2012. május 8., kedd

Levélparádé az évelőkertben



Az előkertünkben kialakított évelőágyásról most már elmondhatjuk, hogy kialakult a szerkezete és az évelők elérték felnőtt méretüket. Elkezdődött a növények egymás közti bonyolult viszonyainak ideje: flört, szimbiózis, tülekedés és élethalálharc és még sokféle egyéb, ki tudja milyen összefonódás. Mindezeket a növények zöldjük ezer formájával és árnyalatával beszélik el. 
A tavaszutó kezdetén a Nagy Virágáradatot csendben előzgető kis évelők virítanak nálam halványkékben, fehérben, bordósan és rózsaszínben. A virágok távolságtartóak és szerények a földből immár teljes szépségükben és gazdag változatosságukban kipattant lombokhoz képest.. Mindezt fátyolos fényfoltokkal szórják meg az előkertre könnyű árnyékot vető, bimbóban álló szomszéd akácfák lombjai közt befurakodó kora délutáni fénysugarak.   
A talajon szerényen kúszó, kissé lilásbordó levelű, talajtakaró gyepes szappanfű kis rózsaszín szegfű-csillagocskákkal telik meg.

Az ezüstöe nyuszifülek előtt szerényen azért, de csillog-villog az erdei szellőrózsa koronája.

A tarka levelű, rózsaszín virágú rózsalonc és a kék íriszek között haranglábak és évelő búzavirágok nyílnak, kissé hűvös pompában.
Az árnyliliomok megbújnak a hagymavirágok és sásliliomok között.
A margaréták körbekerítik a fonalas agávét.
Ugyanennek tarkalevelű párjával pedig snidlingek és harangvirágok és a borostyán szomszédolnak.
Szirmot bontott a tarkalevelű nagy meténg is.
S ez még csak a kezdet!

2012. május 7., hétfő

Könyvajánló

Gertrud Franck Öngyógyító kiskert című réges-régi könyvére véletlenül találtam a neten és őrülten szégyenlem magam, hogy eddig nem ismertem a biotippek ezen gazdag tárházát. Lassan mazsolázgatom már vagy két hete és az jár a fejemben, jaj, hát ezt is tüstént ki kellene próbálni, meg ezt is, meg eztiseztis, jövőre meg tutira így csinálom. (Aztán majd meglátjuk...)
Évtizedek biokertes tapasztalatokból íródott a könyv, amely szakít a zöldségágyások mini monokultúraként való felfogásával és világos leírást ad a vegyeskultúrák ágyásszerkezetéről, ábrákkal. Ez segít megelőzni a betegségek terjedését és optimálissá teszi a helykihasználást. Zöldtrágyanövények (pl. spenót, mustár, facélia) beiktatásával gyakorlatilag integrálja a szelíd gyomokat az ágyásrendszerbe, így utánozza a természetet, ahol a talaj soha nem marad fedetlenül.
Megismerhetjük a talajtakarás, felületi komposztálás művészetét, amivel nemcsak optimálisan gazdálkodunk a tápanyagokkal és a vízzel, hanem a takaróanyagba kevert gyógynövényekkel, fűszernövényekkel megelőzhetjük és kezelhetjük a növénybetegségeket. Új szemmel nézzük a gyomnövények és a kertünkben élő kisebb-nagyobb állatok szerepére, a nagyobb összefüggések ismeretében kevésbé kell görcsölni a kártételük miatt. Ugyanakkor döbbenetes módszerekkel birizgálja az emésztőrendszerünket a csigák elűzésével kapcsolatban. 
Megtanulhatjuk a trágyalevek készítését és keverését is (csalán, zsurló, torma..), aminek a végén  füvesboszorkányi alapismeretekből akár vizsgát is tehetünk. Végül a dísznövények kapcsán képzeletben kirándulást tehetünk a régi parasztkertek világába és megismerhetjük az évelő dísznövények egészségőrző társítását. Jó és tartalmas könyv, no. Ott a helye a linklistában, a jobbszélen alul. 

 Gyakorlati alkalmazását megnézhetitek  a következő, nagyon hasznos lapon, gyunyika lapján is, amely kiválóan összefoglalja a lényeget, ha valakinek nincs kedve  a scribddel bajlódni. A fotót is innen vettem. 

2012. május 6., vasárnap

Boszorkányok pedig nincsenek! Vagy mégiscsak vannak?

