosberényi 2 ,29, Kőszegszerdahelyi 29 Nagymarosi 22 , 37 , 38

Köszméte: Bíbor, Debreceni óriás, Pallagi óriás, Piros ízletes, Szentendrei fehér, Zöld győztes

Piros ribiszke: Fertődi hosszúfürtű

Fekete ribiszke: Fertődi 1, 

Ribiszkeköszméte: Rikő

Málna: Fertődi aranyfürt, Fertődi kármin, Fertődi kétszertermő,  Fertődi Venus, Fertődi zamatos, Nagymarosi

Szeder: Fertődi bőtermő

Szamóca:  Fertődi 5, Korona

 Champion őszibarack virága

Jelen pillanatban undergroundnak számító fajták:

Almák: Dallos alma, Daru sóvári, Jász vadóka, Kenézi piros, Nemes szercsika, Pónyik, Sikulai, Simonffy piros, Pogácsa, Zeliz

Körték: (Kiszely István felsorolása alapján) Nyári: Eleve érő, Üdein érő, Pünkösdi, Cseresznyével érő, Búzával érő, Apró muskotály, Elő érő muskotály, Muskotály, Gerellyes, Nágovics, Hosszúszárú, Császárkörte, Nyári pergamont, Szent Lórinc körte, Piros körte, Vörös körte, Vörös bélű körte, Vörös nyári és Zöld muskotály. Őszi körtéink: Hercsóka, Kozma, Zelenka, Mézes körte, Őszi muskotály és Salzburgi; Téli körtéink: Babka, Carabella, Havasalji, Makária, Mészáros, Benedek, Mosóci, Telelő és Téli bergamot. További ősi körtéink: Budai kisasszony körte, Csákvári nyári körte, Egri körte, Erdélyi körte, Fehérvári körte, Fujtós körte, Korai szagos körte, Köcsög körte,  Magyar kobak, Mogyoródi óriás körte, Mosoly körte, Őszi körte, Piroska körte, Szűcsi körte 

Birs: Perbál 1, Dunabogdányi, Gönczi birs

Cseresznyék:  Solymári politúr, a Pomázi hosszúszárú, a Badacsonyi óriás, a Márki korai és a Gyöngyösi szívcseresznye, Ölyvedi fekete cseresznye

Meggyek:  hólyagmeggy

Kajszi:  Borsi rózsa,  Kécskei rózsa. 

Őszibarack: Parasztbarackok,  Vérbarack, Duránci őszibarack

Szilvák: Macskatökű, Penyigei v. nemtudomszilva, Boldogasszonyszilva, lotyószilva (mirabolán),duránci, fecskeszilva, paradicsomszilva, Beregi datolya (Orsó szilva), Gömöri nyakas szilva, Korsószilva, Lószemű szilva

Szamóca: Fertődi korai

Fekete ribiszke: Hidasi bőtermő

Gesztenye: Perenyei, Meszesvölgyi

 És még ki tudja hány kallódó, névtelen, kiváló fajta....

Fajtajegyzéken kívüli fajták beszerzése

Hát ez nem egyszerű. Talán megkereshető  Barna és fiai, vagy Schekulin Miklós vagy Kovács Gyula Pórszombatban. Az elérhetőségük megtalálható a  tudatosvasarlo.hu génbankokat felsoroló táblázatában. Ha valamelyik régi fajtából van valamelyik ismerősnek, (oltóágat kínál például a fenti táblázat szerint az oszkói Hegypásztor Kör), szóba jöhet az oltás, amelyet megtanulhatunk egy hatvan fölötti, tapasztalt ismerőstől vagy egy hetvenes évekbeli szakkönyvből (böngészhetjük a könyvtárak becsületkasszás törölt könyveit vagy az antikvárium-honlapokat). De ez már nem az amatőr kertészkedés szintje, azt hiszem.

Magyar kajszi virága

Mi a helyzet a saját házunk táján?

Kertünk klímáját meghatározza huzatos északnyugat-dunántúli fekvése, amely a melegkedvelő fajták nevelését megnehezíti. A talaj öntéstalaj, amely megfelelő a legtöbb gyümölcs számára, kivéve a savanyú talajt igénylőket (gesztenye, áfonya). Fontos, hogy a növények ne támasszanak különleges művelési igényeket: amit adni tudunk nekik, az a minimális vegyszer-felhasználású permetezés (mészkénlé, a lehető legrövidebb eü. várakozási idejű permetszerek a rovarkártevők és gomba ellen) és a  mechanikai védekezés többé-kevésbé gondos kivitelezése.

Van jó néhány korábban beszerzett gyümölcsfánk, amelyek már teremnek. Tőlük csak azért, mert nem lobog rajtuk nemzeti pántlika, ugye nem kívánok megszabadulni. Ezeket a növényeket úgy vásároltuk, mint bármely amatőr kertész: árudába be, kasszánál árat kicsenget, jótanács megfogad. Később lettünk csak olyan fenemód tudatosak:-))

Szóval az általánosan elterjedt (uncsi-megbízható) fajták közé tartozó gyümölcseink a Vilmos és Bosc kobak körték, amelyek nem kényesek és jó gyümölcsöt teremnek, a Ranett alma, a Joohnkeer van Tets ribizlik, az öt bokor Római mogyoró, a Flavortop nektarin.

A fajtajegyzékes körbe tartozó, nemzeti pántlikás gyümölcseink a következők: a Húsvéti Rozmaring alma, a Magyar kajszi, a Champion őszibarack, az Árpával érő körte, a Milotai10 dió, a Fertődi hosszúfürtű ribizli. Összességében nem volt rossz befektetés szabványos, megbízható fajtákat vásárolni, a termőre fordulás utáni második évben már sokszorosan behozták az árukat.


Sokkal izgalmasabb a szerzett szajré. Vannak ingyen szerzett meg csereberélt gyümölcseink is, amiket igazából meghatározni sem egyszerű, csak teremnek és felhasználjuk őket. Anyósom nagy gyümölcskertész, tőle kaptunk olyan lappangó kincseket, mint a Bereczki bőtermőre hajazó, nagygyümölcsű, egészséges birs, amelyről már volt, aki vitt oltóágat.  Aztán kaptunk még egy aprószemű, zöld, beteges lúzer egrest, amely semelyik felsorolt fajtára sem hasonlít. Idén még megkegyelmeztünk neki, de ez az első, amely bemoníliásodik, aztán átragasztja a kórt mindenre, ami csak fogékony erre a betegségre. Van sok fehér ribizli, a Bianca-fajta klónja vagy rokona, meg sok labrusca-utód, rezisztens szőlő. Szintén a kedves mama ajándéka a korai, nagyszemű, jól sarjadzó szamóca, amelynek sarjait leválasztva évről-évre gyarapodik az állományunk, lehet, hogy sanszos lehet a magról nevelés is, de az utódok minőségére ugye nincs garancia. Málnánk Autumn Bliss sarjról szaporított, tesóméktól hozott  klónmálna. Szintén ilyen anyós-kincse a két egyelőre még gyengélkedő, bevallottan hullott magról kelt, de a  fa családfáját tekintve Szabolcsból hozott penyigei jellegű nemtudomszilva:-) Vadszedret Köröshegyről, az egyik domboldalról akarok felásni, amely ugyan gatyaszaggatóan tüskés, de nagyszemű és finom, teszteltem. A jövőbeli gyümölcsfa-ültetést tervezve már szívesen belebátorkodnék az undergroundba egy illegális pogácsaalmafa erejéig.

A sorozat további részei itt olvashatók: 

Nosztalgikus bevezető

Almák, körték

Cseresznye, meggy

Barackok, szilvák

Szamóca, málna, szeder, köszméte, josta

 Birs, naspolya, gesztenye 

Rezisztens szőlőfajták

Gyümölcsöskert hagyományos és modern nemesítésű, hazai gyümölcsfajtákkal

Magyar gyümölcsfajták 5. Bogyósok

 A bogyósok a szabad természetben kihozzák belőlünk a gyűjtögetőt. Sokáig valóban ezzel  a szerény szerepkörrel kellett beérniük. Szamócát nagyon sok helyen szemezgethetünk vadon is az országban, szederből pedig rengeteg különböző faj található hazánkban. Rendszertanilag a málna is a szedrek közé tartozik. A ribiszke több faja az előzőekhez hasonlóan vadgyümölcsként honos az ország különböző részein, például a feketeribiszke pont a Szigetközben. Ritka, főleg termszetésből kivadult nálunk a köszméte. A Surányi Rezső-féle fajtalistában is szerepelnek ezek a gyümölcsök, külön fajtamegjelölés nélkül, pedig vannak magyar fajták, ha nem is tengernyien. 

