Újabb olvasót üdvözölhetünk,

Mángorlót, akiről úgy tűnik szintén végzetes szerelembe esett a zöldömböldöm gizgazokkal.

Ezzel pedig feladta nekünk a leckét, ugyanis Hédivel nem tudtuk kigondolni, hogy fiúknak milyen köszöntőcsokor ildomos. Miután lélekben átnyálaztunk vagy féltucat illemtankönyvet, úgy döntöttünk, egy gomba lesz a legalkalmasabb üdvözlőkép. Mivel azonban csórika falusi kislyányok vagyunk, nem telt kutyaszömörcsögre (bár állítólag a nők buknak az ilyen fazonú cuccokra), csak egy egyszerű kis vidéki gombára, ami a kertben valószínűleg az édeskömény gyökerein éldegél, és eső után mindig előbukkan a zöld fűből. Szóval ezzel a szerény fehér gombával üdvözlünk olvasóink sorában, Mángorló, remélem, gyakran benézel majd hozzánk.

Varia

Átalakítottam az elrendezést, hogy áttekinthetőbb legyen a sok szövegünk. A színeket nagyrészt meghagytam, mert azok tetszenek. A bal oldali panel szerintem világoszöld háttérrel jobb lenne, de azt nem lehet ennél a jó széles sablonnál külön állítani. Vélemény?

A július második vasárnapját...

... megelőző héten anyuci már minden nap reggelente a karjára fűz egy régi bevásárlókosarat, és közli: "Megyek bevásárolni!" Márminthogy a kertbe. Mert ott ilyenkor már mindig lehet valami jót találni szinte minden ágyásban.

A múlt vasárnap sikerült a sziklakertet kicsit rendbeszednem - tudjátok: kedvenc vasárnap esti elfoglaltságom... Hétfőn - mivel egy kis szünetet tartott a zuhogó eső - másfél órát gyomláltam,de hát a szó szoros értelmében elsüllyedtem a sárban. A gazok eszelős módra nőnek, velük együtt a konyhakerti nüvények is, és egy kicsit őserdőszerű a kert. A hét többi része a barackszüret és befőzés jegyében telt. Mást nem is igen tudtunk volna elvégezni, mert vagy ötven milliméternyi eső hullott le hét nap alatt.

A másodvetésű bab kikelt. Az ágyásban 3 fajta bab van, így nem egyforma sebességgel tolták elő magukat. Sajnos az agyagos föld nagyon becserepesedett, ezt fel kell majd lazítanunk. Megvan az első paprika is, nem a klasszikus étkezési, hanem egy színes fajta. A paradicsom jókora terméseket nevelt, de egy sem akar érni, csak zöldellenek a nagy füzérek. Fonák helyzet: a paradicsomfa, amit hiper-betegség-ellenállóként ültettünk, félig el van száradva, a klasszikus, betegségre fogékony paradicsomok meg virulnak.

A virágágyások szépek, felfedeztem az első őszirózsabimbót: egy pólyás gyermek arcát...

A kert szélét megint valami vízipocokféle túrja.Nem vakond, az egész más formájú túrásokat kreál. A pockok a növények gyökereit rágják, amikor korábban a kertben garázdálkodtak, a sárgarépát zabálták fel. Hasznos megoldás ilyenkor a patkányzó kutya, vagy a harcias macska, ami kiássa őkelmét a föld alól. Három évvel ezelőtt így oldottuk meg, most is ki kéne csapnunk Roxi kutyát a kertbe, elrendezni a pockot.

Sajnos a permetezés az őszibarack moníliáján mit sem segített, de a tetvektől megszabadultunk. Hédi őszibarackfája is kiszépült, megszabadult a kártevőitől.

A jövő héten gyomlálás, kapálás lesz soron. Az ubit meg kell egy kicsit permetezni, hogy a peronoszpórát kivédjük. A póréhagymát fel kell töltögetnem, hogy szép hosszú fehér hagymái legyenek . A szüret után méltatlanul elhanyagolt eprest meg fel kell javítani. Anyuci meg akarja tördelni a vöröshagyma leveleit, hogy kezdjen el egy kicsit száradni, sárgulni már. Az ilyen tördelgetés állítólag gyorsítja az érést, de ha a tő sérül, onnan elindulhat a rothadás. Megoszlanak erről a kertészek véleményei is. Ti mit csináltok a hagymával ilyenkor?

