….mindenféle időt hozott, szegény növényeknek épp elég volt kibírniuk. Volt enyhe, esős, havazós. Az egyhetes, időjósoldal-összehasonlító tesztet befejeztem, a saját méréssel egybevetett előrejelzések erősen leegyszerűsítve a következő eredményeket hozták:
Lehetne vonni ebből mindenféle következtetéseket, túl sok értelme nem lenne...Amilyen gyorsan váltják a frontok egymást, azon kiigazodni szinte lehetetlen még a szakértőnek is. Lehet, később még egy ilyen összehasonlítás megejtünk, mondjuk évszakonként egyet.Mi van a kertben érdekes? Az enyhe december dacára csak a barkafűz mutatta meg ezüst pihéit.
Talán nem fagyott meg. A póré kitűnően elviselte a hideget a földben, bár a zöldje megfonnyadt. Mókás, hogy még bőven van, esszük, de néhány hét múlva már az idei termésnek valót vetem! A leveles kel viszont olyan megfagyott-forma, bár állítólag az első hidegek után ízesebb. A petrezselyemiskolában a zöld így néz ki, nem hajt, de a meglévő levélkupac gusztán, üdén kínálja magát:
A tulipánok, krókuszok, hóvirágok még nem tolták elő a földből magukat, pedig volt már rá eset, hogy ilyenkor kétcentis hajtásaik voltak. A kis kankalin azért rendületlenül tartja magát.
Most fogyott el az idei termésű krumpli. A héten újabb spejzmustra lesz időszerű: ilyenkorra már leapad a savanyúságok leve, és sajnos nem tudjuk kiküszöbölni, hogy egy-egy üveg lekvár ne kapjon penészt. A kazánházba, pincébe betárazott termények közt is akad mindig egypár romlott, és olykor az egér is megjelenik.
A fagyasztó is lassan ürül. Ez azonban nem elkeserítő: a kifogyó zöldségek helyét egy félsertés földi maradványai foglalják el.
A még mindig borzalmasan hosszú esték diópucolgatással telnek gyorsabban.
A jövő heti tervem, hogy a palántázóládákat megszedjem jó kis kerti földdel, ha egy kicsit enyhül. A zöldellő kert hiányát az pótolja, hogy a telelésre becserepezett kóleuszok és vízifukszia aranyosan fejlődnek, megjelentek az amarilliszbimbók (szemben a kis zöld bütyi az előbújó hatalmas bimbó csúcsa),
a klívia is hajt, az egyetlen orchideám meg virágszárat növeszt, a legfelső zöld levél alatti gyenge kis hajtást. Úgy örülök neki! 
A tulipánok, krókuszok, hóvirágok még nem tolták elő a földből magukat, pedig volt már rá eset, hogy ilyenkor kétcentis hajtásaik voltak. A kis kankalin azért rendületlenül tartja magát.
Most fogyott el az idei termésű krumpli. A héten újabb spejzmustra lesz időszerű: ilyenkorra már leapad a savanyúságok leve, és sajnos nem tudjuk kiküszöbölni, hogy egy-egy üveg lekvár ne kapjon penészt. A kazánházba, pincébe betárazott termények közt is akad mindig egypár romlott, és olykor az egér is megjelenik.A fagyasztó is lassan ürül. Ez azonban nem elkeserítő: a kifogyó zöldségek helyét egy félsertés földi maradványai foglalják el.
A még mindig borzalmasan hosszú esték diópucolgatással telnek gyorsabban.
A jövő heti tervem, hogy a palántázóládákat megszedjem jó kis kerti földdel, ha egy kicsit enyhül. A zöldellő kert hiányát az pótolja, hogy a telelésre becserepezett kóleuszok és vízifukszia aranyosan fejlődnek, megjelentek az amarilliszbimbók (szemben a kis zöld bütyi az előbújó hatalmas bimbó csúcsa),
a klívia is hajt, az egyetlen orchideám meg virágszárat növeszt, a legfelső zöld levél alatti gyenge kis hajtást. Úgy örülök neki! 


A Mereorológiai Szolgálat időjóslását 