Szerepük érdekes kérdés, mivel legtöbbjük egyszerűen kezelhető kis termetű bokor, fácska vagy kúszónövény. Kezdő vagy kis kerttel bíró kertészek ideális gyümölcsei, emellett nagyon hasznosak az egészségmegőrzés szempontjából is, gazdag vitamin- és antioxidáns-tartalmuknak köszönhetően. Apró termésüknek és vadon gyűjthető mivoltuknak köszönhetően sosem fordult feléjük akkora figyelem, mint az évszázadok, évezredek óta művelt gyümölcsfajták felé. Ma mégis nagyon népszerűek ezek a kis gyümölcstermők de a fajták zöme holland, német, lengyel vagy épp szlovák eredetű. Ribiszkéből 90%-ban a Jonkheer van Tets fajtát adják az átlagvásárlónak, málnából pedig az Autumn Bliss a befutó, szederből a tüskementes, amerikai eredetű Thornfree. Nem feledkezhetünk meg azonban a magyar nemesítők munkájáról. 



Először Fertődre indulunk egy kis gyümölcstörténeti kirándulásra. A város nemcsak az Esterházy-kastélyról nevezetes, hanem a  magyar bogyósgyümölcs-nemesítés fővárosa és kincsesháza is egyben. Lényegében  Porpáczi Aladárnak és munkatársainak köszönhetjük a magyar bogyósgyümölcsök választékát. Az általuk kinemesített gyümölcsfajták adják a hazai eredetű fajtaválasztékot., A Porpáczy irányított Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató Intézet őrzi és folytatja ezt a tevékenységet napjainkban is. Különös tehetségű ember lehetett ez az Ali bácsi, aki Eszterházy-hitbizomány kertészeti vezetője volt 1931-től, mégis 1952-ben kapott Kossuth-díjat. Az általa kinemesített gyümölcsfajták adják a hazai eredetű fajtaválasztékot, és az általa irányított Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató Intézet őrzi és folytatja munkásságát.

 Szamóca
Erdeink, mezeink gyakori vadgyümölcse a  szamóca. Rendkívül illatos és zamatos, de igen-igen apró. Az oly étvágygerjesztő nagy gyümölcsű szamócafajták azonban általában amerikai eredetűek és választékuk változékony, állandóan megújul. Fertődön nemesítették a Fertődi korai szamócafajtát, amely ellenáll a szürkerothadásnak, valamint a későbbi, piroshúsú, lekvárnak igen alkalmas, bőtermő Fertődi 5. fajtát. Nagygyümölcsű, középkorai, ellenálló a Korona szamóca.




Málna, szedrer, szedermálna
A málnák legismertebb hazai tájfajtája a Nagymarosi málna. Ennek a régi fajtának ma is biztos helye lehet a kertekben. A fertődi gyümölcsnemesítőknek köszönhető fajták sok családnak jelentettek kiegészítő bevételi forrást egészen a kilencvenes évek közepéig. A Rábaközben és a Bakonyalján ez sokszor arra is elegendő volt, hogy a házhoz kerítsék az árán a tüzelőnek vagy a Daciára valót. 

A málnaguru hazánkban az idősebb Kollányi László volt, akinek egyebek közt több számmal jelölt fajtán túl a sok árudában ma is kapható Fertődi kármin, Fertődi zamatos, Fertődi kétszertermő málnafajtákat köszönhetjük. Részletesebb fajtaleírásokat találhatunk ezekről a gyümölcsökről itt. 
Szedermálnát a csomagküldősök is hirdetnek Tayberry néven, de ebből is van másik! Ritkaság a kissé tüskés, de különleges ízű Fertődi bőtermő szedermálna. Ezt is Kollányi László nemesítette. Dönthetünk mellette magyar szívvel és karcolásokkal bizonyíthatjuk hazafiságunkat :-)

A vadszederfajták száma mint égen a csillag és szerintem minden kiránduló kóstolgatja is őket rendesen. Az eddigi legfinomabbat Köröshegyen, az Öreghegy löszös tetején ettem, annak sarjából gondolkodtam egy kis tolvajláson és természetkárosításon, ami a mi kertünkben végződik, de aztán mégse... Szederből az amerikai tüskétlen szedrek tarolnak, magyar nemesítésű fajtát ha jól tudom, nem nagyon találni, de javítsatok ki, ha másképp van. 

