Tervek tavaszra - 3. rész

A palántanevelés után kezdődik a valódi kerti munka, a kerti tervezés első részében megírt földmunkákkal. A kész, kajla ágyásokba kerülnek a magok: olyan növények magva, amik bírják a márciusban még sokszor szélsőséges, nappal meleg, éjjel fagyos, ne adj’ Isten havas időt. Elsőként a retek, a saláta, a sárgarépa, a hagyma, a zöldborsó, a petrezselyem és a paszternák ágyásait alakítjuk ki.
Retekből idén már nem próbálkozok a piros golyóval, sem a jégcsappal. Francia reggeli lesz az a fajta, amit vetni fogok, és kész. Ebből viszont hat tasakkal vásárolok, hogy legyen mag a másodvetéshez is, ne szoruljunk a vetőmagbolt őszi, szegényes kínálatára. Ehhez megfelel az alsóbb árkategóriás mag is. Talán emlékeznek olvasóink, hogy tavaly többször írtam a káposztabolháról, mint a kisded, kelő retek-és káposztafélék ádáz ellenségéről. Kísérleteztem ellenük sok vízzel és egy házi szerkesztésű bolhataliga-félével, nem vált be. Aztán egy régimódi kerti módszerekkel foglalkozó kötetben azt hiszem, megtaláltam az orvosságot, amit ősszel kipróbáltam, és bevált. Ez volt az, amikor apró, vizes fűrészpor és lereszelt hagyma pépjébe kevertem a magokat, és ezt a pürét kentem a kihúzott vetősorok aljába. Állítólag a büdi elhajtja a bolhákat. Ezt a technikát tavasszal is alkalmazni akarom, remélem segít.
Salátából Attrakciót fogok ültetni, nem szórakozok többet a Május királyával. Meg persze jégsalit. Lollo rossóval és biancóval én nem pepecselek, nem terem szépen, meg tesóm nagy parcellákat vet belőle, remélem, ad… :-) Hagymából mindig készen kapható dughagymát veszünk, általában makóit meg lilahagymát. Tavaly nagyon kevés hagyma lett, így legalább két kiló dughagymát kell vetnünk. Idén kísérletként lesz sonkahagyma és Fertődi ezüstfehér is. Ha a szomszéd néninek sikerül, nekünk miért ne lenne jó? A hagymaduggatással egy időben bátran ki szoktam már palántázni a pórét is. És fokhagymát is ilyenkor szoktunk tenni, bár most az őszön a petrezselyemiskolába is duggattam, de nem tudom, hogy néz ki, mert belepte a hó.
A sárgarépából csakis a Vörös óriás, esetleg a Danvers 126 jöhet szóba. (Utóbbi répafajtát flakker fajtának is nevezik, fogalmam sincs, hogy ez mit jelent, de úgy hangzik, mint valami nemibetegség neve.) Itt is jó az olcsó mag. A répafélék közös vetési, afféle nagymamapraktikás módszere az, hogy a magokat vizes homokba kell bekeverni, és úgy vetni, állítólag jobban csírázik. Idén a rövid petrezselyem rovására a paszternák és a levélpetrezselyem fog uralkodni.
Ez a borsóvetés szezonja. A témát már egyszer veséztem… Nem szoktunk borsómixet vetni, mert egyik-másik fajta nem válik be belőle. A borsóvetésnél a legnagyobb gondot a szomszéd templom tetején lakozó galambok jelentik. A kikelő kis növényekre éhes farkasként csapnak le. Ez a madárijesztőgyártás pillanata. Állítólag legjobb az olajos rongy, illetve a kikoplaltatott házimacska… Különben mindig csodálom a galambok jó gyomrát. Sok mag TMTD-vel van csávázva, és vígan eszik, semmi bajuk se lesz tőle, pedig az elvileg méreg!
Így tavasszal, az első veteményekkel egyidőben egy-egy sor egynyári virágmagot is szoktunk vetni. Bár azt kockáztatjuk, hogy megcsipkedheti őket a késői fagy (mert a szokványos vetési idejük április), lényegesen korábban lesznek így palánták és virágok.
Idei nagy tervünk az, hogy mákot is fogunk vetni. Tudjátok, kábulásig akarjuk majd enni magunkat idén karácsonykor mákos kaláccsal… A mákültetős technológiát jól ismerjük, mert dédi régen nagyban termelt mákot, amit aztán közületeknek adott el. (Hiába, a tökélyes szocialista tervgazdálkodás ilyen „luxuscikkeket”, mint az étkezési mákot, csak a félrothadóan kapitalista, dekadens háztájiban tudott előállítani megfelelő mennyiségben…) Kiskorunkban, amikor nála nyaraltunk, megismerhettük a vetést, nevelést, fejtést, tisztítást. Mindez csak a fejünkben van, idén viszont azon leszünk, hogy a tényleges ültetést kivitelezzük. Azt az egyet nem tudom, milyen vetőmag a megfelelő, mert a sütögetnivaló mák nyilván nem jó alapanyag.

