2012. április 17., kedd

Súrolás - a dédi fahamus trükkje újratöltve

Mivel fával tüzelünk, jó sok fahamu keletkezik, amit fel is használunk a kertben talajjavításra. Dédi mesélte, hogy az ő sparhelten főzős ifjúkorában, amikor nem voltak még modern vegyszerek, a takaréktűzhelyből kiszedett fahamuval sikálták el a piszkos edényeket. Kíváncsi voltam, ez a módszer hogyan működik a mai világban (hogy mekkora átverés a sok hiperszuper vegyszer, azóta tudom, amióta ecettel pucolom a folyton zsíros-nyálas teraszajtót és mosószappan-mosószóda-ecetes mosásra váltottam), és úgy tűnik, nem rossz. 

A fahamuval hamuzás után nincs sok teendő, mivel már szitálva érkezik a tálcába. 

Fogtam a régi súroló kiürült szóródobozát és belekanalaztam a hamut. Kész az adagolt-csomagolt súrolószer. (Szóródobozt műanyag tetejű befőttesüvegből könnyű készíteni, ha a tetőt gyertyalángon forrósított szeggel kiszurkáljuk, nem árt jó nagy lyukakat ütni a tetőn.)
Aztán jött a tesztelés a főzőlapon:






Szóval csókoltatom a vegyipart.

2012. április 16., hétfő

Igen! Szamócát magról!

A Szamócát-magról? című bejegyzésben már foglalkoztam a földiepertövek magról való nevelésének lehetőségével, de ott még csak az alpesi eprek házilagos hajtatásának egyszerűségéről írhattam. Mindazonáltal nem hagyott nyugodni a kérdés: a normál kerti szamócát nem lehetne-e palántaneveléssel elterjeszteni a kertben ? Megint egy régi könyvet - vagyis pontosabban a Vajda Ferencz-féle Hasznos tudnivalók innen-onnan című, 1899-es, 1986-ban újra kiadott írását - tanulmányozva megtaláltam, hogyan neveltek nagyanyáink a maguk régimódi eljárásaival szép, nagy szemű földiepret. Íme:

„Új szamócza fajok előállítási módja a következő eljárás szerint történik. Erőteljes, egészséges, legalább 2 éves szamócza legkorábbi, legnagyobb, kifejlett érett gyümölcsei összeszedendők, s névvel ellátva erjedés végett elvetésig száraz, szellős helyre teendők. A magvakat legczélszerűbb közönséges melegágyba június közepén elvetni. Az üvegtáblák, árnyékolás okáért, agyagból készített péppel teljesen bemázoltatnak, hogy a nap sugarai azokon át ne hatolhassanak. A túlérett gyümölcsből a magvakat a gyümölcs húsától friss vízben teljesen megtisztítjuk. A fenékre szállt magvak a csíraképesek; csomagoló papírra terítve árnyékos, szellős helyen megszárítandók. Ritkán vetjük, átrostált száraz ganéjjal vagy melegágy földdel 3-4 mm vastagon behintjük, deszka darabbal jól leveretik, s finoman megöntöztetik, nagy hőségben naponkint 2-3-szor, s szorgalmasan szellőzendő. Így 8-12-14 nap alatt a mag kikel. A kikelés utáni 15-16 napra az üvegtáblák félhomályosra dörzsölendők, 25-30. napra pedig az ablakok eltávolítandók. Augusztus elején a 3-6-8 leveles, futányos vagy inda nélküli magonczait emeljük ki, futányaikat tőben vágjuk le, gyökszálaikat felényire vágjuk vissza, s 8-10 cm-nyi távolban dugdossuk el, s 8-10 napig árnyékolva kell gyökereztetni. Naponkint 2-3-szor kell öntözni, s szellőztetni. Szeptember elején jól felásott s elegyengetett földön készítünk tetszés szerinti hosszú, 160 cm széles ágyakat, 30-40 cm széles utakkal közöttük. Mindegyik ágyon zsinór mellett 40-40 cm távolságra 4 vonalat húzunk, a két szélső az ágy hosszszélétől 20-20 cm-nyire feküdjék. A gyökerestül kiemelt magonczokat az ágyon húzott vonalak kellő közepére 50 cm-nyi távolban 3-szög alakban kiültetjük; gyökerüket 1/3-ra megkurtítjuk, s lehetőleg beiszapoljuk. Ha szárazság van, 2-3 nap egymás után öntözzük meg. November elején 10-15 cm vastagon korhadt marha trágyával terítsük be a magonczok közti közöket. A következő tavaszon már termést hoznak, s ekkor a válfaj minőségét megláthatjuk. A bogyók nagyságát a 2. évben legjobban észlelhetni. Virágzáskor a közök tenyérnyi magasságban szalmás ganéjjal beterítendők, nehogy esős időben a gyümölcsök besároztassanak. A futányokat tőben vágjuk ki, s az első termésnél 1-1 tőkén 1-2 szemnél többet ne hagyjunk.”