Ribiszkék

Feketeribiszke bimbós hajtása

A ribiszke természetesen már szerepel a Posoni kertben, amelyet Lippai Szt János szőlőcskéjének nevez. Ribizliből van piros, fehér, fekete. A fehér is piros, csak albínó.  A magyar nemesítésű fajták közül ma is elérhető a Fertődi piros hosszúfürtű, amely erős bokrot nevel, öntermékeny és szép hosszú fürtjei vannak.

A fekete ribiszkék közül a két legfontosabb magyar fajta a Hidasi bőtermő, amely "nagyon hosszú, szép fürtű, közép-nagy bogyójú, kellemes ízű, feldolgozásra alkalmas fajta", valamint a Fertődi fekete, amely rezisztens fajta, s "nagy, fényes fekete bogyójú, hosszú fürtnyelű, kellemes ízű, friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas".

Josta  magyarul: riszméte avagy rikő

A feketeribiszke és az egres hibridje ez a gyümölcs. Egyesíti a szülei jó tulajdonságait: igénytelen, tüskétlen és ízletes. Porpáczi is előállított belőle egy saját változatot, a fekete ribiszke és a Lady Delamare köszmétefajta keresztezésével, ez a rikő: "A rikő bokra robusztus növekedésű, a virágja méretben mindkét szülőét felülmúlja. Gyümölcse barnásfekete, majd sötétkék színű, fényes. Íze kellemes, enyhe feketeribiszke-illat érződik. Gyümölcse mindarra a célra felhasználható, amire a jostáé."

Köszméte
Bogyóstörténetünk második helyszíne Szentendre. Itt a szőlőket a 19. század végén a  filoxéra pusztította ki, a helyükre telepítettek egrest, ami keresett és jól szállítható exportcikként hagyta el az országot Anglia és Németország irányába. Azután megjelent a köszmételisztharmat, az egres ment, viszont az oltványszőlők visszahódították a szőlőhegyeket. Erről a tájról származik a korai, vékonyhéjú Szentendrei fehér fajta. A Egy másik fontos egresvidék Gyöngyös környéke. Közepesen bőtermő, de nagy gyümölcsű, szép termetű, közepes méretű cserje a Gyöngyösi piros. A zöld Pallagi óriás zöld gyümölcse július közepére érik be teljesen. A Piros ízletes későbbi érésű, de édeskésebb. Ellenálló, egészséges a Zöld győztes, amely a Pallagi óriáshoz hasonló fajta. 

Azt hiszem, mint minden gyümölcsnek, ezeknek a kicsi terméseknek is megvannak a hungarikum-számba menő, egyedi változatai, és sokan tudnak belőlük egyedi, különleges szörpöt, lekvárt, dzsemet, pálinkát, sütit, fagyit és egyéb különleges ínyességeket készíteni. Nagy lehetőségek rejlenek ezekben a kicsi, színes gyümölcsökben.

A sorozat további részei itt olvashatók: 