Amit szintén hanyagolni szoktunk, az a spenót-sóska-mángold-rebarbara négyesfogat. Az elsőből talán kétszer főzök egy évben, inkább megveszem készen, amikor rákívánok. Házilag parajpürét előállítani horror, ezt a háziasszonyok és kisgyerekes szülők biztos tudják: minden tocsog a zöld péptől... A három utolsót a nemhogy a kutya, de a tyúk se eszi meg! Ezerszer inkább csemegekukorica vagy zöldborsó!
Február-március még a fák lemosó permetezésének és a metszésnek az ideje. Ezt mindig Lacira tologatom, mert ez pasimunka. Utálom a pofámba csepegő bűzös mészkénlevet…Ez az ideje a facsemeték ültetésének. Idén esedékes egy kajszicsemete ültetése, ennek kell helyet találni. Enyhe márciusi napokon szoktam a sziklakertet „rehabilitálni”, feljavítani, feltölteni földdel, előkészíteni beültetésre, kiirtani a túlburjánzott növényeket. A rózsákról ilyenkor szórjuk le a téli takarást. Ezek a márciusi tervek, április következik!

Kisebb és nagyobb döntések, kisebb-nagyobb lenyúlások

A "szorgos" amatőr kertésznek elvileg ilyenkor nincs más dolga, mint a tervezgetés, bevásárlólisták írása, virágcserepek locsolgatása és a képnézegetés. Nem rossz ez, harmóniában van a természet rendjével.

Készülnek az operatív tervek, például hol lesz a sárgarépa, hol lesz a paprikaágyás, de készülhetnek stratégiai döntések is, ezek a kert alapelemeinek (virágágyások, járdák, sövények, fák, egyéb épített létesítmények: perogola, fészer, fatároló, burkolt terasz) helyét jelölik ki. Ezzel kacsolatban szeretném bemutatni azt a két könyvet, ami nekem a kert megtervezésében a legtöbb segítséget nyújtotta.

Változik a világ, úgy húsz éve egy ilyen döntés mg mindenkinek teljes mértékben a magánügye volt, a szakkönyvek csak ajánlásokat tettek. Például a kezdő kertészeknek szánt, 1985-ben megjelent és számos kiadást megért, a neten még elég olcsón most is megrendelhető Nagy öröm a kiskert c. könyv például természetesnek veszi hogy tulajdonos az egyébként igen gondosan felsorolt szempontok, alapismeretek figyelembe vételével különösebb gond nélkül el tudja készíteni saját házikertjének a tervét. De azért figyelmeztet, a mai fülnek oly bájosan hangzó módon: "a kerttulajdonosnak el kell jutnia arra a felismerésre, hogy kertje saját egyéniségét, lelkivilágát tükrözi, illetve arra, hogy mások ebből következtetéseket fognak levonni kilétére vonatkozóan." A legjobb rész az, ahol listát ír a házikertben tilalmas giccsekről, úgymint:
-üveggömbök
-színes karók és kerítések
-kerti törpék
-kiégett neoncsőből készült növénykarók
-rózsatövek mellé szúrt piros karókon műanyag "Mos 6"-os dobozok
-lefordított literes üvegekből készült ágyásszegély
-autógumiból készült keret a fák köré
-tetőcserép ágyásszegély