- Anya, igaz, hogy ilyenkor kint vannak a réten a boszorkányok?
- Hogy jutott ez eszedbe, kislányom?
- Józsi bácsi mondta két hete néptáncon, hogy ilyenkor kimennek a rétre, és lepedővel szedik a harmatot. Hogy minek, arra már nem emlékszem, de tudom, hogy ilyenkor nem jó rájuk leselkedni és a közelükbe menni. 
- Igaz, régen azt tartották, hogy püski búcsúkor, Szent György neve napján kelnek útra a boszorkányok.   De azt ugye nem gondolod, hogy fényes nappal seprűnyélen repesztenek a Duna fölött?
- Hát azért én nem szeretnék ilyenkor kimenni a rétre. 
- Hidd el, nincsen ott semmilyen banya. Holnap úgyis ráérek, délelőtt kimegyünk  kirándulni a Csikólegelőhöz és megnézzük, hogy higgy nekem. 
- Jó, anya, de vigyünk fokhagymát is a biztonság kedvéért!
- Hát azt meg minek? Veteményezni fogsz a rét közepén?
- Tudod, az állítólag jó a boszorkányok ellen. 
- Tényleg? Hát ezt meg honnan hallottad? A Józsi bácsitól?
- Nem, ez a Bibi Blocksberg kalandjaiban volt a Minimaxon.




Másnap beüzemeltük a bicikikliket, felpakoltunk annyi ennivalót és vizet, ami talán két napra is elég lett volna, és az állítólagos boszorkányság feltérképezése érdekében kitekertünk a rétre.
Hiába jött korán a nyári kánikula, a rét még nem mutatja májusi arcát.  Arról is elsőre meggyőződhetünk, hogy  boszorkányok sem tartanak söprűnyélen és szénvonón való röpülési versenyt, pedig a sík leszállópálya igazán alkalmas a landolásra, ha azt nem a falu templomtornya felé végzik.
A fű lábszárközépig nőtt már, teli bóbitával, meg az utolsó nyíló gyöngyikékkel.
A Duna vize emlékeztet arra, hogy nyolc héttel ezelőtt még jégdarabok úsztak itt: sok helyen feltorlódott télről maradt avar, nyárfapihék, rothadó iszap, kisebb ágak a nagyobb, korábban jégbe szorult és megakadt uszadékfák mögött.

A tájkép azonban az igazi, feledhetetlen nyári Szigetközé.


A fűben pedig virágok.  Még nem ér csípőig a suhogó fű, és a parton nem világít sárgán a mocsári írisz, magyarán fosó liliom, meg a virágkáka, az utat nem szegélyezi a szarvaskerep meg a zsálya, és nem látni gyurgyalagot sem, mint tavaly egyszer. A múlt évi száraz kórókon és nádtörmeléken most kezd túlnőni a friss zöld. Pillangók azonban már vannak. És az utolsó nyíló gyöngyikék tömege. Belőlük itt a rétszegélyen olyan sok van, mint a hóvirágból tavasszal az erdőben.
A réti tarkaságról gondoskodtak a kis, rózsaszín gerániumok seregei,

sárgán világított a sok farkaskutyatej
és a másik "tej", a madártej, avagy sárma.
Most nem találtunk vitézkosbort, mint pár évvel ezelőtt ilyenkor, de a gyep teli volt már lila, apró virágokkal 
meg vad kakukkfűvel.
Heverésztünk a fűben, ropit rágcsálva és az eget bámulva. Láttuk a szemközti erdő felett kacskaringózva repülő ölyveket, a levegőt fekete keresztként hasító kárókatonát, suhogva repülő szürkegémet, de egy banya se járt arra, pedig Nyunyi kíváncsi borzadállyal várta a feltuningolt söprűk és tulajdonosaik megjelenését a láthatáron. Végül meguntuk a lapítást a fűben, pláne hogy egy hangyafészek volt alattunk, és továbbkerekeztünk, majd lementünk egészen a nádasba, a partszegélyig. Rengeteg béka ugrált a vízbe, és egy nádirigó is ijedten riasztotta társait is jöttünkre. Szóval elég nagy ribilliót okoztunk, de ez egyvalakit nem zavart. Velünk pontosan szemben, a víz átelleni partján egy hattyú rendíthetetlen nyugalommal tollászkodott, jöttünkre meg sem mozdult.
Szünet nélkül tollászta először csak a hátát, aztán valami egészen fura szögben felemelte a lábát (mint a kiskutya a villanyoszlopnál), és a hasát kezdte igazgatni. Ránk se hederített. Nyunyi ágakat dobált a vízbe, verseket kiabált, toporzékolva ugrált, de a madár nem is törődött vele, rá se nézett. Végül megállapította: ez a hattyú bizonyára begolyózott.
Hamarosan hazaindultunk, mert a levegő - és vele együtt a biciklik fekete ülése - igencsak átforrósodott. Hazamenetre még két érdekes dolgot találtunk a fűben: apácavirágot
és a vadon ritka évelő len kék virágait.