Nosztalgikus bevezető

Almák, körték

Cseresznye, meggy

Barackok, szilvák

 Birs, naspolya, gesztenye 

Rezisztens szőlőfajták

Gyümölcsöskert hagyományos és modern nemesítésű, hazai gyümölcsfajtákkal

Magyar gyümölcsfajták 4. Barackok, szilvák

Kajszi

A kajszi is sok százada honos nálunk. A Duna-Tisza köze jellegzetes gyümölcse, de az ország majd minden területén szépen megterem. A legfontosabb hagyományos fajtacsoportja a késői érésű rózsabarackok. Ezek jobban alkalmazkodnak a kárpát-medencei klímához, mint a korábbi érésűek és kevésbé betegesek. A hosszú mélynyugalom miatt a kora tavaszi nagy hőingás, a túl hamar érkező melegebb időt követő fagy kevésbé tud kárt tenni ezekben a gyümölcsfákban. Öntermékenyek és keményebb húsúak, a gombás fertőzésekre kevésbé fogékonyak, mint más fajták. Nagymamáék a rózsabarackokat különösen nagyra becsülték, mint lekvárfőzésre alkalmas gyümölcsöt.
A hagyományos fajtakincshez tatozó kajszit könnyebb beszerezni, mint például egy almát vagy körtét. Sok faiskolában elérhetőek a következő fajták: A  Borsi rózsa a 20. század elejéről származó, szelektált magyar fajta, Kecskeméthez kötődik. Igénytelen, talajban, klímában nem válogat. Július végén terem és az előző fajához hasonló viszonyokat is elvisel a Kécskei rózsa. Korán, már júniusban érik a Korai piros (Búzával érő) kajszi. Szintén kevéssé kényes a Magyar kajszi (Kecskeméti).   Késői, nagy gyümölcsű és a moníliával szemben ellenálló a Rakovszy kajszi.

 A kajszi esetében a legnagyobb a folytonosság a hagyományos és a nemesített fajták között. Az újonnan előállított magyar kajszifajták legnagyobbrészt a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-fejlesztő Intézethez kapcsolódnak, az itt dolgozók munkásságának köszönhetjük a következő fajtákat: Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi óriás, Mandulakajszi, Kécskei rózsa, Ceglédi arany, Ceglédi kedves és a Ceglédi Piroska. Ezek közül sok kapható a faiskolákban és elég széles a választékuk, a legfőbb jellemzőik megismerhetőek akár letöltős reklámkatalógusokból is, például ebből. 

Cegléd mellett a másik fontos kajsziváros Kecskemét. A már emlegetett Surányi Rezső igen mélyenszántó Kecskeméti baracksiratója írja le a gyümölcs kultúrtörténetét és elterjedését, valamint a termelés napjainkbeli problémáit, a fajtaválaszték elszegényedését. 

Őszibarack

Az őszibarack régi szerepéről a Tankönyvtár gyümölcsfa-történeti írásából emeltem át egy idézetet:  " Régebben az őszibarackot általában duráncinak nevezték, mint minden nem magvaváló keménymagú fajtát. A népi vagy parasztbaracknak 3 fő táji változatát tartják számon ma: a szatymazit, a budait és a gyöngyösit. A barackok nemesítése sokáig néhány főúri kertészetre szorítkozott, parasztságunk körében a barackok elterjedése az alföldi, Duna-Tisza közi homokok megkötésével és a 19. század végi szőlővész pusztításai nyomán kopárrá lett egykori hegyvidéki szőlővidékeink hasznosításával kapcsolatos. Így különösen gyorsan terjedtek az őszibarackok Eger és Pécs környékén, a Budai-hegyvidéken és a Balaton-melléken. Az ekkor nagyobb mértékben elterjedt mandulával együtt jól bírja a déli kitettségű, száraz, meszes talajokat is. Időközben Franciaországban az őszibarack igen kedvelt gyümölccsé vált, nemesített fajtáit onnan hozták Magyarországra, innen a gyakori franciabarack elnevezés. A nép sok helyütt csak két fajtát különböztet meg az őszibarackban: duráncai, doláncsi stb. és magvaváló barackot. 1846-ban a pécsi szőlőhegyekben a következő barackokat sorolták föl: nagy hegyi későn érő bíbor, fehér vagy sárga duránci, fehér és vörös magdolna barack (Rapaics R. 1940b; Wlasits Gy. 1845: 1302)" 

Szóval, ha nem magvaváló, akkor duránci, ha magvaváló, akkor parasztbarack. Világos. A parasztbarack manapság is sok udvarban megtalálható, az ízét-illatát tényleg könnybelábadós szemű gyerekkori nosztalgia lengi át, ugyanakkor sok a magról kelt, szinte ehetetlenül keserű, elfajzott gyümölcsű példány is.

A Vérbarack a sárga húsú barackok őse, eredeti formájában nem túl kényes, nemesített leszármazottai azonban igényesek. Ez a fajta akár napjainkban is keresett különlegesség lehetne, mivel vörös színű dzsem készíthető belőle.