Az újabb könyvek, de főleg a színes-szagos-képes, növénycsodákkal teli magazinok az alapismereteknek szinte azonos körét sorolják fel, de a végkövetkeztetés teljesen más: ha jót akarsz magadnak, fordulj a profikhoz, különben szánalmasan béna lesz a kerted. Ezeket olvasva rövid idő alatt el lehet jutni az önbizalom és a motiváció teljes elvesztéshez.

Amikor elkezdtük a kert kialakítását, vállaltam a bénaságot, de volt egy kis segítségem, egy olyan kertes könyv ami kicsit szembemegy a mai trendekkel. Ez a könyv a Húsz ötletes kertterv amely városi és vidéki, kisebb és nagyobb, klasszikus és modern kertek részletes tervet tartalmazza. Az az érdekes, hogy 2005-ben talán 500 Ft-ért vettem valami könyvturkálóban, és most a neten 3591 forintért vesztegetik. Nagyon szemléletes könyv, minden tervhez tartozik két különböző háromdimenziós szabadkézi rajz, részletes beültetési terv fajtalistával, egy-egy fotó a megvalósításról, és legalább 3-4 alkalmazási lehetőség más alakú telkekre.
A mi verziónk a Olcsó csládi kert c. mintaterv alapján készült, aminek kb. annyi a lényege, hogy a telekhatárt gondosan összeválogatott, de nem túl drága cserjékkel javasolja körbeültetni, a kert szerkezetét adó fák tulajdonképp nem túl kényes gyümölcsfák, a konyhakerti részt egy alacsonyabb sövény választja le. A hosszú, keskeny telek alakjának előnyösebbé varázslására az épített elemeket 45°-ban elforgatja a telek hossztengelyéhez képest. Az útvonalak kavics- vagy murva burkolatúak, enyhén kanyarognak, a ház és teraszok környékén helyezkednek el a szintén kissé szabálytalan, hullámzó vonalú virágágyások, a fennmaradó helyet pedig magról vetett pázsit foglalja el. Van fajtalista, de azt csak részben követtem, a növényállományt a nálunk elérhető fajtákból alakítottam ki, egy-két különlegességgel.
Egyébként azt vettem észre, minél kisebb egy ilyen megterveztetett kert, annál drágább a kialakítása, annál több különleges dolog tűnik szükségesnek a "seggreültetéses" hatás eléréséhez. Az esküvőnk szervezéskor éreztem ugyanezt, például a menyasszonyi ruha kiválasztásakor a drága/divatos, az alakomhoz sehogy sem álló ruhák elhárításáért keményen meg kellett küzdeni, aztán felajánlottak egy ócska húszcentis műselyem-műcsipke párnácskát "gyűrűpárnának", meg egy autógyári jellegű fehér munkakesztyűt horror áron a szerkó elegánsabbá tételére. Majdnem sérelmezték, hogy nem tartottam igényt ezekre a több ezer forintos kacatokra. Rövidesen elneveztük a szent helyezt tehénfejőnek, s rövidesen kiderült, hogy az elnevezés teljesen indokolt: amikor visszavittük a cuccokat, több ezer forintot akartak felszámítani a ruha tisztításáért, csak az a baj, hogy megláttam a mellékhelyiségben a roggyant Hajdu mosógépet...

Tervek tavaszra

Még tavaly akartam ezt a témát kivesézni, de már átcsúsztam vele az idei évbe. Így sem vagyok vele azért elkésve, bár az áruházak polcain már megjelentek az első vetőmagos tasakok, komoly kísértésbe döntve…
A tervezés első részét az ágyás-előkészítésnél hagytam abba, most jöhet a vetésterv. Én nem mellékelek hozzá kerttervező programmal szerkesztett alaprajz-félét, mivel a kert a gépi műveléshez alkalmazkodóan elnyújtott téglalap alakú, fák, bokorsorok, cserjék a kert ezen részén egyáltalán nincsenek, hogy a traktor és a rotációs kapa könnyen, akadály nélkül mozoghasson.
Az egyes növények ültetésénél amennyire lehet, figyelembe vesszük azt is, hogy az egy-egy fajta számára kijelölt helyen az előző évben mi volt, mi termett. Nem célszerű több éven keresztül ugyanazt a növényt ugyanoda visszaültetni, mert a földben fölszaporodnak mindenféle kártevők. A kert egyes részein meg erőteljesebben fel van javítva a talaj, oda kerülnek a tápanyagigényesek. A locsoló-és esővízgyűjtő hordók mellé (a kertben nincs csap) kerülnek a legkönnyebben szomjazók, hogy ne kelljen messzire cipelni a vödröket. A szakaszos vetés, az ilyen igények figyelembevétele és a kuszán kihúzott sorok miatt a parcellák kicsik, és nyár derekára elég vegyes képet mutatnak.

Az összevisszaságban van egy fix pont: a takarmánykukorica és a csemegekukorica mindig a művelt terület széleit követi, hogy a szomszéd és a járókelők ne lessenek be. Ugyanezt a célt szolgálja a kerítésre futtatott bab és dísztök. Ezek évek óta ugyanazt a parcellát kapják, így alájuk mindig igyekszünk valami talajjavító anyagot bedolgozni. (Tavalyelőtt szerves trágyát, tavaly műtrágyát, illetve mulcsot.) Ennek okán lettek fahamuval is jól végigterítve egyes kertrészletek, illetve az égetőhely hamus földjét is felkotortuk és elterítettük a talajon.
A vetés a növények igényeinek megfelelően több turnusban zajlik. Elsőként a hosszú tenyészidejű, hidegre érzékeny növényeket vetjük, persze nem a kert földjébe, hanem ládákba, pontosabban használaton kívüli fagyistégelyekbe. Már így januárban meg lehet tölteni a ládikókat földdel, belocsolni, és a vetés előtt egypár nappal már el kell helyezni a világos folyosóablakban (ahol a palántáimat nevelem) az orchidea, klíviák és bimbózó amarilliszek közé, hogy bemelegedjen bennük a föld. Ekkorra meg kell lenniük a magoknak is. Az első dobozba két tasak póréhagymamag kerül. Póréból nem kell drága, minőségi magot venni, az olcsóbb is jól kel.

(A képek a tavalyi palántanevelés során készültek.)

Póréhagyma-gyermekek: mókásak a kis növények leveleinek hegyén ácsorgó maghéjak.

Tulajdonképpen a kertbe is vethetnénk márciusban, de a gyenge hagymák nem bírnak a kötött földből maguktól kikelni. Ezért nevelek palántát. A másik az angol zeller. Ez kisdedkorban kényes és gyengélkedő, fenséges személye a tápoldatot is elvárja, és így is csak szeptemberre terem. Csakis előnevelve tudjuk termeszteni, de neki se kell a drága mag, megbízható az olcsóbb is. Amiből viszont minőségi mag kell, az a paprika és a paradicsom. A paprikát szigorúan fajta szerint szoktam megvásárolni, hogy mindig jó legyen a termés, de házilag szedett magok is vannak, amik szintén megbízhatóak. Idén úgy tervezem, lesz chilipaprika, kalocsai édesnemes paprika (ki akarom próbálni, tudok-e fűszerpaprikát csinálni), Fehérözön, édes almapaprika, Csángó F1 (ez kápia), kaliforniai paprika és pritaminpaprika. Három dupla láda, két-két műanyag lappal hat rekeszre osztva…

Két szikleveles paradicsompaprika

A paradicsomból lesz megint Lugas F1, lukullusz, piros koktélparadicsom (ez házi szedett magból), és valami jó húsparadicsom. Én a Kecskemétit nagyon szeretem, de az, úgy tűnik, hogy a fitoftóra szerelmese, bár már kitapasztaltam a permetezés mikéntjét. Ki akarok próbálni olyan fajtákat, mint pl. az Ökörszív, a sárga pari, meg a piros csíkos, de ki kell nyomoznom, hol jutok hozzá a magjaikhoz Tud nekem valamelyikőtök segíteni ebben?