Aztán irány haza. A nagy melegben igazán jólesett otthon a jégkrém...

- Na, kislányom, most már elhiszed, hogy nincsenek a réten boszorkányok?
- Hááát igen. Vagyishogy nem! Nem! Anya, a réten ott volt végig a boszorkány, és nem vettük észre.
- Hol?!
- Hát te nem jöttél rá a nagy titokra? A boszorkány hattyú képében volt a vízen, azért volt olyan furcsa. És ha nem tudnád, maga a Százarcú boszorka volt személyesen!

2012. április 29., vasárnap

Fűszerkertecske

Idén az első dolgaim egyike volt a kis fűszerágyás kialakítása. Az évelő fűszerek szanaszét nőttek a virágágyásokban és az eper között, de az eperágyat tavasszal áttelepítettük, a helyére pedig zöldségeket szántam, így az évelő fűszereknek is költözni kellett. Elvettem a gyepből egy 2 m2-es kis háromszögletű darabot, ágyásszegélynek körbeültettem vérborbolyákkal és a fonalas agavé-szaporulattal.

A hátsó részbe került a tárkony és a lestyán, eléje takaros sorokban az egynyári és évelő fűszernövények. Eddig csak a gyom nőtt benne, ezért neki akartam állni a nagykapával, hogy fellazítsam és újravessem az egészet, de előtte azért letérdeltem és körülnéztem, hogy mi a pálya. Ha nem is rengetegen, de azért mér sorolnak a kis növénykék. 
Fodros petrezselyem: 
Kakukkfű:
Oregánó:
Muskotályzsálya:
A ritkítással nem lesz túl nagy gondom, mivel finoman szólva nem igazán túlzsúfolt az ágyás. Figyelmeztetnem kellett magam,hogy a kertész legfőbb erénye a türelem, a petrezselyem köztudottan vontatott kelő, a kakukkfű-oregánó fényre csírázik, aztán bejátszhat a hőigény is. A borsikafűnek egyelőre semmi nyoma, pedig azt is vetettem.
Az előző nyögős-társítós poszthoz kiegészítésnek fűzöm hozzá, hogy a fűszerágyásba szórtam el egy kevés maradék rukkolamagot. Az ízletes kis salátanövény vetésének nagyobb részét szikleveles korban lerágták a bolhák a salátás ágyban, de itt a fűszerek társaságában kutya baja! Fűszernövényekkel tehát szerencsésen társítható, úgy tapasztalom. 
Zárócuki: a Piroska tulipán (Tulipa greigii 'Red Riding Hood') utolsó pillanata.

2012. április 27., péntek

Társítás, talaj, örömök

Régen írtam a zöldségesről, pedig sok rövidke kis témám van. Csapjunk a lovak közé!


Retek és rukkola társítás kudarca
Az első dolog, amelyről írni szeretnék, az egy bénázás, hogy az okosok tanulhassanak a szamár kárán. Társításban szoktam nevelni az újhagymát-retket-salátát, most hozzádobtam a rukkolát is, bár ne tettem volna! Tudnom kellett volna, hogy ugyanúgy keresztesvirágú, mint a retek és szomszédként ki nem állhatják egymást. Ráadásul a a talaj sem ízlett nekik, ahová kerültek, a volt tujaültetvény helyére ültettem pár sort, ahol a tuják hátrahagyott pikkelylevelei üzenték nekik, hogy gebedjenek meg! Az üzenet a hagymát és a salit nem hatotta meg különösebben, de a keresztesvirágúak a bolhák segítségével intenzíven gebedni kezdtek, lássátok a képet. 
Még szerencse, hogy mindkettőből ültettem máshova is, így nem kell talán a termésről lemondanom.

Vegyeskultúra


Van gyom is doszt, virulnak a tavaszi évelő gyomok, de beindultak a paréjok is, szóval nincs mese, kapálni kell.  A gyomokhoz hasonlóan intenzíven nőnek mindenhol a komposzttal együtt talajba jutott kaprok és körömvirágok, ettől egészen biokertnek néz ki az a kétszáz négyzetméter. Mindezt megfejeltem jó sok teszkógazdaságos büdöskével, ágyásszegély céljából, miután a kerti füves utakat megfazoníroztam, mint a kozmetikus a bikinivonalat. 