 A nemesített őszibarackok fővárosa hazánkban Szatymaz, számos magyar fajta innen ered. A Törzsasztal cikke foglalja össze legjobban a fajtaválasztékot, amely szerint "legelterjedtebbek és legrégebben termesztettek a molyhos felületű és elsősorban fehér húsú fajták (Győztes, Hegyi korai, Szatymazi győztes, Ford, Champion, Szöghi duránci), de vannak sárga húsú (Glória Red, Aranycsillag, Bársonypír, Elberta, Szegedi arany) és sima héjú (nektarin) fajták is. A korai fajták (július végéig érők) duránciak (maghoz kötött húsúak), a későbbiek zömmel magvaválók."

Szilva

A Felső-Tisza-vidék a szilvák igazi hazája. A szilvatörténelem Magyarországon a honfoglalásig, az ártéri dzsungelgyümölcsösökig vezet vissza.  Ennek érdekes példája Szabolcs megyében található Kisari Dzsungelgyümölcsös, amely már természetvédelmi terület. Itt négy fontos szilvafajta volt megtalálható:

Ezen a vidéken négy fajta szilva is élt vadon emberemlékezet óta:

- A kökényszilva, vagy kékszilva (macskatökű), melynek gyümölcse alig nagyobb a kökénynél, de vele ellentétben éretten mézédes, azonban aszalásra, lekvárnak nem alkalmas, de kitűnő pálinka készíthető belőle.

- A penyigei, vagy nemtudomszilva, melynek gyümölcse tojásdad alakú,kétszer akkora mint a kékszilva és hamvasabb is. Ebből kitűnő lekvár készül, és aszalásra is alkalmas.

- A boldogasszonyszilva, ez nagyobb a penyigeinél, gömbölyű, setétveres-kék színű, és augusztus 15-én, boldogasszony napján érik. 

- A lotyószilva, vagy "fosószilva", mely a szilva- és barackfélék kedvelt vadalanya, az úgynevezett Mirabolán, mely azonban csak pálinkának való.

Ugyanezen a vidéken mint félvad szilvafajtát tartják számon még a duránci szilvát, melynek hosszúkás gyümölcse izletes, nem magvaváló, evésre a legjobbnak tartott, valamint a berbencei szilvát, melynek neve valószínűleg a besztercei egyik névváltozata. Ez magvaváló, aszalásra és lekvárnak is jó. Ismert még e tájon a júliusban érő veresszilva, valamint a nemtudomszilvához hasonló fecskeszilva, mely sárga színű, valamint a paradicsomszilva, mely szinre és alakra is kis, gömbölyű paradicsomhoz hasonló.

A Tisza felső folyása és a Szamos mentén ismert még a Beregi datolya (Orsó szilva), Gömöri nyakas szilva, Korsószilva, Lószemű szilva is.

A sorozat további részei itt olvashatók: 

Nosztalgikus bevezető

Almák, körték

Cseresznye, meggy

Szamóca, málna, szeder, köszméte, josta

 Birs, naspolya, gesztenye 

Rezisztens szőlőfajták

Gyümölcsöskert hagyományos és modern nemesítésű, hazai gyümölcsfajtákkal

Régi gyümölcsfajtáink 3. Cseresznyék, meggyek

Nagyon kedvelt gyümölcs volt mindkettő, a meggy egészen ősi gyümölcsünk, de sok cseresznyefajtát már Lippai leírt a Posoni kertben. Vad változataik őshonosak nálunk, de a termesztettek sosem érték el azt az érdeklődést és eleganciát, mint az alma és a körte. Talán ezért könnyebb tájfajtákra bukkanni, főleg a meggynél a cigánymeggyek között.
Ha választunk, mindenkinek a májusi legkorábbi aprószemű cseresznyék, a ropogósok közül a Germersdorfi jut eszébe, meg a monília. Pedig kis utánajárással moníliára eléggé rezisztens, ízletes gyümölcsű fajtákat is ültethetünk. Meggynél pedig a pollenadók körüli frász, pedig ezt is ki lehet kerülni egy kis utánajárással.

