Itt a várva-várt első édes csemege! Különösen kisleánykám áhítozott már rá, minden nap kutat a zöld levelek közt, keresve a piros gyümölcsöt. Találtunk még pirosabb eperszemet is, de azt nem tudtam lefotózni, mert abban a szent pillanatban benyelte, hogy rábukkant. Ezek a szemek mára már biztosan teljesen megpirosodnak. 
Két éve tört ki rajtam az epermánia. Akkor arra is képes voltam, hogy magról neveljek erdeiszamóca-palántát, meglehetős sikerrel.
A vadeper-palánták már a 2. évben gazdagon teremtek, májustól a fagyokig. Erősen terjedtek és növekedtek, és a gyümölcsök ízét, azt hiszem, csak sokszakaszos ódában lehet megfogalmazni.Van folytonérő, rózsaszín virágú díszeprem is a virágoskertben, de sem rózsaszínvirágozni, sem folytonérni nem hajlandó, rá se hederít komposztra, tápoldatra. Makacsul, dacosan gubbaszt az ágyásban, pedig VIP-helye van, a virágok közt. Lehet, hogy megsértődött, mert nem tud a lizinka, a kúszó boglárka, a sárga írisz és rózsa közt érvényesülni? lehet, hogy "kitolok vele", és beültetem őnagyságos személyét a többi eper közé. Lehet, hogy példát vesz róluk, és okul az esetből, teremni kezd...
Hédi férje nagymamájától kapott kismillió eperpalántát. Az egy másik tájfajta, más küllemű, mint az enyém, kíváncsi vagyok a termésére.
Ez az eperválaszték. A nevelésük abban áll, hogy az ágyásaikat gyomláljuk, gyengéden kapáljuk (hogy a gyökerek ne sérüljenek), locsoljuk. Erre nekem nincs gondom, ezt leányom intézi a kiskannájával minden este. A tövek körül a talajt fűnyesedékkel be is szoktam takarni, hogy a piros szemek ne piszkolódjanak be, a föld ne száradjon és tömörödjön. Szüret után ezt a fűréteget be szoktam kapálni, ami a talajnak igen jót tesz. A takarásra használt fű azonban szép, gyommentes kell, hogy legyen! Tavaly olyannal mulcsoztam, amiben voltak fűkalászok meg pitypangszár. Idén tavaszra pitypangos, zöld pázsittá kezdett volna válni az epres, ha a kapát elő nem veszem. Aztán várjuk a zöld szemek pirulását, és leesszük.
A szakkönyvek felsorolnak valami tizenötféle eperbetegséget és -kártevőt, én igazából csak azokkal találkoztam, amik a gyümölcsöt károsítják. A legrondább: a szürkepenészes rothadás. Gyakran a bolti, dobozos eperben levő rohadt szemeken is ezt a betegséget lehet felfedezni. Valamilyen gombafertőzés, de nekem még nem jutott eszembe, hogy ezért permetezzek. Igaz, nem tudott elhatalmasodni, mert a fajták nem egyszerre teremnek, meg lehet, hogy ez is fogékonyság kérdése, és a félvad palántákat nem sújtja annyira? A másik két károsító a csiga meg a hangya, de mire nálunk bevetnék magukat, a kiccsaj már leszüretelt előlük... Lehet, hogy vannak még másféle betegségeik is, de én azt nem tudom felimerni, egy profi kertész biztos észrevenné.
Ősszel szoktam az ágyásokat "kifazonírozni": az indákon nőtt palántákat leveszem, a növényeket szétültetem, még jó nagy hely van nekik a meggyfa alatt. A nagykönyv szerint az indákat már csecsemőkorukban el kell távolítani, mert elerőtlenítik az anyatövet,az így születő palánták nagy része meg vírusfertőzött. De akkor jövőre hogyan lesz még több és több eprem, ha nem akarok palántát venni megint? A szakkönyv nem javasoja az őszi telepítést, mert a palánták a hideg télben kifagyhatnak. Más szakirodalom szerint azonban a szamóca - 30 Celsius-fokig télálló. Hajlamos vagyok hinni az utóbbinak. Ráadásul a téliesítésben nagy segítségem van: a két meggyfa, amik ősszel vörös-sárga leveleikkel vastagon beterítik a töveket, így nem vacognak a hó alatt.
Na de vissza a tavaszba! Mivel a saját termés édeskevés, nagy látogatói vagyunk Erdbeerland "szedd magad" földjének. Eperlekvárt szoktam gyártani, a fagyasztóba is kell, hogy jusson, és egy tonna aszalt epret is kell csinálnom, ami a világ legélvezetesebb dolgai közé tartozik. Egyszerűen NEM LEHET ABBAHAGYNI!
Utóirat: Tesó, töredelmes vallomással tartozom! Tegnap, bodzavirág-szedésből visszajövet kiszúrtam, hogy az erdei szamócáidon van már két érett szem, és pofátlanul lezabáltam előled. Meg tudsz nekem bocsátani valaha :-) ?
Ebben az ágyásban él:
