2011. október 23., vasárnap

Téli zöldségek kicsi kertje

Idén áprilisban - a néhányféle áttelelő zöldséggel kapcsolatos tapasztalataimat összegezve - megfogadtam, hogy egy egységes, kompakt kis kertet fogok létrehozni tél alá vetendő zöldségeim számára egy, a szántás alól kivont kis területen. Terveim szerint itt majd szép sorokban termett volna a sok hidegtűrő levélzöldség és hagymaféle. Nagy reményeket fűztem az ezidőtájt megvett kistrakihoz is a majdani ágyás kialakításánál. Most, így október vége felé ballagva leírhatom, hogy sikerült a kis kertet összehoznom - ó, de még nagyon messze járok az általam elképzelt tuti kis teleltetős parcella ideáltípusától! Azért valami eredményről beszámolhatok.
Először a kialakításról. A kert elején jelöltem ki egy 40 m2-es parcellát a telelő vetemények számára, ez már az eredeti terveimben is így szerepelt.
A placc első felén tavasszal korai zöldborsó volt, utána lerobiztuk, kiszedtem a tarackgyökereket, és csemegekukoricát ültettem a helyére. Ez letermett szeptember végére, lenyestem a töveket, a tuskókat kiszedtem a földből. És kiélvezhettem, hogy a kukorica gyomirtó hatású növény.... mert a kert egyik leggazosabb része volt itt tavaly, méteres tarackgyökerekkel a földben. Most meg az egyszeri gyökérszedés és a kukoricaültetés után a tuskókkal együtt csak paprikagyomot szedtem ki, meg egy-két acatot. Elegendő volt kapával leművelni a területet, ami itt igen nagy szó.
A másik részben termett a Malinowy Ozerowski paradicsom, meg egypár tő paprika. Ezeknek is már leáldozott, meg is tisztogattam a helyüket, a karókat kirángattam, a szárakat eltüzeltem. Ennek a helyén még furkós a föld, megkapálni nem volt időm, szerencsére annyira nem gazos, bár a terület másik fele patyolat hozzá képest. Végre egységes a vetés helye, nem itt-ott szétdobált parcellákban teremnek a zöldek. Így sokkal kezelhetőbb is.
Másodjára pedig a szépen kitervelt ültetés megvalósításáról.
Az áttelelésre szánt póréhagymám egész takaros.
Egy kört tavasszal neveltem már sarjhagymával együtt kiültetésre, azt Laci lekaszálta véletlen a motoros kaszával. Így - próba, szerencse - májusban csináltam ládába egy pótvetést, amit júliusban palántáztam ki. Ebben már sarjhagyma nem volt, csak áttelelő póré. Most már fajtát is célirányosan választottam. Két igazán jól telelő fajta van, a Tétényi áttelelő és az Elefánt. Nekem az Elefántot sikerült beszereznem, és kinevelnem is. És az a gyanúm, hogy a kikaszálás utáni pótvetés ideje még alkalmasabb volt, mintha már tavasszal kipalántáztam volna ide a hagymákat, aztán egész júniusban senyvedeztek volna a dög melegben. Így sarjhagyma nincsen. Helyette a maradék dughagymát raktam el, meg két fej fokhagymát szétszedve. Nem tudom eléggé megköszönni Fernel kedvességét, aki küldött nekem elevenszülő fokhagymát, ezzel is bővülhetett az ágyás. Madárhálót kell majd kerítenem rá, hogy a szomszéd diófáján kotlászó varjak ki ne huzigálják a tél folyamán a hagymákat, más gondom nem lesz vele.
Matador spenótot is vetettem, a fele ki sem kelt.
Reménykedem, hogy az eső még megindíthatja a kelést. A másik sor csírázása azonban megfelelő.
Kínai kelem idén nem is volt, mert egész egyszerűen nem kaptam magot. Annyira nem is hiányzott, hogy őszinte legyek.
Vetettem a Téli vajfej salátából. Ez igen pocsékul kelt szintén, de ennek általam ismert két oka van: 1.csak a leggagyibb magfajtából volt kapható akkor, amikor kerestem, 2.mögé volt telepítve az augusztusban vetett zöldborsó, amit Nyunyi csemegézési célzattal sűrűn látogatott, zsiráfmintás rózsaszín gumicsizmájával átgázolva az ültetvényen, minden szülői intelem ellenére. Azért egypár tövecske van, de a tavalyi levélbőségről - amikor még karácsonykor is ezzel díszítettük a vacsorástálat - letehetünk.
Az őszi mákot elvetettem két hosszú, girbegurba sorba, remélem szebb lesz, mint az idei tavaszi. A magok még bent kuksolnak a földben, a mai eső és a jövő hétre beígért enyhécske idő talán csírázásra serkenti őket.
Sikerült leveles kelt és áttelelő kelkáposztát (Adventit) is vetnem. Most palántakorúak, de nem a teleltetős kertecskében vannak még. A héten tervezem őket odatelepíteni. Nyunyi a színes vetőmagtasakokból - amikkel az elvetett sorokat megjelöltem -, kukoricacsutkából, borsóhéjból és virágszirmokból sárral elegyített tortát főzött, amíg én mással foglalkoztam a kertben. Így nincs semmi, ami alapján meg tudnám különböztetni az egy ágyásba, de külön félsorokba rendezett palántákat: melyik a leveles, és melyik a fejes kel. Mindegy, tágas kötésbe rakva majd jövő tavaszra kiderül, minek kell leveledzenie vagy fejesednie.
Így részben teljes az áttelelő kert. Ami még hiányzik, az a petrezselyem, ezt vetni nem fogok, csak a kiszedett nyamvadék petrezselymekből ültetek majd vissza pár tövet zöldnek. Megkísérlem a szárzeller átteleltetését, mert úgy vettem észre, elég jól bírja a fagyot. Csodát tőle nem várok, csak egy kis zellerzöldet... Ugyanígy becsoportosítottam egy nagyobb édesköménytövet is, ami egypár fokban is friss zölddel szolgál.

A bimbós kel kimaradt, téli vetésű zöldborsóval meg nem szeretnék foglalkozni. Igaz, hogy sokkal korábban hajtott, de csak egy héttel hamarabb termett.
A zsebkertben elvégzendő még a komplett gazolás, a tél előtti porhanyító kapálás, erős fagy és varjak elleni védelem, petrezselyemsuli készítése és palántázás. Ezt még ebben a hónapban be szeretném fejezni. Aztán jöhet az utolsó lépés: hozok három karót, és egy tízméteres bálamadzagot. A három karót leütöm, közé madzagot húzok, ráakasztok valami színes rongyot, hogy a traktoros bácsi tudja majd a szántáskor: eddig és ne tovább, a telelő zöldségek kis birodalmába ekével belépni tilos!

2011. október 16., vasárnap

Magyar pásztorok időjóslása

Hétfőn tűzifát rakodtam, mert drága kutyikánk rájött, hogyan tud felmászni a farakásra, és onnan távozni az udvarból a szomszéd kertjébe, ledöntve a gonddal felhalmozott, de amúgy behordásra váró hasábokat. Miközben a kuglikat szórtam a talicskába, jellegzetesen sipító és csikorgósan dörmögő hang jött a távolból. Innen már sejtettem, hogy hamarosan megváltozik az idő. Ugyanis amikor a nyolc kilométerre levő mosoni vasútállomás megálló vonatainak csikorgása itt is jól hallható ( ez a sipító hang), és ott a hangosbemondó fülrepesztően üvölti, hogy "Euregio Regionalzug fährt am Bahnsteig vier ab..."(ebből nálunk már csak a dörmögő csikorgás hallatszik), ezt esetleg vasárnap délelőtt még a Máriakálnokból átcsendülő harangszó színezi, illetve a tsz felől erősen árad a ganészag, lehet tudni, hogy az időjárás hamarosan eltaknyosodik, iparkodhatok a fa hordásával.
Ezt az esőígérő infót kiegészítve azokkal a köztapasztalati tényekkel, hogy ha udvara van a holdnak, 3 napon belül eső lesz, ha a nap vörösben nyugszik, szél lesz, ha nagy a holdvilág, fagyni fog, ha a szél fúj, nem fog fagyni, és ha a felhőben zöld csík látszik, jégeső jön, egészen jól meg lehet jósolni az időjárás alakulását még a mai műholdképes-radaros időjárás-előrejelzések korszakában is. És ezek csak hiányos félismeretek. Azok az emberek, akik egész életüket kint a szabad ég alatt töltötték, és a munkájukat alapvetően az időjárás határozta meg, sokkal tapasztaltabbak voltak ebben, és a természet minden egyes jeléből tudták, mi lesz a tennivalójuk az elkövetkezendő napokban. A már említett Hasznos tudnivalók(Magvető, 1986) című könyvből, amelynek Hasznos tudnivalók innen-onnen című fejezetében, amelyet Vajda Ferencz gyűjtött össze 1899-ben az egyik alpont a Magyar pásztorok időjóslása címet viseli. Itt a teljes tárháza olvasható az ilyen időjárási tapasztalatoknak. Igaz, némelyik megfigyelés az abból levont következtetéssel együtt nekem kissé meredek, de mindenféleképpen tanulmányozásra érdemes a népi bölcsességeknek ez a kis gyűjteménye.

"Ha a nap keltével tisztán mutatkozik, forróságra mutat, de ha tüzesen mutatkozik, az nagy és sok szelet jelent. -Ha felkelte előtt zöldes-veres felhők látszanak: eső, ha sugarai még felkelte előtt mutatkoznak, hideg idő várható, ha felhők közül süt ki a nap: hideg idő következik. Ha sugarai megtörve látszanak, hideg idő és esőzés. Ha nagyon melegen süt ki a felhők közül: szintén hideg; ha veresen süt ki s forráz: szél lesz; de ha csak veresen süt ki a felhők közül s nem nagyon forráz: esők. Ha napkeltével vereses felhők látszanak: eső, ha napközben nagyon forrón süt ki a nap: szeles eső lesz. Ha a nap mintegy egy órányi időre kisüt és aztán elgyengül, s sugarait a felhők közül löveli ki: jégeső következik. Ha a nap keltével körülötte mintegy kör látszik, az hideget jelent, épp úgy, ha nagynak látszik reggel a nap (nagy nap van).
Ha nyugtával felhők veszik körül a napot: tiszta idő várható; ha ezen felhők azonban veresek és tiszták: kevés, de erős szelek következnek, de ha a szelek által támadtak ezen felhők a nap körül: gyakran hideg időre készülhetünk.

- Ha nap nyugtánál balfelől (délről) sötét felhők mutatkoznak, közeli eső. Ha nyugtával visszapillant, és északon veres, délen fekete felhők veszik körül: tiszta, de hideg idő várható. Ha az ég nagyon feketének mutatkozik, mutatja, hogy a patakok, források és kutak kiapadtak. Ha nyugtával felhők borítják el, szeles eső következik.

Ha holdfogyatkozás idején a hold udvar tiszta: a szél, mely azon időben uralkodik, megváltozik.
Ha a hold felhőkkel van borítva: hideget jelent. Ha a hold tiszta, folt nélküli: tiszta idő várható;ha felhőkkel van körül véve, az hideg, esős időt jelez. Ha újhold 3-4. napján a hold sugarak el vannak sötétedve: sok eső; ha a holdudvar tűzveres: hideg és nagy eső várható; szintígy, ha karikák veszik körül. -Ha hollók csoportosan mutatkoznak és sokat repkednek; ha a legyek tömegesülnek, erősen csípnek és hangosan donganak: biztosan várható az eső.
Ha a bakok és kandisznók szinte telhetetleneknek látszanak a szeretkedésben; a disznók sokat fetrengenek a sár és mocsárban; a helyet, ahol legelnek, mélyen feltúrják; ha a kutyák erősen vájják a földet; a farkas a nyáj vagy a tanyák körül settenkedik; az ökrök és a tehenek a vízbe mártják szájukat anélkül, hogy igyanak; a sertések észak felé fordítják fejöket, s szaglásznak a levegőben; végre ha a ludak és kacsák hápogva mennek: e jelek hidegre és hosszas esőzésre mutatnak. - Ha a kakas éjjel fölkel, hogy kukorékoljon, reggelre megváltozik az idő és többnyire felhős idő lesz. Hideget jelent még, ha a csürhe gyors szaladással érkezik be a faluba."