Teljes a leírás. S hogy ennek mi a gyakorlati jelentősége?
Köztudott, hogy a frigó eperpalánta drága mulatság, egy négytagú családra kalkulált valamirevaló epres kialakítása olyan száz tővel húszezer forint közeli értékről indul. Ha olyan különlegességekre vágyunk, mint a folytonérő fajta, még drágább a kivitelezés.
Számtalan kertben így innen-onnan kapott vagy más, hasonló módon beszerzett, félnemes-félvad szamócasarjak a telepítés kiindulópontjai.  A mi száztöves epresünket sarjakból négy év alatt sikerült száz tőig nevelni a sarjak leválasztásával és elültetésével harminc, a második kertszomszédtól kapott palántáról.
Viszont ezzel a vetéses módszerrel és  némi ügyeskedéssel olcsóbban csinálhatunk eprest magunknak. Egy szem jóféle paraszteperből egy év alatt meglehetős mennyiséget. Gyanítom, hogy a marokkói import gyümölcs erre nem alkalmas. Azonban ha hozzájutunk olyan fajtához, ami jó zamatos, és nagy gyümölcsű, kétszertermő vagy folytonérő és nem agyonnemesített, azt érdemes lehet így felszaporítani. Nyilván nemesíteni nem szeretnék, de kipróbálnám a folytonérő eperrel, remélem a szezonban sikerül legalább egy szemet kerítenem ebből a ritkább fajtából, s beszámolhatok majd itt az eredményről.
A süti képét természetesen Beától csentem el, remélem nem haragszik érte!

2012. április 14., szombat

Csírás-virágos

A húsvét ugyan elmúlt, de a böjti szelek ugyanúgy fújnak, mint egy hete. Bent kikelt az ötödik rebarbaramag és napoznak a palánták az ablaküvegen belül. A kép bal alsó részén a földimandulák csíráskodnak, Ágitól kaptam az apró kis gumókat. (Áginál százával nőnek az extrém és hétköznapi palánták, csak hallgat róluk. Nem hibáztatom, ezer a dolga, nem lehet mindig blogolni...) Húsvétra pedig kinyílt az egyik amarilliszünk, sőt mindjárt két hagyma egyszerre, ami ugye Hippeastrum igaziból.


A fák, bokrok csodás virágzásban vannak. Amikor az országban röpködtek a mínusz hatok-hetek, nálunk nem volt fagy. Nappal viszont elég hűvös van a méheknek, a virágzás kezdete óta alig  láttam néhányat. Ki porozza be a gyümölcsfákat? Nem tudom, mennyi gyümölcs lesz, bár a fajtáim jó része szerencsére többé-kevésbé öntermékeny. No meg azért a szél is fújt.

A tavaszi virágok meg kékellenek-lilállanak-sárgállanak, ahogy szoktak.
Ők meg a szomszéd dzsumbuj salátaboglárkái.

Már csak egy kevés jó meleg, tavaszi napsütésre vágyom, 40 km/h alatti sebességű széllel.

2012. április 11., szerda

Régi gyümölcsfajták 6.: Birs, naspolya, gesztenye

Birs
Elsőnek nézzük a birset. Biogyümölcsnek kiváló lehet igénytelensége miatt, de közvetlen fogyasztásra sajnos nem alkalmas. Birsalma, birskörte? Tulajdonképp formafüggő, de bonyolítja a képet az, hogy egyazon fa egyik évben almaformájú, másik évben körteformájú gyümölcsöt terem. A birs díszfának alkalmas, kompótnak és gyümölcssajtnak egyenesen kiváló, de friss fogyasztásra nemigen való őszi gyümölcs. 

Az egyik legelterjedtebb világfajta tulajdonképp magyar eredetű, ez a Bereczki birs. Névadójának, Bereczki Máténak, a 19. század nagy gyümölcsnemesítőjének életéről érdemes elolvasni ezt a rövid életrajzi írást. Lényegében neki köszönhetjük az első megbízható, fajtatiszta magyar gyümölcsfajtákat, azok kiválasztását, leírását és elterjesztését. Az almás bejegyzésben már emlegetett  Daru, Sóvári, Sikulai, Batul, Ponyik akor még tájfajtának számító almafajták "sztenderdizálása" az ő munkája. Emellett évtizedeken át gyakorlati tapasztalatai alapján írt a szakfolyóiratokba és gondja volt az ismeretek terjesztésére is: rengeteget tett a gyümölcstermesztés számtalan csínjának-bínjának megismertetéséért.
Szóval a Bereczki birs gyümölcse nagy, inkább körte alakú. Kicsit kisebb termetű változata a Bereczki bőtermő, amely nagy virágai, fényes zöld lombja miatt díszfának is megteszi. A Bereczkinél később érik a Mezőtúri birs, amely nem kövecses húsú és a termése kissé apróbb, sárgászöld. Korai, kisebb gyümölcsű fajták az egymáshoz hasonló Perbál 1 és  Gönczi birs.  Tárolásra kiválóan alkalmas a szintén körte alakú termésű Dunabogdányi. A birs tájfajtáinak válogatását, szelektálását Brózik Sándor végezte, aki a cseresznyenemesítésben is jeleskedett.


Naspolya
Ma különlegességnek számít ez a késő őszi gyümölcs, amely csak akkor élvezhető, ha a dér már kétszer is megcsípte. Abban az időben, mikor még nem szupermarketba járt a pógár shoppingolni narancsot-banánt-mandarint, az elálló alma-, körte- és egyes szőlőfajtákon mellett a naspolya fontos késő őszi - téli vitaminforrás volt. Gyümölcse utóérve válik ízletessé. 
A birshez hasonlóan dísznövényszépségű a naspolya kicsi fája. Az egyik legjobb fajta a Szentesi rózsa naspolya. Hogy mire is jó? A Terebess szerint  gyümölcsét elsősorban frissen fogyasztják, de lekvár főzésére is kiválóan alkalmas. Ezenkívül püré, cukrozott gyümölcs, közönséges, rumos vagy pálinkás befőtt, bor és likőr is készíthető belőle. Más gyümölcsfajokkal vegyesen ivólének ki­váló Érdemes a cikk végére legörögni, itt olyan különleges recepteket is találhatunk, mint a naspolyás-gesztenyés pulykasült!



Gesztenye:
A gesztenye tipikusan az Alpokalja és a Nyugat-Dunántúl gyümölcse. Gesztenyéseket találni még ezen kívül a Mecsekben és a Dunakanyarban is. Az éghajlatot tekintve az ország egész területe alkalmas lehetne a gesztenyének, de a talajban válogatós: mészmentes, inkább savanyú talajban érzi jól magát a növény.  Lombos erdeinkben sokhelyütt megtalálható volt, itt-ott nagyobb állományai is kialakultak. Művelése régen főleg a termés begyűjtéséből állt, a jó gyümölcsű fákat fejszével szelektálták: a gyengébbeket kiirtották.  Sopronban, a Lövérékben még most is nemzeti sport a gesztenyegyűjtés.
Az Alpokalja másik fontos vidékén, Kőszeg környékén találhatunk nagyobb őshonos gesztenyéseket. Velem község jellegzetes terménye a gesztenye, ünnepet is szentelnek neki, ahol a sütés ősi módjait is megismerhetik a látogatók. 
A   70-es évektől vették művelésbe igazából a szelídgesztenyét, a névvel jelölt fajták és oltványok használata innentől számítható. A hivatalos fajtajegyzéken a három Nagymarosi fajtán kívül (amelyek megfelelő talajon a Dunakanyaron kívül is szépen díszlenek) az Iharosberényi fajták és a Kőszegszerdahelyi szerepel, amelyek azonban csak eredeti termőhelyükön hozzák a legjobb formájukat. Kőszeg vidékéről való még a Meszesvölgyi és a Perenyei fajta, amelyek nem fajtajegyzékesek.
Magyarország legnagyobb gesztenyése az utolsó európai boszorkányper helyszíneként elhíresült Iharosberényben található. A kész, feldolgozott gesztenyepürék általában innen származnak. 
A mecseki gesztenyések szép példája a varázslatos öreg fákkal teli zengővárkonyi gesztenyés, amelyet Totoro blogjából ismerhettünk meg. Érdemes a csodás fotókat végignézni, a bejegyzésben kosborokkal és bazsarózsával is találkozhatunk. A kép is innen van. 
A sorozat további részei itt olvashatók: 

Nosztalgikus bevezető

Almák, körték

Cseresznye, meggy

Barackok, szilvák

Szamóca, málna, szeder, köszméte, josta

Rezisztens szőlőfajták

Gyümölcsöskert hagyományos és modern nemesítésű, hazai gyümölcsfajtákkal