Kelés
Borsó, hagyma, sali, petrezselyem okés, a sárgarépa minősíthetetlen. Tömöríteni kellett volna vetés után a talaját?

Oscar/Carlos szeméyesen
Lollo rosso (? Bordón szokott kelni.)

Növekedés
A lugasszőlők dolgoznak becsülettel. Ültettünk a lugashoz trombitafolyondárt meg hajnalkákat is. Majd meglátjuk, mivé lesznek.


Agyatlan módon márciusban pateroltam át a szamócákat az új ágyásba október helyett, de ez őket egyáltalán nem zavarta, virágoznak, mint a bolondok






Vetés
Március 15-én veteményeztem az alapdolgokat, április második hetében a hidegágyi káposztaféléket, palántának. Ezek kelegetnek. A melegre való tekintettel a kelleténél kicsit korábban elvetettem a babokat, a kukoricát uborkával társítva, meg a ölesbabjaimat állvány mellé. 
 A guggos vajbab meg a fürtös uborka anyóscsókból van, az aranymazsola kukorica meg anyacsókból.
Ez az idei extrémbab-kollekció, a jobb oldali kettő zöld meg piros ölesbab, ezek jelen pillanatban már az anyafölddel takaróznak. A balfeli meg nímet lapos bab, este az ágyba beviszem a német szótárt, hogy futós-e, vagy nyugton marad. 
A cukkinik, sütőtökök is elvetődtek a csini kis kupacaikba meg a komposztot takarni való föld tetejébe, amit az ültetéskor kimaradt kupacokból hordtunk egybe. 

Szüret
Spenót a köbön
Nálatok mi újság így április végén?

2012. április 23., hétfő

Gyümölcsös régi és helyi gyümölcsfajtákból


Képzeletben nekiálltam egy olyan kis házikerti gyümölcsös megtervezésének, amely a hagyományos fajtakincsbe tartozó fák, cserjék választékából áll össze. Ez azért nem könnyű feladat, mert a fajták egy része, amely rajta van a nemzeti fajtajegyzéken, könnyen beszerezhető a faiskolákban (elég megguglizni a fajtanevet, az első tíz találatból nyolc valamelyik áruda listája), de a másik része bizony underground.