Cseresznye

A cseresznye vad változatai őshonosak nálunk és a nemesítés irányvonala elkerülte a kastélykertes-redélylugasos úri módit. A 17. században már termesztésben voltak fekete, vörös, kétszínű és sárga fajták a Posoni kert tanúsága szerint. Sok régi, egyenesen középkori eredetű és újabb  fajtáról, valamint a cseresznyefa igényeiről olvashatunk a Biokultúra Egyesület összefoglalójában.  A Civil Génbank is ismertet hat fajtát: a Szomolyai rövidszárút, a Solymári politúrt, a Pomázi hosszúszárút, a Badacsonyi óriást, a Márki korait és a Gyöngyösi szívcseresznyét.

Fekete, fűszeres ízű az erdélyi eredetű Disznódi fűszeres cseresznye. Nevezetes a sárga színű Cserszegi mézes, amely a Balaton-felvidékhez kötődő tájfajta. Kétféle színű, sárgás-pirosas teljes érésében a Fertődi borostyán. A Buda környéki hegyekhez, Pomázhoz kötődik a Májusi korai, amely május második felében érik. Napjainkban is az egyik legpiacképesebb. Érdekes az  Ölyvedi fekete cseresznye története, amely szerint a 16. században Habsburg Miksa Verancsics Antal esztergomi érsektől levélben kért oltóágat ezen nevezetes nagyszemű fekete cseresznyéből kertje számára, levelében magyarul nevezve meg a községet.

Meggy

Már a neve is ősi szókincsünkhöz tartozik. Régi fajtái közül sokféle változatban maradtak fenn a sötétpiros-bordó, aprószemű, festőlevű  cigánymeggyek, a meggylevesek királyai. Közülük számos példányt lehet találni kivadult kertekben, a madarak elpotyogatják és magról is kikel. A halyag- vagy hólyagmeggy nem festő levű, savanykás. Bereczki Máté már a 19. század végén leírta a meggyek királyát, a Pándi meggyeket, amelyeknek népszerűsége máig töretlen, de a bő terméshez kell a közelben egy pollenadó, például egy Badacsonyi óriás cseresznyefa
A meggy egyébként kárpát-medencei örökség, nem kellően megbecsült hungarikum. Két legnépszerűbb exportfajtája az Érdi bőtermő és az Újfehértói fürtös, amely sok árudában elérhető. Utóbbiból különleges, eredetvédett pálinkát is készítenek. Hasonló a szerepe a Debreceni bőtermő meggyünknek is.

Újabb nemesítésű a moníliára rezisztens, aprószemű, de bőtermő Csengődi meggy, amely biotermesztésre is alkalmas lehet. További meggyfajtákról, például a korai Meteorról és a Pipacsmeggyről olvashatunk itt.

A nevezetes meggyek nemesítését jórészt Maliga Pál munkásságának köszönhetjük, megérdemli, hogy itt az írás végén megemlítsük a nevét. 
A sorozat további részei itt olvashatók:

Nosztalgikus bevezető

Almák, körték

Barackok, szilvák

Szamóca, málna, szeder, köszméte, josta

 Birs, naspolya, gesztenye 

Rezisztens szőlőfajták

Gyümölcsöskert hagyományos és modern nemesítésű, hazai gyümölcsfajtákkal

Régi gyümölcsfajtáink 2. Almák, körték

 Ezen gyümölcsök ősei Eurázsiában őshonosak, történetük a rómaiaktól a középkori kolostorkerteken és királyi udvarokon át vezet a 18-19. század fejedelmi udvaraiig, ahol a nemes almafajták kialakultak. Innen ered a támaszték mellett nevelt gyümölcsfalugasok kialakításának szokása. A polgári kertek számára aztán sok-sok fajtát nemesítettek a gyümölcskertészek, aztán ezek egy része eljutott hazánkba is. Sok jó gyümölcsű, ellenálló fajta származik ebből az örökségből, mint például a Cox renet, az aranyparmen, a téli citromalma, a Hardy vajkörte, a Papkörte, a Vilmoskörte, amelyeket ma is szívesen ültetnek a házikertekbe. De ezeken kívül van számos, a Kárpát-medencében kialakult, ellenálló, egészséges tájfajta és helyi változat is.