Ugyanitt a közelítő esős idő jeleit is megtudhatjuk (ahogy Reisz András mondaná: "hátálmás ciklon álákíttya ídőjárásunkat a kísőbbiekben"):

"A magyar nép eső barométerei
Álmos vagyok,-barnul a hajam-, bogaras a jószág,- beszorult a hordó akonája,-beszorult a csutora födele,-behallik a szomszéd harang,-bőrke szalonna meglágyult,-brekegnek a leveli békák,-csereg a gyöngytyúk,- csípnek a balhák,- dühösek a méhek,- fecskék alant járnak,- foltosodik a kövezet,- feszül a ládafia, ablakráma,- ficzkándozik, csutkát, rongyot tép a disznó,- halottal álmodtam,- kelepel a pók,- kapa, kasza feketedik,- kemény a harang kötél,- kiabál a drótos,- lecsap a füst,- ludak, kacsák örömükben nem férnek a tóban, vízben,- mosdik a macska,- megereszkedik a húr,- megcsurran az ablak,- messze ellátszik a hegy,- nedvesedik a só,- porban hentereg a szamár,- pipál a hegy,- pezseg a sok hangya,- rikoltoz a páva,- sokat szólnak a kakasok,- sok a csillag,- szemtelenek a legyek,- száraz a tenyerem,- szoros a zsákmadzag,- tyúkszem fáj,- tyúkok, verebek fürödnek,- udvaros a hold,- viszket a fülem:
eső lesz."

Pont.


Régi paraszt regulák az időkről (2. rész)



Ilyen nyálkás időben nincs is jobb, mint felcsavarodni a radiátorra, kandallóra, cserépkályhára, forró csoki és házi baracklekváros piskótatekercs kíséretében, és régi könyveket olvasni. Lapozzuk tehát fel a Magyar Hírmondót, olvassuk az 1748-49-es Győri Kalendárium sorait az őszi időjárás paraszti reguláiról!


SZEPTEMBER

Ha Egyed napján szép az idő, utána négy napig jó idő lészen; és ha az ég dörög ezen a napon, a jövő esztendőre bőséget várhatni.
Máté evangélista napján ha szép az idő, tartós lészen, és a jövő esztendőre sok gyümölcs terem.
Szent Mihály napján ha az ég dörög, jó őszt, de nagy telet várhatni; ha sok makk lészen ekkorra, sok hó lészen Karácsony előtt; Szent Mihály napja után ha a fagubákban férgek találtatnak: bőséget, ha legyek: hadakozást, ha pókok: dögös időt jelentenek; ha ezen gubák még zöldek: bő nyarat, ha nedvesek: nedves, ha szárazak: száraz nyarat jelentenek.
A gólyák, fecskék, vadludak, darvak ha hamar elmennek, hamar hideget várhatni.

OKTÓBER

Ha ebben a hónapban a fáknak levelei soká hullanak le, nagy telet, ha hamar elhullanak, hamar hideget és a jövő esztendőre bőséget jelentnek; ha sok levelek maradnak a fákon, sok hernyók támadnak jövendőre.
Hány napokig tart a hó, mely ebben a hónapban esik, annyi ideig tart a tél, és hány nappal esett először újság előtt, annyiszor elolvad a télben.
Midőn eljő Simon Judás
dudorog, fázik a gatyás.

NOVEMBER

Mindenszentek napján a cserfáról vágj le egy ágat, ha száraz belöl: kemény tél, ha nedves: nedves tél lészen; ha ez a nap nedves: lágy telet, ha tiszta, erős, havas telet mutat.
Vizsgálják a parasztok Márton lúdja mellecsontját is, mely ha veres: nagy hideget, ha fejér: sok havat, ha fekete: esős őszt és állhatatlan, változó, háborgó, rút telet várnak.
Erzsébet és Katalin napján micsodás az idő, Karácsony havában olyas.
A liszt, mely ebben a holnapban készíttetik, legállandóbbnak tartatik, az ekkori tojások sokáig jók maradnak.