 Árpával érő körte virága
Jelenleg hivatalosan vásárolható hagyományos vagy magyar nemesítésű gyümölcsfajták
Almák:  Batul, Húsvéti rozmaring, Nyári fontos,
Körték: Árpával érő, Nyári Kálmán körte, Pap körte, Zöld Magdolna,
Birs: Bereczki, Bereczki bőtermő, Mezőtúri birs, 
Szentesi rózsa naspolya,
Cseresznye: Solymári gömbölyű, Szomolyai fekete cseresznye,
Meggyek: többféle cigánymeggy, Csengődi, Debreceni bőtermő, Érdi bőtermő, Érdi jubileum, Érdi nagygyümölcsű, Korai pipacsmeggy, Kőrősi korai, Újfehértói fürtös, többféle Pándy meggy, többféle
Szilvák: Besztercei szilva, Debreceni muskotály
Kajszik: Borsi-féle kései rózsa, a sok Ceglédi fajta, Gönci, Korai piros, Ligeti óriás, Magyar kajszi, Mandulakajszi, Nyújtó Ferenc emléke, Pannónia, Rakovszky, Rózsakajszi
Őszibarack: Arany csillag, Champion, Piroska, Szegedi arany
Mandula: Budatétényi, Szigetcsépi 55, 58, 92 fajták, Tétényi bőtermő , Tétényi kedvenc,  Tétényi keményhéjú, Tétényi rekord
 Dió: Alsószentiváni, Alsószentiváni kései, Bonifác, Milotai10, Milotai bőtermő, Milotai intenzív, Milotai kései,  Tiszacsécsi 83
Gesztenye: Iharosberényi 2 ,29, Kőszegszerdahelyi 29 Nagymarosi 22 , 37 , 38
Köszméte: Bíbor, Debreceni óriás, Pallagi óriás, Piros ízletes, Szentendrei fehér, Zöld győztes
Piros ribiszke: Fertődi hosszúfürtű
Fekete ribiszke: Fertődi 1, 
Ribiszkeköszméte: Rikő
Málna: Fertődi aranyfürt, Fertődi kármin, Fertődi kétszertermő,  Fertődi Venus, Fertődi zamatos, Nagymarosi
Szeder: Fertődi bőtermő
Szamóca:  Fertődi 5, Korona
 Champion őszibarack virága
Jelen pillanatban undergroundnak számító fajták:
Almák: Dallos alma, Daru sóvári, Jász vadóka, Kenézi piros, Nemes szercsika, Pónyik, Sikulai, Simonffy piros, Pogácsa, Zeliz
Körték: (Kiszely István felsorolása alapján) Nyári: Eleve érő, Üdein érő, Pünkösdi, Cseresznyével érő, Búzával érő, Apró muskotály, Elő érő muskotály, Muskotály, Gerellyes, Nágovics, Hosszúszárú, Császárkörte, Nyári pergamont, Szent Lórinc körte, Piros körte, Vörös körte, Vörös bélű körte, Vörös nyári és Zöld muskotály. Őszi körtéink: Hercsóka, Kozma, Zelenka, Mézes körte, Őszi muskotály és Salzburgi; Téli körtéink: Babka, Carabella, Havasalji, Makária, Mészáros, Benedek, Mosóci, Telelő és Téli bergamot. További ősi körtéink: Budai kisasszony körte, Csákvári nyári körte, Egri körte, Erdélyi körte, Fehérvári körte, Fujtós körte, Korai szagos körte, Köcsög körte,  Magyar kobak, Mogyoródi óriás körte, Mosoly körte, Őszi körte, Piroska körte, Szűcsi körte 
Birs: Perbál 1, Dunabogdányi, Gönczi birs
Cseresznyék:  Solymári politúr, a Pomázi hosszúszárú, a Badacsonyi óriás, a Márki korai és a Gyöngyösi szívcseresznye, Ölyvedi fekete cseresznye
Meggyek:  hólyagmeggy
Kajszi:  Borsi rózsa,  Kécskei rózsa. 
Őszibarack: Parasztbarackok,  Vérbarack, Duránci őszibarack
Szilvák: Macskatökű, Penyigei v. nemtudomszilva, Boldogasszonyszilva, lotyószilva (mirabolán),duránci, fecskeszilva, paradicsomszilva, Beregi datolya (Orsó szilva), Gömöri nyakas szilva, Korsószilva, Lószemű szilva
Szamóca: Fertődi korai
Fekete ribiszke: Hidasi bőtermő
Gesztenye: Perenyei, Meszesvölgyi
 És még ki tudja hány kallódó, névtelen, kiváló fajta....

Fajtajegyzéken kívüli fajták beszerzése
Hát ez nem egyszerű. Talán megkereshető  Barna és fiai, vagy Schekulin Miklós vagy Kovács Gyula Pórszombatban. Az elérhetőségük megtalálható a  tudatosvasarlo.hu génbankokat felsoroló táblázatában. Ha valamelyik régi fajtából van valamelyik ismerősnek, (oltóágat kínál például a fenti táblázat szerint az oszkói Hegypásztor Kör), szóba jöhet az oltás, amelyet megtanulhatunk egy hatvan fölötti, tapasztalt ismerőstől vagy egy hetvenes évekbeli szakkönyvből (böngészhetjük a könyvtárak becsületkasszás törölt könyveit vagy az antikvárium-honlapokat). De ez már nem az amatőr kertészkedés szintje, azt hiszem.

Magyar kajszi virága
Mi a helyzet a saját házunk táján?
Kertünk klímáját meghatározza huzatos északnyugat-dunántúli fekvése, amely a melegkedvelő fajták nevelését megnehezíti. A talaj öntéstalaj, amely megfelelő a legtöbb gyümölcs számára, kivéve a savanyú talajt igénylőket (gesztenye, áfonya). Fontos, hogy a növények ne támasszanak különleges művelési igényeket: amit adni tudunk nekik, az a minimális vegyszer-felhasználású permetezés (mészkénlé, a lehető legrövidebb eü. várakozási idejű permetszerek a rovarkártevők és gomba ellen) és a  mechanikai védekezés többé-kevésbé gondos kivitelezése.
Van jó néhány korábban beszerzett gyümölcsfánk, amelyek már teremnek. Tőlük csak azért, mert nem lobog rajtuk nemzeti pántlika, ugye nem kívánok megszabadulni. Ezeket a növényeket úgy vásároltuk, mint bármely amatőr kertész: árudába be, kasszánál árat kicsenget, jótanács megfogad. Később lettünk csak olyan fenemód tudatosak:-))
Szóval az általánosan elterjedt (uncsi-megbízható) fajták közé tartozó gyümölcseink a Vilmos és Bosc kobak körték, amelyek nem kényesek és jó gyümölcsöt teremnek, a Ranett alma, a Joohnkeer van Tets ribizlik, az öt bokor Római mogyoró, a Flavortop nektarin.
A fajtajegyzékes körbe tartozó, nemzeti pántlikás gyümölcseink a következők: a Húsvéti Rozmaring alma, a Magyar kajszi, a Champion őszibarack, az Árpával érő körte, a Milotai10 dió, a Fertődi hosszúfürtű ribizli. Összességében nem volt rossz befektetés szabványos, megbízható fajtákat vásárolni, a termőre fordulás utáni második évben már sokszorosan behozták az árukat.