Alma:

Az alma-, körte- cseresznye-, kajszi- és szilvafajtákkal kapcsolatos ismereteket a Barna-féle faiskola honlapjáról vagy egy régigyümölcsös blogról lehet legügyesebben felcsipegetni, de mindegyik a Dr. Kerekes Lajos által szerkesztett Pomológia c. szakunkán alapul. Az előbbi honlapon a régi almafajták galériája is megtekintető. Egy kis válogatás, ízelítő az almafajtákból:

Az ellenálló, régi, magyar almafajták sorába tartozik az újra népszerű, márciusig eltartható, erdélyi eredetű, régen boglyafenéken érlelt Batul , a nyári Dallos alma, a fűsezres, nyár végén érő, őszön át eltartható Daru sóvári, a rétesnek való nyári Fontos alma, a télen át épen megmaradó, jellegzetesen zamatos ízű sárgászöld Húsvéti rozmaring, a szintén téli almának való Jász vadóka  (Barátalma), a Tiszamentéről származó, nyirkos talajra való Kenézi piros, a dél-magyarországi eredetű, télen át eltartható Nemes szercsika, az erdélyi eredetű, inkább hegyvidékre való Pónyik alma, a téli tárolásra való, kiváló Sikulai alma,  a különlegesen mély lilásbordó héjú, Debrecenhez köthető  Simonffy piros, a nagy, lapos gyümölcsű   Téli piros pogácsa,  a homoktalajra való  Zeliz alma

Aki igazán mélyen el akar merülni ebben a témában, annak még bónusz ajánlanám ezt a kertészetis PHD-munkát:  Szani Zsolt: Történelmi alma- és körtefajták a Kárpát-medencében a népi fajtaismeret és -használat tükrében.Teljes népi gyümölcs-kultúrtörténet, akár csak belelapozásra is.

 Körte:
A körtenemesítés a 19. században egyfajta úri sport volt, és a legjobbak közül sok nemzetközileg ismert vagy világfajtaként maradt fenn, számosnak ismét reneszánsza van. Kimondottan magyar fajták az apró, kora nyári Arabitka és Árpával érő körte, a középkori vagy még ősibb eredetű, augusztus végén érő Kármán (Kálmán) körte.
Kiszely István írja: A termesztett körte (Pyrus domestica Medik.) számos vad faj kereszteződésének az eredménye. Az ázsiai fajok géncentruma Közép-Ázsia. A körte az újkőkortól ismert gyümölcs, a Kárpát-medencében első lelete a bronzkorból származik. Körte szavunk is ótörök eredetű, első írásos előfordulása a Tihanyi apátság alapítólevelében 1055-ben fordul elő "kurtuel" néven. Ősi nyári körtéink: Eleve érő, Üdein érő, Pünkösdi, Cseresznyével érő, Árpával érő, Búzával érő, Apró muskotály, Elő érő muskotály, Muskotály, Gerellyes, Nágovics, Hosszúszárú, Császárkörte, Nyári pergamont, Szent Lórinc körte, Piros körte, Vörös körte, Vörös bélű körte, Vörös nyári és Zöld muskotály. Őszi körtéink: Hercsóka, Kozma, Zelenka, Mézes körte, Őszi muskotály és Salzburgi; téli körtéink: Babka, Carabella, Havasalji, Makária, Mészáros, Benedek, Mosóci, Telelő és Téli bergamot. További ősi körtéink: Budai kisasszony körte, Csákvári nyári körte, Egri körte, Erdélyi körte, Fehérvári körte, Fujtós körte, Korai szagos körte, Köcsög körte, Nyári Kármán (Kálmán) körte, Magyar kobak, Mogyoródi óriás körte, Mosoly körte, Őszi körte, Piroska körte, Szűcsi körte és Zöld Magdolna.
Nos, ezek jó részének vásárlás útján való beszerzése elég lehetetlen vállalkozás...

A sorozat további részei itt olvashatók: 

Nosztalgikus bevezető

Cseresznye, meggy

Barackok, szilvák

Szamóca, málna, szeder, köszméte, josta

 Birs, naspolya, gesztenye 

Rezisztens szőlőfajták

Gyümölcsöskert hagyományos és modern nemesítésű, hazai gyümölcsfajtákkal