A matyasciprian.hu-n van egy érdekes fitoftóra ellen módszer, ezt ki szeretném próbálni. Nagyon különös eljárás, valamelyikőtök kipróbálja? Én igen. Ehhez kell valami olyan fajta, ami jó fogékony a ragyára. Lehet, mégis ültetek Kecskemétit…
Palántásládába vetek még tátimagot, rozmaringot, csombort, bazsalikomot és találtam egy tasak Rügen szamócamagot, ezt is elszórom. A Rügent mindenkinek ajánlom, balkonládában is úri módon megél, ha jól van tartva, már az első éven az erdei szamóca isteni ízével kínálgat mindenkit. Hihetetlenül szívós és igénytelen, és novemberig terem.

Csírázó bazsalikom

A földdel teli ládákat langyos vízzel belocsolom, aztán bevetem. Nemigen szoktam vastagon földdel letakarni a magokat, hanem előkotrok valami kimustrált eszcájgot, és azzal csak belekevergetem a nyirkos földbe a magokat. Van olyan mag, ami fényre csírázik, bár fogalmam sincs, melyik az. Így semmit se fedek le. Viszont a ládákat a sziklevelek előbújásáig célszerű úgy lekötni átlátszó celofánnal vagy nejlonnal, mint a kompótot. Alatta jó párás marad a levegő. Aztán mindennap lehet spriccelővel, kelés után kiskannával locsolni – ezt Nyunyi intézi, a kisszékez az ablakpárkányhoz tolva. Nagyon örül mindig a kibújó kis növényeknek. A gyenge palántákat, amíg a ládában vannak, sose kínozza a palántadőlés. A kitűzdelt, tejfölöspohárba vetett növénykék azonban rendre kidöglöttek. Így hagytam a pokolba a tejfölöspoharasdit, és a ládából palántázok a nagykertbe… Enyhe márciusi napokon (amikor már a kertben megkezdjük a veteményezést) már kint napoznak a kis növények, de éjjelre még becipelem őket a kazánházba. A végleges kiültetésre majd áprilisban kerül sor…
(A tervek folytatódnak.)

Tizennyolcadik olvasónkat üdvözölhetjük,

Makkát, akinek - virág híján - szeretettel küldjük ezt az üde, zölden ragyogó mohacsillag-pamacsot ebben a szürke télben!

Időjárás ízlés szerint...

Ez a bolondos tél tisztára ijesztő nekem, mivel lényegesen nagyobb, pepecsebb kertet nevelgetünk, mint tesóm. Mindig megy az ideges tippelgetés: kifagy-e? nem fagy-e ki? El tudjuk kezdeni időben a munkát, vagy kicsúszunk vele? Szárazság lesz-e, ideális adag csapadék, vagy atermésrothasztó vízmennyiség, ne adj' Isten, jégeső? Ezt sorolhatnám a véghetelenségig.... Ezért is lettem időjárásfüggő, ezért hozakodtam elő a Dávid-naptárral is: hiszen mindig az előrejelzéseket bújom... Ez olyan szokássá vált nálam, hogy a kedven műsorom az időjárás-előrejelzés, kedvenc tévés férfiszereplőm Reisz András, amikor bejelenti, hogy "hátálmás ánticiklon közeledik...". Ha meg netközelben vagyok, rögtön az időjós oldalakra kattintok. Ma reggel ezt találtam az előrejelzésekben:

A köpönyeg.hu-n Északnyugat-Magyarországra:

Az Időképen:A Mereorológiai Szolgálat időjóslását ide kattintva találja az ember.

A MetNet kicsit máshogy tálalja ugyanazt a dolgot.

A wetter.at határ menti időjárása az OMSZ-re hajaz.