2011. október 15., szombat

Enyhe, első, talajmenti


Igaz, hogy enyhe, első és talajmenti, de bizony fagy volt az éjjel, deres volt minden pirkadóra. A kert hátsó, hidegebb részében kárt is okozott az utolsó paradicsom- és paprikatermésekben. Feladhatom a füge beérésének reményét is. A virágok szerencsére már biztonságban, a telelőben melegednek. 
Nálatok mi a helyzet fagyügyben?

2011. október 11., kedd

Tejfölös bableves és sós lepény

Főzni tanulós nagylány koromban a recepteket két forrásból tanultam: közismert ételeknél az volt az instrukció, hogy nézd meg a Horváth Ilonában, aztán voltak olyanok, amit gyakran főztünk-ettünk, de receptje az nem nagyon volt. Kilencvenegy esztendőt megért, kemény-szigorú nagyanyám megmutatta mindet, az elkészítés minden apró fortélya a "kezében" volt, de elmondani nem nagyon tudta a receptet. Állagok, mozdulatok, arányok játéka volt az ő tudása.
Ezek közé a recept nélküli, népi ételek közé tartozott ez a korántsem korszerű, egyáltalán nem paleolit ételpáros, a tejfölös bableves és a sós lepény. Mama mindig pénteken, sőt nagypénteken készítette. Suli előtt küldött el a bolta, hogy hozzak "öt forintér illesztőt". Aztán nekiállt "dagasztannyi", és mire jöttünk haza a suliból, készen-forrón várt minket a remekmű. A készítés módja tőle, a kilóra-dekára bontott recept az egyik rokon asszonytól származik. A lépték nem a mai háztartásokra van szabva, hanem a régi. hat-nyolcgyerekes családokra. 

Sós lepény
1,5 kg lisztet tálba teszünk, 5 dkg élesztőt tejben, pici cukorral felfuttatunk. Az 1,25 liter tejet és a felfuttatott élesztőt a liszt közé tesszük, 2 tojást, sót és négy evőkanál olajat is beleadunk. Addig dagasztjuk, amíg a kezünktől és az edénytől el nem válik. Egy órát kelesztjük, lisztezett deszkán kinyújtjuk, kizsírozott tepsibe tesszük. Bőven megsózzuk, olvasztott zsírral megkenjük, villával megszurkáljuk. Jó meleg sütőben sütjük. 

Ebből a tésztából készült a kapros-túrós lepény is, a tésztára tejföllel összekevert, kaporral és sóval ízesített túrót kenünk. 

Létszámunkhoz szabva a sós lepényt fele adagból készítettem, így is bőven elegendő lett: három lapos gáztepsire való mennyiséget adott ki. Tehét 75 dkg kenyérlisztet tettem a tálba, egy szárított élesztőt és egy jó nagy csipet sót szórtam bele. Hat deciliter tejet langyosítottam meg, azzal és egy tojással dagasztottam be a tésztát, végül beledolgoztam a két kanál olajat. (Lágy kelttésztát ad ki, olyasmi, mint egy tejjel készült pizzatészta). Jól megkelesztettem, aztán három részre osztottam.

Mindhárom részt tepsi méretűre nyújtottam

aztán hat-nyolc kanál olvasztott kacsazsírral (pecsenyezsír) kentem meg és három-négy nagy csipet sóval sóztam.
200 °C-os sütőben sütöttem szép pirosra. A legvékonyabb részek a zsír miatt frissiben nagyon finom ropogósak, de három-négy óra alatt a levegő nedvességtartalmából jó sokat magukba szívnak. A vastagabb részei még másnap is élvezhetők.
Tejfölös bableves

 Fél liternyi tarkababot a főzés előtti este beáztatunk, másnap sós vízben egy babérlevéllel bő vízben puhára főzzük. Amikor megpuhult, 2-3 deciliter tejföllel, 1-2 kávéskanál liszttel behabarjuk és a habarást jól ráforraljuk. Most jön ennek a végtelenül egyszerű ételnek az ízesítési trükkje: egy-két deci beleadott tejtől édeskésebb lesz, de ha valaki savanyítani szeretné 1-2 kávéskanál enyhe ecetet is tehet bele. 

Számunkra ez a bableves a sós lepénnyel elválaszthatatlanul, szervesen összetartozik, egymás nélkül mit sem ér.