Ja, és a heti kertitermény - főzőcske: sárgarépás-almás-újkrumplis-pórés majonézes vacsisali, grillezett és rántott cukkini, finomfőzelék, rántott és párolt brokkoli, krumplis tészta ubisalival, barack-és ribizlilekvár, szárított barack és ribizliszörp, zöldséges tarhonyás csirke, gyümölcssaláta. Mindenféle finomság...

Vadon termő gyümölcsök

Folytatjuk a vadennivaló-sorozatot, és így a szezonban mi mással lehetne, mint vadon növő gyümölcsökkel? Kicsit fura ez a csapat, mert idevehetünk néhány olyan növényt is, ami termesztésből vadult ki, manapság nem ültetik, de vadon, kultúrán kívül vígan él, így vadgyümölcsnek számít.

Először az igazi vadóc jön : a szamóca, amit nem kell mindenképpen erdei szamócának neveznünk, mert ahol én megtaláltam, ott nem erdőben, hanem száraz gyepben termett. Az alábbi képeket rendszeres olvasóink már láthatták. A lényeg: a szamóca éppen olyan jól megvan Halászi kiszáradt, hajdani Duna-ágainak völgyében, mint a Kissomlyón vagy Erdélyben. Íze, illata bemutathatatlanul finom, külseje a háromosztatú levelekkel, jellegzetes fehér virágaival, és a piros, füzéres, apró gyümölcsökkel eltéveszthetetlen. Aki maga is szeretne ilyet, magot is vásárolhat! (Ez nem a reklám helye, csak én is így jutottam hozzá. Idén azonban láttam már vetőmagboltban is.) Ez egy minimálisan nemesített fajta, a csodagyümölcs-íz megvan, novemberig folyamatosan terem, akár ládában is! A magot virágföldre kell szórni, minden nap spriccelővel locsolni, nejlonnal lekötni a csírázáshoz szükséges páratartalom miatt, és várni. Kb 4 hét alatt kel ki. Ha tavasszal vetjük, októberben kiültethető, és a jövő évben már terem, folyamatosan. Hajmeresztően igénytelen, Hédinél zeg-zugban nő, nekem a sziklakertben, a legszárazabb helyen, és. Egy év után tőosztással tetszés szerinti mennyiségben szaporítható. Nem tudjuk összegyűjteni róla a befőznivalót :-), de novemberig különleges csemege, pláne a kicsik értékelik! Próbáljátok ki!

A másik érdekes ehető gyümölcs a mahónia. Igazából nem is vad, hiszen a kertekben is él, de többfelé látni vadon is. Vagy ötven-hatvan éve volt divatos ez a kis termetű, észak-amerikai származású tüskés cserje. Aztán elfelejtették, mostanság azonban a virágkötők újra divatba hozták, le nem hulló, örökzöld levelei miatt, ami mindenszenteki sírkoszorúkhoz ideális. Korán, márciusban nyit sárga, illatos virágokat, és ilyenkor már kékellenek az érett bogyók. Nem szabad összekeverni a piros bogyójú, de hasonló levelű magyallal, ami télen hozza piros, mérgező terméseit! Régi házaknál néha lehet mahóniasövényt látni. Azon még talán egy sündisznó sem képes keresztülmenni, olyan bökős!Ami azt illeti, én megkóstoltam a saját bokrocskám már érett, kék bogyóit, de nem voltam tőle túlságosan elragadtatva: apró, fanyaran édes bogyó, igazi, karakteres íz nélkül. Szóval egyszer meg lehet kóstolni, de rájárni nem fogok, amíg alma, málna, barack stb... lesz a kertben!

A vadkörte avagy vackor szép termetű fa. Gyümölcsei zölddiónál nem nőnek nagyobbra,és Süsü ide vagy oda: garat-és popsilyukösszehúzóan fanyar. A fanyarsághoz azonban hozzáadódik egy olyan körtezamat,ami a nemesített fajtákban már jóval gyengébben érezhető. Finom is, meg nem is, megédesítve lehet, hogy jobb lenne. Egyszer volt alkalmam kóstolni, Krisztinaberekben, a tó partján. Teljes érésében volt a vadkörtefa. A savanyú ízt ellensúlyozta a fa derekán szökdelő csuszka, ami érkeztünkre se repült el. A kép egyébként a Kis-somlyón készült.

