Az összes elvégzett munka a kerti út hátsó részének gyomlálása volt - itt lehet, hogy - idén utoljára - bevetjük a kapa helyett a Kapazint, mert júliusra gyakran, sunnyogva másfél méteres, magszóró disznóparéjok meg libatopok nőnek ki. A kertnek ezen a részén takarmánykukorica van, az mögé csak a lányom jár bújócskázni júliustól, ott szoktak alattomban ilyen gazbokrok nőni.
A petrezselyem és a futóbab pótvetése megtörtént, most várjuk a kelést. Köztesként még ültettünk - talán még nem késő - sütő - és takarmánytököt.
A héten már fenjük a fogunkat mindenféle zöld falatra! A lilahagymát már elkezdtük kienni. A retek régen elfogyott már. Tombol a salátaszezon. Idén valahogyan véletlenül nem Május királyát, hanem egy Attrakció nevű nyári salátát vettem, azt vetettem el. És láss csodát: a meleg ellenére sem magzott fel, palántázás nélkül is masszív, mégis zsenge fejeket nevelt! Jövőre csakis ilyen fajtát veszek!
Nagy örömömre cukkinit találtam a kertben. A takarmánykukorica közt nőtt valami kabakosféle. Azt hittem, hogy sütőtök, és anyukám ültette oda. Anyu azt hitte, hogy takarmánytök, és én vetettem oda. A hét elején nézegettem a tövet, vajon miért nem indázik, mint egy jól nevelt sütőtök, és akkor látom, hogy ez egy tavalyi,megsárgult, a kert földjébe berohadt, végül beszántott cukkini áttelelt magjaiból kelt ki, sokkal szebben, mint amit vetettünk és öntözgettünk. Három ígéretes cukkini van rajta, remélem, a héten már megkóstolhatom. A rendes vetésből szerintem esetleg júliusban lesz pár darab...talán...
Megindultak a "titkos körmenetek" a borsóba... Mindenhol diszkréten elszórt héjak jelzik az érést...Anyukámat biztatom, hogy húzzunk már fel pár tő újkrumplit, de ő csak akkor engedélyezi, ha a család megette a még tizenöt kilónyi régit... pedig már ilyen nagy az új, a kép készítése óta ki is virágzott.
Takaros kis sárgarépákat is felfedeztem a héten. A legvacakabb, nyaffadt paradicsompalántáim - amiknek a megmaradásáért öt forintot nem adtam volna- elkezdtek virágozni. A négy fajtából kinevelt töveket össze-vissza palántáztuk el a kertben és a kerten kívül, oda, ahova volt hely. Ez részben céltudatosan történt. Tavaly,és tavalyelőtt is az összes, egyetlen parcellába beültetett kétféle fajtából való, terméssel teli paradicsombokor három nap alatt valamilyen gombabetegség hatására kirohadt. Talán ha szétdarabolva, elszigetelten alakítunk ki parcellákat, a betegség nem irt ki mindent egyszerre. Ebből a megfontolásból ültettünk paradicsomfát is. Ez úgynevezett F1 hibrid - ezt a vetőmagboltos bácsi mondta. Más haszonnövényeknek is vannak ilyen hibridjeik. Ezek a fajták sokkal ellenállóbbak, mint azok, amiket úgy általában ültetnek, de a magjuk ára kb. húsz-harmincszorosa a "mezei" fajtáknak (Az ötgrammos tasak 500 Ft volt, míg sima paradicsommagot már 35 forintért is kaptam, kétdekás kiszerelésben.). Ez a hibrid csak támrendszer mellett nevelhető, az egyik melléképület oldalához prímán fel tudjuk futtatni. Tavaly a nagy paradicsomvész után két tő november végéig ellátott minket friss paradicsommal.
Sajnos az eper letermett. Vigaszként már találtam pár fürt feketeribizlit, és a cseesznye is kínálja a gyümölcsét bőségesen. Sütöttünk is a héten rétest.
Ha a jövő heti időjárás-előrejelzést nézzük, azt hiszem, újra muszáj lesz a kerti hordót megtölteni, meg a kapát elővenni. Az esőtől és a melegtől a gazok gyors fejlődésnek indulnak mindig,
így - pont úgy, mint áprilisban - ismét megkezdjük a teljes kert újbóli átkapálását, ágyásról-ágyásra.
Őt már egyszer bemutattam, ezért inkább áttérek nemes tesóira, amiket szintén igen szeretek. Nincs kedvenc színem, mindegyik nagyon tetszik. Rózsáink nemesített tearózsák, kertészeti katalógusból rendeltük őket pár évvel ezelőtt,. Parki, japán-, művész - illetve futórózsáink nincsenek. Van néhány igen öreg tő is, korukra tekintettel velük kezdem.
A másik matuzsálem: a sárga rózsa. Ő a telkünkön élt le vagy húsz évet, egy hat rózsatőből összeállított lugas részeként. A lugas azonban pont a kitűzött alap alá esett volna, el kellett bontanunk. A töveket ekkor markológéppel emeltettem ki. A hatból kettő élte túl a brutális átültetést, ő az egyik. Ez a legerősebben illatozó rózsánk, a többi tearózsának alig van illata. Érdekes, hogy a déli fekvésű, homokos talajon a telken narancsszínű volt, itthon meg árnyékban a kötött agyagban citromsárga lett. Szerintem szeret itt, mert kártevői nincsenek. Előző helyén a levelei mindig tele voltak barna foltokkal, bár sokkal több virágja volt!
Ez a se-nem narancs-se nem rózsaszín virág a kiccsaj kedvence, elnyílott virágainak szirmaival szokta feldíszíteni a homokozóban gyártott szülinapi homoktortákat. Múltkor csak bámultam: mitől lett kékes a rózsa? Kiccsajszikám talált egy tasak konfettit a limlomok között, és alaposan meghintette vele a virágokat. "Így még szebb, ugye, anya?"
Nyílás közben halványodó virágú, pasztell selymek, illat nélkül:
Van még pár szín, de azoknak már - vagy még - nincs virágjuk, nem tudtam őket lefotózni. Van egy tő fehér, érdekes, mindig csak sínylődik, virágai hitványak. Van egy lila különlegesség. Az is katalógusból való. Ott a képen sötétlilának tűnt, de itthon csak sápadtlila virágokat hozott. Van egy mini rózsa is. Ezt anyu kapta anyák napjára, a levirágzás után azonnal kiültettük a cserép silány tőzegéből. (Kiültetés nélkül a mini rózsát igen-igen nehéz a lakásban nevelni!). Még nem virágzik, de elkezdett hajtani, reméljük, őszig újra nyílik. A mini rózsa nem marad mini a szabadban, ugyanolyan nagy, csak kicsit más formájú rózsabokorrá válik, mint a normál rózsa. 
Itt is befőzések vannak kilátásban... Az eperből még van, bár buzgón esszük. Múlt héten kedden azonban ellátogattunk a "szedd magad" - földre. Még csak a korai fajták értek, de - a csöpögő eső ellenére is - szedtünk 7 kilót. Tíz üveg lekvárom lett, meg a fagyasztóba is került, de még egy szemet se aszaltam meg, ezért még egyszer ki kell látogatnunk az eperföldre...
Most pedig önfényezés következik... Szemléltetésnek: egyik üveg eperlekim, mellette nem Martini van az üvegben, hanem télire eltett bodzaszörp. (Sajnos a címke olyan makacsul felragadt az üvegre, hogy nem tudtam levakarni, pedig utálom, ha rajta marad. ) Különösen a bodzaszörpre vagyok büszke, ami nem lett penészes!