Belinkelhetnék még egy sereg oldalt. Mintha az ember a politikusokat hallgatná, ahogy sok fazonban adják be ugyanazt a dolgot az embereknek. Most akkor kinek higgyünk? Ezt az öt oldalt fogom letesztelni a napokban, egy hétre előre. Kíváncsi vagyok, hogy mi sül ki a végén!

Vetésforgó tervezése

Kertünk csak nagyon lassan kezdi megközelíteni a fejünkben már nagyjából létező állapotot, de tavasszal szeretnék egy újabb lépést tenni az ideális állapot felé a zöldségeskert többé-kevésbé végleges kialakításával.Ennek első lépéseit már novemberben megtettük. Előkészítésképpen felástuk a most már kb. 200 m2-es területet. A talajunk a Duna hordaléka, homokos-vályogos, tulajdonképpen nem lehet panasz rá, zöldség- és virágneveléshez tökéletesen megfelel, az elhelyezés legfontosabb szempontja a tápanyagigény.

A zöldségek igényeiről, a vetésforgóról és a társításokról már írtunk, most ezt megpróbálom az egészen konkrét adottságokhoz szabni. Jó kis világrendet okoskodtam ám ki papíron, majd meglátjátok!

Napfény szempontjából elég jól ellátott a kert területe, egy kisebb részt takarjnak a gyümölcsfák. Problémát jelent a gyakran fújó, hideg szél. A zöldségeskertet nem védi meg a ház a huzattól, ezért ribizlibkrokat és dugványról, magról szaporított díszcserjéket és évelőket ültettünk a kijelölt rész határára, ezek láthatók alul. A bal oldali nagyobb barna területet már tavaly műveltük, a jobb oldalit idén ástuk fel. A Garden Planner online változatával megpróbáltam valahogy láthatóvá tenni a viszonyokat, amatőr megoldás, de sajnos, szegényembernek nem telik jobbra.
A kisebb rész friss gyeptörés, öt évet pihent a talaj, külön tápanyagpótlást nem kap. Ez lesz a kerti középosztály konszolidált növényeinek helye. A komposztkupac közelének extra helyeire pedig a tökféléket, a kerti nagypolgárokat tervezem. A másik felét már tavaly műveltük, ennek egyik része akkor kapott bőséges adag komposztot, idén viszont semmit. Ez lesz a kerti szegénynegyed. A másik tavalyi parcella földje viszont elég lehasznált volt. Ez a rész komposztos, fahamus feljavításban részesült az ősszel, tehát ide jönnek a kívánságos eliték. Vannak be nem tagozódók is, a fák alatt az eperágyás foglalta el a helyét , ott van egy kis szabad terület a szabadföldi dugványozáshoz és a palántaneveléshez is.


A gyengébb talajú, tavaly trágyázott részbe az alamizsnával megelégedő alázatos kerti páriák jönnek:
Borsó márciusban, majd másodveteménynek június végén a bab.
Salátafélék, amit csak kapni, retekkel és dughagymával társítva, friss fogyasztásra, másodvetemény szintén bab.
Maximum egy sor cékla
Talán, ha nagyon ráérek, teszek egy kísérletet a csombor-lóbab párocskával is.
Az egynyári fűszernövények palántáinak egy részét -bazsalikom, koriander, majoranna - szintén ide ültetem.


A feljavított részbe jönnek a nagyobb igényű növények, zabagépek gyúrnak, vazze, úgymint:

Brokkoli, kelbimbó levélzellerrel társítva. Közelükbe ültetve kerül majd a szárzeller, annak közelébe pedig az őszi karfiol.
Paradicsom karalábéval társítva (őszi fajta, nem nyári karalábé, hidegágyban nevelt palántáról, áprilisban vetve). Védőnövénynek dughagymák is.
Uborka, ebből egy kevés is elég lesz, szélfogó-párásító növénye a csemegekukorica
Paprikafajták
Póréhagyma
A kabakosok, tökfélék többi képviselője (cukkinik, patisszon, egy-két tő sárgadinnye, sütőtök) szereti a frissen tört gyepet, ők a komposztkupac közelébe kerülnek, ott szabadon kúszhatnak a kúszós természetűek, senkit-semmit nem zavarnak.

Közepes viszonyokkal megelégedő kerti középkaszt kerül a gyeptörésbe.
Ők elég nagy területet igényelnek, sárgarépából meg petrezselyemből sok kell. Közéjük n9vényvédelmi dughagyma.
Ide jönnek még a többi hagymafélék, önálló ágyásban - vörös- és lilahagyma, fokhagyma, sonkahagyma, a kényesebbek palántáról indítva (a növényvédelmi hagymák friss fogyasztásra valók, vagy pont a levesek, főzelékek rántásának megfelelő méretűek, a főnövény beárnyékolja őket, úgyhogy aprók maradnak.)
A komposztkupac elé a kabakosok, a kimaradt üres helyekre meg mák, rohadt drága lett, én vagyok a családi mákoskalács-felelős, csak nem visznek el a rendőrök...

Az eperé a fák alatti, utolsó rész, ez a vetésforgó idejére helyben marad, az ágyások helyzetét pedig a következő három évben elegendő a komposztozás, trágyázás után felcserélni. Ha végigértünk a vetésforgón, akkor lesz érdemes az elrendezést újragondolni, variálni. Most már nincs más hátra, megvárni a márciust és usgyi neki! Előtte, februárban pedig a zeller-, paprika-, paradicsompalántázás, virágok és fűszernövények vetése ládákba, cserepekbe. A virágládákat már megtöltöttük, behoztuk melegedni a palántaföldet a garázsba. A leltár után, január közepén megrohanom a vetőmagboltokat, semmi sem tarthat vissza!

Boldog új évet!

Sok szeretettel kívánunk minden olvasónknak békés, boldog, áldott újesztendőt, jó egészséget, tarkabarka virágoktól pompázó balkonládákat és ágyásokat, bársonyos zöld gyepet, pompás zöldségeket, gyümölcstől roskadozó faágakat, illatos erdei gombákat. Esőt a szomjazó növényeiknek, ragyogó napot piruló gyümölcseiknek.

Azt tartják, hogy amilyen lesz január elsején az időjárás, olyan lesz egész évben, az e napi napsütés szép évet jelent. Pont most kezd előbújni a Nap!

Erről jutott eszembe: bizonyára hallott már valamelyikőtök a Dávid Mihály - féle időjárási kalendáriumról.

Itt olvashatjátok el, ki ez az úr, és mit csinál, ha eddig nem találkoztatok volna még a naptárjával:

http://ismeret.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=59508

http://www.hatekonysag.hu/blog/david-naptar-2009.htm

http://www.bulvaros.hu/cikk/xhce60/

http://www.bulvaros.hu/cikk/bfvruu/

http://index.hu/bulvar/idojar0929/

Ez a nyíregyházi mérnök egy évre előre, napra lebontva megadja az időjárást. Két éve láttam először az időjárási naptárját egy szőlősgazdánál, de nagyot nevettem rajta, sarlatánságnak tartottam egy kicsit, hiszen a műholdképeket, izobárokat, hőfokokat elemző meteorológusok se tudják öt napnál előbbre megmondani az időjárást! A köpönyeg.hu-n, a kéthetes időjárási előrejelzőn is feltüntetik százalékosan a beválási esélyt. Ehhez képest ez az öregúr háromszázhatvanöt napra előre, tévedhetetlenül megmondja a tutit, ami egész jó aránnyal beválik! Vajon tényleg van valami különleges tudása, amivel meg tudja jósolni az időjárást, vagy csak a népi megfigyeléseket köríti egy kis "rizsával", aztán 50%-os eséllyel vagy bejön, vagy nem? Dávid úrnak egyébként népes rajongótábora van, sokan igazítják hozzá kertészkedésük, nyári szabadságuk, nyaralásuk, sőt esküvőjük idejét. Vannak, akik azt mondják róla, az öreg mérnök csak próba-szerencse alapon jósol: vagy beválik, vagy nem... A harmadik csoport országos csalónak kiáltja ki, akit minimum szurokba kéne forgatni, és tollba hentergetni. Nektek mi a véleményetek róla?