A fekete eperfa is hajdan kultúrfaj volt, manapság jobbára kivadultan található csak meg. A gyümölcsei eltéveszthetetlen külsejűek, feketék, nagyon édesek, levesek, bár nem túl jellegzetes aromájúak. A képen látható szem csak félérett... A szomjas kirándulóknak így is igen finom. Fehér változata is van, annak legalább a leve nem fog úgy, mint a feketéé... Levelei jellegzetesen simák, fényesek, néha háromkaréjúak. Régen a selyemhernyók tápláléka volt az eperfalevél, ezért a selyemtermelők nagyban ültették ezt a fafajtát. A műszálak korában azonban az eperfa ritkasággá vált.

A fekete-és hamvas szeder nagyon gyakori növények. A tudósok úgy tartják, hogy a szederfélék éppen most formálódó génállománnyal rendelkeznek, ezért nagyon sok a fajtakeveredés köztük. Legtöbbjüket árkokban, folyópartokon, műveletlen bozótosokban találjuk, áthatolhatatlan szövedékben. Itt pont a Lajta partján:A fekete szeder ilyenkor érleli nagyon-nagyon finom gyümölcsét. Aki jó szedret akar enni, menjen el Taliándörögdre, ott a Szent András - kápolna mögötti dzsungelban belakmározhat! A Kis-somlyón még csak a virágjával találkoztam - termés helyett csüngőlepkével. A hamvas szeder egészen őszig hozza kívül kékes-viaszos, belül vöröses, festő levű, üdítő ízű gyümölcseit, amit elég macerás kiválogatni a számtalan tüske közül. Itt csak fehér virágát láthatjuk...

A vadgyümölcsök közé tartozik a kökény is. Ez napsütötte mezei vagy erdei utak mellett fordul elő a leggyakrabban. Tavasszal a kökénybokrok csodás látványt nyújtanak virágpompájukkal. Nyáron a lombjai közt gyakran meg lehet találni a kismadarak fészkeit: a tüskés kökénybokorban nem próbálkoznak be tojás-és fiókarablással a ragadozó madarak. Kora őszre beérnek a hírhedetten fanyar bogyók, amikről azt tartják, hogy az első fagy után elkezdenek megédesedni. Fene tudja. A szokott karácsonyi kirándulásunkon csipegettünk kökényt. Nekem nagyon savanyú volt így is, de a keresztlányomnak úgy ízlett, hogy leszedte az összeset a bokorról, és otthon azt rágcsálta - szaloncukor helyett. A kökényből különleges pálinkát főznek, apósom már pár éve dugdos egy ilyen flaskát valamilyen rendkívüli alkalomra...

Szóval falatoznivaló van a természetben. De azért csak óvatosan! Ne induljunk pucérkodva szüretelni! A szúnyogokat nem akarom fölhozni, azok mindenhol vannak (bár itt a Lajta-áradás után mint viharfelhő szállnak), de tesóm egy ilyen séta során kullancsot kapott a nagylábujjába, aztán a bal kezét csípte meg egy bagócs, amitől combvastagságú ödéma lett a karján. Nekem csak a hátamba csípett egy darázs málnázás közben (mertugyehát ezt nem spagettipántba köllöttvón intézni), meg ronda kiütéseket a zabtoklásztól, mert belementem egy aratás előtt álló zabtáblába. Szóval csak óvatosan!

Zsályák

A zsályák sokhasznú növények, díszítenek is, jók gyógynövénynek és fűszernek egyaránt. Rengeteg zsályafaj létezik, azokról írok most, amelyekhez van némi személyes közöm.

Orvosi zsálya

Kicsit divatnövény, amióta a zöldfűszerek használata elterjedt, de ez nem baj. Virágként a kertbe kiültetve nálam jól érzi magát.

Déli fekvésbe, nagyon napos helyre telepítettem és ezt csipázza. Van egy rózsaszín, tömvetelt virágú angol rózsám, nos, a zsálya annak a szomszédja. Úgy tűnik jó a szomszédság, mert azt a rózsatövet semmilyen betegség sem támadta meg. Azt gondolom, a zsálya fanyar, kámforos illata tetűriasztó lehet.
Hajtása, levele teának is jó, valamint számos étel ízesítésére felhasználható. Ha például sajtot sütök a grillserpenyőben, egy kis olajjal ráragasztom a zsályalevelet, ahogy pirul, chipshez hasonlóan ropogós állagú és füstös zamatú lesz. A sajtot jól átízesíti.
Tesóm tarka levelű zsályát ültetett, de az úgy látom, közel sem ennyire életerős. Szaporítani még nem sikerült, a tövem a piacról való, talán magvetéssel próbálkoznék. Tavaly próbáltam dugványozni, gyökereztetőporos kezelés ellenére sem eredtek meg a hajtások.

Sudárzsálya

Valamilyen alkalomra kaptam egy ritkább fajta zsályát is, ami elég jól bevált az évelőágy háttérnövényeként. Ez a Perovskia vagy sudárzsálya. Talán újdonság, de nem túl kényes növény, a mi klímánkat jól elviseli.
Napos, száraz helyeken jól érzi magát. Kb. 1 méter magasra nő, fémes-ezüstös színeivel távolító hatású az ágyásban. Zsályaféléhez illően illatos az egész növény és nagy pillangócsalogató. Tavasszal kell visszavágni, aztán hamarosan megindul, kilombosodik és június végétől őszig virágzik. Szóval egy jó kis hálás növény, ha valaki lát ilyet, csapjon le rá!

Muskotályzsálya

A kétnyári/évelő növények bizonytalan és átmeneti kategóriájába esik a muskotályzsálya, ami csábító neve ellenére nem szoktak fűszerként használni, hanem inkább aromanövénynek. Ilyentájt lehet vetni, szabadföldben is jól kikel. Kis levélrózsája nő még az ősszel, így telel át. Kora tavasszal nagy lapukat növeszt, mint a mezei zsálya, aztán érdekes rózsaszínben, nem túl hosszan virágzik. A következő évben általában megtaláljuk ugyanott, a szaporulat egy része legalább kétéves tő, a többi magról kelt friss palánta. Sajnos, nálam kiveszett, majd egyszer még ültetek belőle. A sok rózsaszínes egynyári között azt hiszem, jól mutatna.

Mezei és ligeti zsálya

Ők elég gyakori és látványos vadon növő évelők, a mezei zsálya nálunk a Duna partján sok helyen nő a szabadban, a ligeti zsálya viszont Köröshegyen.
Mezei zsályából nevelgetek egy tövet, nagy lapuleveleket már növesztett, de virágozni nem akar.

A ligeti zsálya nagyon szép, virágzás után rajta maradnak azok a lila izék, amelyek valójában fellevelek. A Farkas László-féle Évelő dísznövények című könyv azt írja, hogy magról jól kikel, úgyhogy ha még megyünk a papához Köröshegyre, felszerelkezek pár borítékkal és begyűjtöm. (Vastövű imolát is akarok!)

Magas kúpvirág

A magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata) nevéről sokáig fogalmam sem volt, azért jó, hogy valaki kitalálta a netes keresőket, most már tudom. Pár kattintásra a fontoskodástól. Teltvirágú rokona a sokfelé ültetett, barna közepű borzas kúpvirágnak, de valójában egy másik, eléggé formagazdag faj. A nyári hangulat első számú felelőse, a nagy, élénksárga pomponokat 1 m-nél is magasabb szárakon hozza. Kitartóan virágzik, júliustól egészen őszig, s egyre magasabbra nő. Tehát az ágyások hátsó részébe való, jó hátteret ad mindennek, ami illik a sárgához. (Nálam pont rózsaszínes virágok között van, amelyekkel nem igazán harmonizál, de mindegy.)
A levele kihajtáskor meglepő: hasogatott formájával a boglárkafélék olyan képviselőire hasonlít, mint a szarkaláb vagy pünkösdirózsa. Színe élénk, nem túl sötét zöld.
A virág általában nem termékeny, nem nagyon hoz magot, tőosztással viszont jól szaporítható.



Egyéb-hobbi-magról nevelés
Ha már egyszer Amerikából származó prérinövények. Találtam valami kedvemre valót, magkatalógust a neten. Újvilági növények magjai rendelhetők, különlegességek is, mondjuk ez a része nem nagyon izgat.

Itt is ajánlanak hasonlókat, kaphatók évelők, cserjék, főleg ritkaságok, de szerintem a döntés előtt a lehetőségek ismeretében alaposan szelektálni kell. Annak érdemes belevágni, aki komplett fűthető, párásítható, nagyméretű trópusi üvegházzal rendelkezik. Különben mit csinál a +10°C-tól kidöglő trópusi csodákkal?
Viszont a golgotavirágmagokat ajánlom mindenkinek, aki olcsón szeretne a teraszára alkalmas látványos futónövényhez jutni. Szinte hiánytalanul kikel, ha van támasza, növekszik, mint az őrült. Télen elviseli a szobaklímát is, de hűvös lépcsőházban, a leanderekkel-muskátlikkal együtt, velük azonos módon teleltethető, ez inkább megfelel a természetének. A kék golgotavirág magja sok helyen kapható, 29-59 Ft-os áron. Fillérekből lehet egzotikus teraszt varázsolni, egy csomag magból hat nagy cseréppel neveltem ki három év alatt. Igaz, hogy még nem virágoztak.

Kiskerti meglepetések - újra...

Tavasszal már írtam a meglepő helyeken előtört meglepő növényekről. Azt hittem, hogy a nyár eleje már nem tartogat meglepetéseket ebből a szempontból, és tessék!

A legszerényebb: a szőlőiskola (erről majd még írok) közepén magról kelt cseresznyepaprika. Tavaly a szőlőiskola helyén egy ponyván szárogattuk a napon a fűszerpaprika-féléket. Egy cseripapri elpottyant, abból nőtt ki ez a növényke. Atavalyi anyatermés héja ott van még a földön. Idén nem ültettünk cseresznyepaprikát, ezért reméljük, teremni is fog. A legfurcsább: a komposzthalom tetején kinőtt vadgesztenye-csemete. Mivel mindenféle ramaty kerül ömlesztve a komposztra, néha érdekes csoportokban jelennek meg a növények. Sok éretlen ,vagy annak vélt termés, felmagzott szár meg hasonló randaságok odakerülnek, és nemritkán kihajtanak. Momentán van benne krumpli, citromfű, kenyérbél-cickafark, meg valamiféle elvadult paradicsom, de a vadgesztenye meglepett. Biztos a leányzó valamelyik őszi begyűjtőturnéja során került oda a mag. A legterjedelmesebb: a palántázóasztal alatt kinőtt dísztök. Ősszel kiccsajszim szépen játszott a dísztökökkel, a palántázóasztal alá is behordott párat, ami ottmaradt. A dísztök kemény héja és luffaszerű belseje úgy látszik, megvédte a magokat a fagytól, tavszra viszont - elrohadva, szétmállva - szabad utat adott a fejlődésüknek. A jópár esős nap alatt ki se dugtuk az orrunkat, és a dísztök - levelek hatalmasra nőttek, teli vannak virággal. Ez azonban örvendetes, mert a palántázóasztal környéke általában ordenáré módon néz ki, legalább a nagy lapuk eltakarják a virágföld - meg virágcserép-hegyeket, a félig lerobbant, de palántázásra még jó virágládákat, fagyistégelyeket, virágkarókat! A legcikibb. Ég a pofám... Tavasszal írtam, hogy kontyvirág is kinőtt az udvaron, Isten tudja, honnan. A kontyvirág mérgező, erdei növény, nagy levelekkel. Elvirágzás után piros bogyós terméseket érlel, levelei apránként leszáradnak. De a mi kis udvari kontyvirágunknak nemigen akarództak a levelei leszáradni, egyre nagyobbak lettek. Gondoltam, biztos azért fejlődik így, mert nem a szokott helyén, az erdőben él. Aztán kis, zöld bogyókat hozott. Ekkor már kezdtem gyanút fogni, és - ki máshoz - tesómhoz fordultam segítségért: így kell a kontyvirágnak kinéznie? Tesóm: "Te ütődött! nem látod, hogy ez egy mályva?" A zöld bogyók - bimbók voltak... Mint kiderült, anyu még tavasszal kivagdalta a kontyvirág idomtalan lapuit, de semmit sem ültetett a helyére. Hogy ez a hatalmas mályvatő magja hogy került ide, felfoghatatlan! Széllel? Madár hozta? Cipőtalpra ragadt sárral érkezett? Csodás, hatalmas virág lett, pont a konyhaablak alatt, ahol csak a szomszéd ház tűzfala látszik, ráadásul kétféle színben! Hogy lehettem ilyen mamlasz, hogy kontyvirágnak néztem a mályvát? És milyen jó, hogy ilyen tesóm van, aki kiokosított, mert lehet, hogy kivágtam volta a tövet! Éljen! (Röpködő kalap, taps...) :-)