Sokkal izgalmasabb a szerzett szajré. Vannak ingyen szerzett meg csereberélt gyümölcseink is, amiket igazából meghatározni sem egyszerű, csak teremnek és felhasználjuk őket. Anyósom nagy gyümölcskertész, tőle kaptunk olyan lappangó kincseket, mint a Bereczki bőtermőre hajazó, nagygyümölcsű, egészséges birs, amelyről már volt, aki vitt oltóágat.  Aztán kaptunk még egy aprószemű, zöld, beteges lúzer egrest, amely semelyik felsorolt fajtára sem hasonlít. Idén még megkegyelmeztünk neki, de ez az első, amely bemoníliásodik, aztán átragasztja a kórt mindenre, ami csak fogékony erre a betegségre. Van sok fehér ribizli, a Bianca-fajta klónja vagy rokona, meg sok labrusca-utód, rezisztens szőlő. Szintén a kedves mama ajándéka a korai, nagyszemű, jól sarjadzó szamóca, amelynek sarjait leválasztva évről-évre gyarapodik az állományunk, lehet, hogy sanszos lehet a magról nevelés is, de az utódok minőségére ugye nincs garancia. Málnánk Autumn Bliss sarjról szaporított, tesóméktól hozott  klónmálna. Szintén ilyen anyós-kincse a két egyelőre még gyengélkedő, bevallottan hullott magról kelt, de a  fa családfáját tekintve Szabolcsból hozott penyigei jellegű nemtudomszilva:-) Vadszedret Köröshegyről, az egyik domboldalról akarok felásni, amely ugyan gatyaszaggatóan tüskés, de nagyszemű és finom, teszteltem. A jövőbeli gyümölcsfa-ültetést tervezve már szívesen belebátorkodnék az undergroundba egy illegális pogácsaalmafa erejéig.

A sorozat további részei itt olvashatók: 

Nosztalgikus bevezető

Almák, körték

Cseresznye, meggy

Barackok, szilvák

Szamóca, málna, szeder, köszméte, josta

 Birs, naspolya, gesztenye 

Rezisztens szőlőfajták

Gyümölcsöskert hagyományos és modern nemesítésű, hazai gyümölcsfajtákkal

2012. április 17., kedd

Súrolás - a dédi fahamus trükkje újratöltve

Mivel fával tüzelünk, jó sok fahamu keletkezik, amit fel is használunk a kertben talajjavításra. Dédi mesélte, hogy az ő sparhelten főzős ifjúkorában, amikor nem voltak még modern vegyszerek, a takaréktűzhelyből kiszedett fahamuval sikálták el a piszkos edényeket. Kíváncsi voltam, ez a módszer hogyan működik a mai világban (hogy mekkora átverés a sok hiperszuper vegyszer, azóta tudom, amióta ecettel pucolom a folyton zsíros-nyálas teraszajtót és mosószappan-mosószóda-ecetes mosásra váltottam), és úgy tűnik, nem rossz. 

A fahamuval hamuzás után nincs sok teendő, mivel már szitálva érkezik a tálcába. 

Fogtam a régi súroló kiürült szóródobozát és belekanalaztam a hamut. Kész az adagolt-csomagolt súrolószer. (Szóródobozt műanyag tetejű befőttesüvegből könnyű készíteni, ha a tetőt gyertyalángon forrósított szeggel kiszurkáljuk, nem árt jó nagy lyukakat ütni a tetőn.)
Aztán jött a tesztelés a főzőlapon:






Szóval csókoltatom a vegyipart.